1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 11. ülés
70 Felséges Uram, az a mód, melyet Felséged a szóllásszabadság korlátozására használt, — legyen bár törvényes, — aggodalmainkat még uagyobbitotta, Felségedét pedig meg nem szüntette; hozzunk tehát világosabb törvényeket; ha mi ezt tesszük, ekkor meg lesz mentve a dolognak másik, szinte meg nem vetendő része; miszerint kimondhatjuk — hogy azokra nézve, kik a szabad szállásért szenvednek, — a következéseket szüntesd meg Felséges Uram! mert olyan esetekért büntettek meg, melyek világosabb törvényt kívánnak, — kérem a Rendeket, hogy az izenettől elállva, ezen javaslatot fogadják el. (Felkiáltás: „Maradjon!'-1) Szegedy Sándor (Somogym.): A szóllásszabadságon ejtett sérelmek veszélyeztetik alkotmányunkat, veszélyeztetik municipális rendszerünket, miért is kiihlöim kívánják, hogy a múltra orvosló, a jelenben pótló, a jövendőt élesztő rendelések tétessenek, melyekkel a szabad szállás biztosíttassák, a nemzeti függetlenség ismét helyre állíttassák; mert csakugyan nincs veszedelmesebb, mint azon önkény, mely bírói palástba burkolódzik. A felségsértéssel vádolt itjak, az illető törvényhatóságok mellőzésével katonaság által elfogattak és katonai fogságban tartatnak, a fennálló törvények és az 1715:7. és 1G87 : 14. t.-czikk világos reudelete ellenére megtagadtatott tőlük a szabad védelem, s titokban tartott perbeli eljárás után, habár felségsértési bűn ellenük be nem bizonyult, mégis az 1790 : 56. t. ez. ellenére a főtörvényszékek által súlyos és önkényes ítélet mondatott ki; ezen törvénytelen eljárás által okozott sérelmek a főtörvényszékeknek hatáskörük túllépése által újabb sérelmekkel tetéztettek. Tisztelik küldői is a bírák függetlenségét, de mindazonáltal kijelentik, hogy a felső bíróságok ítélete az ifjak perében törvénytelen, mert a bírák, kik ezen ítéletet hozták, függetlenek nem lehettek, miután a szabad védelem megtiltása, a nyilvánosság kizárása s a pernek titokbani folytatása, — mely által a közvélemény legfelsőbb bírálata meghiúsittatott — mindannyi tanujele, hogy a bíróság ez ügyben függetlenül nem járt el. Túllépte a bíróság még törvényes hatáskörét, midőn az 1790 : 56. t. ez. értelmében a felségsértésben ítéletét nem a törvény alapján, hanem önkényesen hozta; mi által a felsőbb törvényszékek iránt bizalmatlanságot idézett elő, ez nem kisebb bűn amannál; azért is küldői kívánják, hogy felségsértés és hivtelenség esetei ezentúl megyei bíróságok által Ítéltessenek el, az eddig lefolyt s most folyamatban levő perek megújittassanak, s ha az nem derülne ki, hogy a bírák szándékosan vétették el a törvény útját, akkor ugyan őket büntetni nem kívánják, hanem mivel a nemzet bizodalmára magokat méltatlanokká tették, elboesáttatásukat kérik. — Ha azonban ezen kívánságom, melyet küldőim nevében előadtam, a többség által el nem fogadtatnék, akkor a kerületi izenetkez szorosan ragaszkodom. Elölülő : a bírót védi mindig az, a mi a cultur nemzeteknél megvan, nálunk törvény által is szentesittetik, — Isten és lélekismerete — mire a bíró esküszik, — számadással tehát csak ezeknek tartozik. Somogy kivánatát csak azért nem pártolhatja, mivel a bírói tekintetet a törvény erejével biró szokás és a III-mas könyv élőbeszéd. 10. czím és II. rész. 6. czím védik. Rudnyánszky Sámuel báró (esztergomi fökáptalani követ): Törvényszékünk függetlenségét, egy új criminalis codexct, s a jövendőre nézve elegendő biztosítást, a múltakra nézve pedig kegyelmet kér. Emödy János (Nyitram.): A szóllásszabadságot küldői is biztosítani kívánják, a történteket sérelmeknek nem tekintik, s ennélfogva a főtörvényszékek eljárását törvényteleneknek nem mondják, hanem azokat a törvény nem eléggé világos rendelkezései következményének tartják, miért is a felségsértés és hivtelenségi esetekről még ez országgyűlésen világos törvény létesítését sürgetik. Návay Tamás (Csanádmegye) elsorolván a sérelmeket, még azt is hozzá teszi, hogy az ő megyéjétől a szóllásszabadsági sérelem orvoslása iránti kérést szorgalmazó s a megye által kinevezett választmány eljárásában gátoltatott, megjegyzé, miként ő tiszteli ugyan a bírák függetlenségét, s ez okból nem kíván az ítéletek taglalásába ereszkedni, de el fog jönni az idő, midőn ezen bírák a Mindenható előtt számolni fognak, addig is, mivel az eljárásban a törvény nem tartatott meg, kívánja, hogy a kir. Tábla, mely a nemzet bizodalmát elveszte', vonattassék felelet alá. Elölülő; A bírák megfelelnek Isten előtt; a biró törvény és szokás szerint ítél, erre nézve nyugodt, egyébként törvényszerű országban hogy álljon a törvényes szokás, azt mutatja a II. Rész, 6. czím 2. és 3. §-a, s hogy minő ereje legyen ezen törvényes szokásnak, azt ismét a Prol. 10. czím 1. §-a, 11 -ik czím 3., 4. és 5. §-ai világosan bizonyítják. Palóczy László (Borsodmegye): Ü Méltóságának azon észrevételére, hogy a bíróság eddigi tettei a törvény homályából erednek s hogy a bíróság ezekben igazolhatja magát a szokással, felelem : hogy elismerém azt, miképpen az eddig történtek a törvény hibás magyarázatából vehették eredetüket, de hogy törvényeink homályosak legyenek, azt el nem ismerem. Különben is a törvényszékeknek nem a szokáshoz, de a fennálló törvényekhez kelletik magokat tartani. Már most a dolog érdeméhez szólva kétféle a serelem, kormány és bíróság ellen. A kormány ellenit illetőleg, midőn az ifiak elfogattak, megrázkódást szült ez az egész országban, aggodalommal kérdi a nemzet a Fejedelemtől: adná tudtára mi baj van az országban? kik azok, kik az országot fel akarják forgatni? és honnan érdemiette meg a nemzet azon bizodalmatlanságot, hogy még csak feleletre sem méltatá Fejedelme? — (elmondá továbbá a b. \\ esselényi és Kossuth Lajos ügyökbeni sérelmet is) a bíróság függetlenségére nézve a méltóságos
