1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
11 Szombaton, azaz junius 8-ik napján d. e. 10 órakor kezdődött az I. KERÜLETI ÜLÉS. Elnökók: BITTÓ BENJÁMIN (Pozsony), BÁRCZAY MIHÁLY (Abauj). TÁRGY: Kerületi jegyzők választása, az országgyűlési naplók szerkesztése iránti intézkedés. Vághy Ferencz Sopron városi követ indítványa a városi követeknek szavazati joga és választhatósága tárgyában — Szentkirályi Mór Pest megyei követ indítványa a Pest megyén elkövetett sérelem tárgyában,— és a meg nem jelent Tolna megyei és a visszakapcsolt részek követei ügyében. A kerületi jegyzők ezen sorok választása, naplók szerkesztése, mely a kerületi elnökség által tanácskozás végett feladatván, a kerületi jegyzők említésével azonnal Palóczy! Palóczy! hangzott mindenfelől; jelesen: Klauzál Gábor (Csongrád) a haza előtt oly köztiszteletben álló Palóczyt, a múlt országgyűlésnek koszoruzott jegyzőjét, kinek tollából folyt ki az első Magyar Törvény, mint egy jogosítva látja lenni most is, ezen megtiszteltetésre; ennélfogva illőnek látja megkérni őt, hogy ezen közbizodalmou alapult elhivatást fogadja el. — Mire Palóczy László (Borsod) e megtiszteltetésre érdemetlen voltának szerény érzései közt miként mentegethetné magát azzal, hogy hanyatló kora már nyugalomra vágy, mentegethetné, hogy a hon lelkes fiai, követ társai közt vannak más nála érdemesebbek s alkalmatosabbak, de hazája szólitván fel a szolgálatra, — melynek szolgálni mindenkor szent kötelességének tartotta, — e becses megbízatást köszönettel elvállalja; tudja, hogy benne a Rendek tudományt, elegendő készültséget nem, de hivséget és szorgalmat igen is találni fognak. Marczibányi Antal (Trencsén): noha részéről is megnyugszik a jelenleg kitűzött közszeretetíí és országos érdemű kér. jegyzőnek elválasztásában, nehogy mindazáltal ezen választásra nézve a felkiáltás, — miután itt olyanok is lármáznak, kiknek szavazatjuk nincs — divattá váljék, a többi jegyzők és ezen sorok választására nézve óvást tesz, s azt kívánja, hogy az eddigi gyakorlat szerint minden kerületből választassanak, s azokra nézve minden követ a maga szavazatját a jövő kerületi ülésben az elnököknek adja be. (Felkiáltás! Helyes:) Yiígliy Ferencz (Soprony városa követe): összegyűltünk — úgymond — az országos tanácskozások helyére, és pedig azért gyűltünk ide, hogy itt mindenik Status részesüljön mindenben, már ha a kerületi üléseknek mind elnöksége, mind tolla, továbbá a naplónak megvizsgálása, kizárólag csak egy Statusra bizatik, úgy a szavazásban is csak az az egy járhatik el. Emlékezhetnek reá a Rendek, a múltkor milyen kellemetlen viszályok származtak ebből; emlékezhetnek, miként a kerületi ülésekben csak a megyék bírván szavazattal, a kir. városok kirekesztettek. Ha ez igy van, akkor nincs egyéb hátra, mint kimondani, hogy a kir. városok követei: nem is követek; — nem valami újítás szelleme, nem is a tek. Rendek elleni türekedés, de törvényes jogainak fentartása vezérli a szónokot akkor, midőn felszól'tja a Rendeket arra, hogy a kir. városoknak törvényes állását adják meg. Ha raeggondoltatik ezen negyedik rendnek igen nagy fontossága, mind népességi, mind tehetségi állása, azt hiszi, hogy semmivel nem lesz alábbvaló a többi Statusoknál. Elismeri ugyan azon sok akadályok fontosságát, melyek ez ellen előgördittetni fognak, de még sem tartja azokat legyőzhetetleneknek. E czélból, nehogy a köztanácskozások e miatt hátráltassanak; indítványba teszi, méltóztassanak a Rendek e fontos tárgynak megvitatása végett egy küldöttséget nevezni. Országgyűlés elején vág) unk, idő rövidséggel tehát nem mentegetődzhetünk. Czell János (Győr város követe): kÖzdicsekedésüuk, hogy alkotmányos hazában élünk; de kérdi a szóló, áll-e minden tekintetben teljes erőben alkotmányunk? legalább még most kén)télén e kérdésre nem-mel felelni. Ugyanis mit mond az 1608-ki 1-ső törvény, mit az országg) ülésre meghno királyi levelek (Regalisok.) Az országgyűlésnek egy kiegészítő részét teszi a negyedik Status, a ir. 3*
