1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 11. ülés
69 hogy a Ráday-féle ügy tüstént terjesztessék fel. Látom, hogy itt mindenfelől sok törvények idéztetnek fel, és azokat kiki a maga véleményére magyarázza. Én csak annyit mondok, hogy ha képviselőink választásába a kormány Így apródonként becsúszik, úgy észre sem vesszük mikor alkotmányunkból e£> egészen más keveiék lesz. Hát már mi dajka nélkül soha el nem lehetünk? részemről inkább eltemettetem magamat, mint kimondjam, hogy férfi koromban is dajkára van szükségem. Én tehát végre is csak rendet, még pedig oly új rendet kívánok, mely mind az absolutismustól, mind az anarchiától megóvjon bennünket. Ha el nem érhetem is czélomat, — hiszem — hogy jó volt szándékom. Országbíró id. Mailiíth György: a karok által felhívott 1559: 2., 1622: 35., 38-ki esetekre megjegyzi, miként a régi időkben a diaeták többnyire kint az országon tartatván, a kölcsönös alkudozások a Fejedelemmel úgynevezett replicák által történtek, melyekben mind a kir. előadások, mind az ország kivánatai együvé foglaltattak; hiszen ha ezt az utat kívánnák a Karok és Rendek követni, a szóló nem ellenzené, s tudja, hogy a Főrendek is megnyugodnának benne. De kérdés: melyik mutat már nagyobi) bizodalomra: azt mondani-e, Uram! ime felterjesztjük a te előadásaidra hozott törvényjavallatinkat, de kérünk orvosold te is a mi sérelmünket; vagy ez: teljesítsd te előbb a mi kivánságinkat, aztán majd mi is hozzá látunk a te előterjesztésedhez. A királyi előadások mellett maradok. Nyilatkoztak még a fentebbieken kívül a királyi előadások mellett: Herényi Alajos, Károlyi Lajos grófok; Redl Gyula, Maithónyi László bárók; Széchcn Miklós gróf (pozsegai), Zichy Fcrencz gróf (bihari), Gyiirky Pál (brassói), Hertclendy Ignácz (torontáli), Kcglcvich János gr. (barsi), Marícll Dávid (tornai) főispán, összesen 22. A Rendek izenete mellett a mondottakon kívül Batthyányi Lajos gróf, Erdödy Sándor gróf, Wenckheim József gróf, Szápáry Antal gróf, Yiczay Hedvig gróf, Yiczay Adolf gróf, Yiczay Károly gróf, Draskovics Sándor gróf, Eszterházy Mihály gróf, mindössze 15. Mire a főherczeg nádor kijelenté, hogy a Főrendek többsége előbbi elve mellett most is megmaradni kíván, e felől a Rendek értesittetni fognak, ezzel az ülés véget ért. 1 XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1839. junius 3-án. Elölülő: SZERENCSY ISTVÁN kir. személynök. TÁRGY : A szóllásszabadság kérdésében értekezés. Zarka János (Vasm.) és Kende Zsigmoild (Szathmárm.) kerületi elölülők a szóllásszabadság tárgyában készült kerületi izenetet és felirati javallatot bemutatják. (Lásd orsz. irom. 16. sz.) Elölülő : Zalay Alajos ítélő mestere által felolvastatja a kerületi izenetet. — Előlülő : Mielőtt annak taglalásába ereszkednénk, szükségesnek látom némely észrevételeket megtenni. En az országgyűlés czélját jelenleg oda szeretném irányozni, hogy az aggodalomnak és a bizodalmatlanságuak legkisebb csirája is megszüntettessék a nemzet és fejedelem közt; ha ez megtörtént, akkor biztosan haladhatunk a nemzeti jólét felé, és én minden perczet elveszettnek tartok, mely nem e czélra vau fordítva. Nekem utasításom nincs, felelettel nem tartozom senkinek, csupán lelkiismeretemnek; de én a jelen izeuetben előadott sérelmet nem tartom oly nagynak, mint az állittatik; sokkal nagyobb volt az 1790. és 1825 ki tek. Rendek! mely egész megyére volt intézve, és a melyet a Fejedelem sem tudott massal mint a status publici rátiójával menteni. A mostani feszültségnek az az oka, hogy mind a b ejedelem, mind a nemzet a eonstitutiót félti. A Fejedelem szelíd móddal semmire sem mehetvén, keményebb eszközökhöz nyúlt. Miről az ország egy része azt hitte, hogy a Fejedelem túl ment az elegen. így folyt ezután, s a sérelmek igy keletkeztek. A jelen izenetnek két része vau: az egyik tárgyazza a kormányt, a másik a bíróságot. Az első a múlt országgyűlésen 17 izenet után kisebbségben maradt, a második meglehet, hogy még nehezebben fog országos sérelemmé válni. Ennélfogva én mindezekre csak azt mondanám is* I
