1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
10 a Tiszán túli kerületből: Hertelendy Miksa (Torontál), Perényi Lajos báró (ügocsa) Kende Zsigmond (Szatmár) es Klauzál Gábor (Csongrád) szótöbbséggel naplóbirálókká meg választattak. Ezekután a félben maradt pesti sérelem vétetett fel folytatólag tanácskozás alá. Pákozdy Zsigmond {Baranya). Szentiványi Ödön (Liptó): kijelentik, hogy a pesti sérelem tárgyában utasításaikra várnak. Lukit Sándor {Hont): Ivét oldalról veszi fel a pesti dolgot: 1-szőr u. m. mint az országggytilés kiegészítésének kérdését, és 2-szor mint sérelmet; elsőre nézve azt tartja, hogy arról rendelkezni e tábla köréhez tartozik; másodikra pedig kimondatni kívánja, hogy gr. Ráday követ; de azt izenetbe tétetni nem óhajtja. • • l rmenyi József {Fejér): Az 1791: 13-dik t. ez. szerint mindenek előtt a kir. előadásokat kívánná tanácskozás alá vétetni, hanem ismer még is tárgyakat, mellyek annál elsőbbek lehetnek, p. o. az országgyűlés kiegészítését, melyben két esetet külömböztet meg: 1-ör azt. midőn olyan nagv a hiányosság, mely teljes lehetetlenné tenné a tanácskozást. Ilyen volna például azon eset/ha a kir. városok valami módon meg nem jelenhetnének az országgyűlésen, — 2-or azt, midőn csak egyes személyek, vagy törvényhatóságok nem jelennek meg. A Pesthez intézett — kir. leiratban sérelmet lát, mert az, azon kivid, hogy semmi törvényen nem alapúi, sérti a prima nonust. Nem gondolhat mást, minthogy a kormány a társasági életből vette a hasonlatosságot, hol t. i. nem örömest társalkodunk azzal, a kinek characterében valami homály vau. Az orvoslási módra nézve nem annyira érzelme, mint utasításának szelleménél fogva oda vélekedik, hogy az a szállás szabadsági sérelemmel együtt terjesztessék fel. — Hanem abba. hogy az alatt semmit sem csináljanak a Rendek, nem egyezik. — de abban megnyugszik, hogy sanetió alá semmi fel ne terjesztessék. Pécliy Manó gróf (Ahaúj): Kifejti, hogy nincs törvény, mely azt, ki ilyetén per alatt vau, a hivataltól eltiltaná; hanem olyan van, mely a nemest addig, mig törvényessen elitélve nincs, büntetéssel illetni tiltja; megmutatta továbbá, miként alkotmányos rendszernek fő vonása szabad akarat, mely ha gátoltatik, vége az alkotmánynak is. — Éppen ezen szabad akaratjában látja pedig akadályozva Pest megyét a kérdéses kir. leirat által. Ezt orvosolni szükséges, sőt szent kötelesség. írjunk fel, elevenen lerajzolván benne a sérelmet, de azért tanácskozzunk, hanem semmit az alatt legfelsőbb tanácskozás alá ne terjesszünk. Zseclényi Ede {Szepes): Nem mondja ugyan törvényesnek a Pesti reseriptumot, de azt sem lehet reá mondani, hogy az valami szörnyű sérelem volna, és hogy alkotmányunkba lényegesen vágna. — Itt a kormánynak rósz szándéka nem volt, hanem a régi szokásra állapította lépését. — Régtől fogva benne vau a Regalisokban, hogy alkalmas (idonei) személyek választassanak a követségre. Kérdi már most, hogy egy olyan emberben, a ki másfél év alatt be nem tudta bizonyítani ártatlanságát, meg van-e az a kellék, mely egy követtől kívántatik? azaz alkalmatos-é? — tagadja azt is, amit Abaúj (Péchy) mondott, hogy ez által szabad akaratjában gátoltatnék a törvényhozó test; mert valljon nem teljes szabadsággal terjesztette-e elő Pest megye egyik követe a maga sérelmét? és nem szabadon tanácskozunk-e fölötte ? A felírást nem ellenzi, hanem abban, hogy mig kedvező válasz nem érkezik, addig semmi tárgyaltatás alá ne vétessék: csak azért sem egyezik meg, mert ez már mintegy feltenné a bizalmatlanságot a kormány iránt, ő pedig midőn felírást akar, bizodalommal kívánja azt felterjeszteni, de ezzel összekötve azt is, hogy Kővárt hívja meg 0 Felsége. Zichy Hennán Gróf ÍMosony): Nem szívessel] veszi, hogy itt a mások indítványai hol nagyobb, hol kisebb pártolást nyertek; azonban mindjárt az I-ső kér. ülésben neki is volt szerencséje egy indítványt tenni, miszerint mindenek előtt a kir. előadások tanácskozás alá vétessenek; de eddig még minél kevesebb pártolója volt indítványának, annál fogva összetett kézzel — alázatosan kéri a Rendeket, ne vegyék oly hidegen'indítványát, hanem méltóztassanak hozzászólni. A szálló addig mig bizonyos nem lesz benne — a mitől ugyan tart — hogy kisebb számban marad, a tanácskozások jelen táigvához nem szólhat. Bernátll József (Bihar): Küldői neki kötelességévé tévén azt. hogy a múlt országgyűlés óta, a szabad szálláson ejtett sérelmeket, mint p. o. az ifiak és NY esselinyi Miklós bárónak elitéltetését, Kossuth Lajos elfogattatását, s mind neki, mind a többiek perbe idéztetését, tárgyazókat előlegeseu siiigesse. ezekkel pedig összeköttetésben lenni látván a pesti sérelmet, miután gr. Láda} szinte köztanácskozásban mondott beszédért fogattatott perbe, annál fogva azokhoz csatlakozik, kik a szóllás szabadsági séielemme együtt kívánják felterjeszteni. Egyébiránt gr. Ráday elválasztatását törvényesnek tartván, őt követ társának ismeri. Marczibányi Antal (Trencsén): Szeretett volna mindenek előtt naplót alapittatm, hogy mar a eddigi tárgyalásoknak is nyoma lenne. — A pesti tárgyra azt mondja, miszeiint ő nem L'111 , reseriptumnak szavait, hogy a kormány physicai erőt használni ezélzott volna a gr. v‘u ° meggátlásában, ennélfogva azt sem látja át, miért nem küldte tel őt lest vármegye az a ugyan
