1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
IS megvallja, hogy eddig ezeknek mindig ellen ■ volt, mert utasítása azt parancsolta. — Hanem „mundus tendit ad perfectionem“ küldőinek is elvei tökéletesbiiltek, s három esztendővel előbb vannak. Ráday grófot a pesti törvényessen elválasztott követet, követtársának elismeri, s a sérelmet előlegeseu felterjesztetni kívánja és még a kívánt válasz nem érkezik, nem hogy — mint némely követek a kir. előadásokba ereszkednek — de még csak egy katonát sem ád, mert ezt olyannak tartaná, mintha önként megannyi bajonetteket czérnaszálon függesztenének fejünk fölébe. Aiidrássy József (Esztergom).- Sajnálja, hogy akir. városok kívánsága — holott oly keveset kértek — mégis megtagadtatott; a pesti sérelemre nézve megjegyzi, hogy furcsának tetszik előtte egy követ urnák (Klauzál) azon megkülönböztetése, miszerint ezt nem egyes megyei, hanem országos sérelemnek tartja, a hallgatóság valami különös nagy dolgot vélvén hallani, nagy tetszést nyilvánított, holott ő minden sérelmet, mihelyt az sérelem, országosnak tart; valamint azon véleményben sem osztozhatik, hogy ez minden sérelmek közt legelső és igy előlegesen orvoslandó lenne; mert valljon nem nagyobb-e p. o. az a sérelem, hogy Kővár meg sem hivatott a jelen országgyűlésre? Végre miután a többséget látja oda hajolni, hogy ez felterjesztessék, csak arra kívánná még fordittatni a tanácskozás irányát, — ha még ez utón kívánt czél elérődnék — akarnak-e a Rendek más tárgyakba is bele ereszkedni, vagy nem? Szentllliklósy Viktor (Gömör): A kormány gr. Ráday dolgában Pest vármegyéveli tettét törvénytelennek nyilvánítván, ezen sérelem tárgyában rögtöni felírást kíván, és mindaddig még ez orvosolva, s gr. Ráday — a kit ezennel követtársának elismer — itt nem lesz, addig semmibe sem ereszkedik; — mert ha most a kormány ilyen szin alatt avatkozott az országgyűlési követválasztásba, ki áll jót, hogy a jövő országgyűlésen más meg más színek alatt még sérelmesebben foly be? ezt elnézni annyit tenne, mint annyira magasztalt és szeretett nyolcz százados constitutiónkat eleve sirba tenni. Annak egyébiránt nem látja okát, mért nem küldte fel Pest vármegye gr. Rádayt? mert ő a leiratban mondottakat csak úgy nézi, mint pusztán elhangzó szavakat. Zarka János (Fás): Pestet az elmondottakon kívül pártolja azért is, mert a múlt országgyűlésen is volt olyan követ (Balogh), a ki ilyennémü actió alatt volt, és még sem akadályoztatta a kormány, annálfogva a sérelmet ő is felterjesztetni kívánja; de abban nem egyezik meg, hogy addig mig ez kívánt orvoslást nem nyer, a Rendek semmit se dolgozzanak. Szóltak még s az indítványt pártolták: HÓtlossy Miklós (Bihar), Fráter Pál (Nógrád), Náviiy Tamás (Csanád), AVeilcklieim Béla báró (Békés), valamint Beiliczky Ágoston (Zólyom) mindenekelőtt az országgyűlés elrendezését: végre Gynrikovics György (Pozsony), Körber János (Újvidék), Vagy Károly (Kőszeg) a maguk dolgát sürgetvén. Melyek után, minthogy a tanácskozások még egészen ki nem fejlődtek, s a megyék részéről még csak mintegy felerésze szólhatott, az idő pedig eljárt, az ülés határozat nélkül eloszlott. Ili. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. évi junius 11-én. Elnökök: LONYAY LÁSZLÓ (Beregh) es MARCZIBÁNYI LORINCZ (Nyitra). TÁRGY: A jegyzők és naplóbirálókra megejtett szavazás eredményének kihirdetése, és a pesti sérelem feletti vitának folytatása. Az elnökség által jelentetik, hogy 1-ször a kerületi jegyzőkre beadott szavazatok közül Szentkirályi Mór, Zarka János, és Kárász István nyerték el a többséget; 2-szor, hogy a dunai kerületből: Marczibányi Antal (Trencsén), Bittó Benjámin (Pozsony), Andrássy József (Esztergom), Szentiványi Anzelm (Nógrád); a Dunán túli kerületből: Nagy Pál (Soprony), Deák Ferencz (Zala), Somsich Miklós (Somogy), Horváth Sámuel Veszprém; a 1 iszán inneni kerületből: Bernáth Zsigmond (Ung), Zsedényi Ede (Szepes), Péchy Manó gróf (Abauj), Bárczay József (Torna); és elvégre
