1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
1 i a ly városok, meghivatnak ide azok is. Ennélfogva szabad követeiknek itt megjelenni, s utolsó helyen tábla végén ülni s kérelmeiket, mint az angol parlament sorompói előtt, itt a tek. Rendek előtt mé tisztelettel letenni; de szavazatuk nem lévén, a törvényhozásba be nem folyhatnak, küldői e nyomasztó helyzetet tovább nem tűrhetik, hanem nyíltan kérdik: váljon csak tűrt vendégek lesznek-e még itt ezentúl is? Az előtte tett indítványt pártolja azon világos követeléssel, hogy a kir. városok követeik kerületi elnököknek, jegyzőknek és ezen soroknak is alkalmaztassanak, és hogy szavazatjok legyen. Blljanovits Yincze {Eperjes város követe): a múlt országgyűlésen ő volt az, ki ezen indítványt tette, de akkor noha több megyéktől pártoltatott, azt mondták, hogy nincs idő reá; — most már nem lehet azt mondani, felszólítja tehát ő is a Rendeket, hogy intézzék el már valahára sorsukat, hogy ne legyenek Európa gunyjára. Somsicll Miklós (Somogy): előbb a mai kerületi tanácskozás kitűzött tárgyára térvén vissza, elbeszéli, miképen intézkedtek elejétől fogva országgyűléseink a napló könyvek iránt, kifejté annak alkotmányos országban nem csak czélszerű, de kerülhetetlen szükséges voltát, sőt kormányunk előtt is mennyire nagy fontosságú lett, bizonyitja az, hogy azon dorgáló resolutiókat alapított. Hanem, miután mindazon rendelkezések, melyek a naplónak pontos szerkesztése, sebes közlése körül tétettek, a tapasztalás szerint a czélnak meg nem felelnek, küldői e hiányon úgy kívánnak segíteni, hogy mint más alkotmányos országban: választassék egy köztoll, mely a tanácskozások folyamát, még pedig a Főrendeknél is, rendesen vigye, és minden ülésnek eredményét a legközelebb következő ülésben olvassa fel. A Soprony városi indítványra azt mondja, miként, hogy történjék már valahára e részben is valami, nem ellenzi, de mindaddig, mig a kir. városok mostani állásukban esznek, marad a régi divat mellett. Szentkirályi Mór (Pest): a kir. városok indítványára nézve azt mondja, hogy addig, mig az országgyűlés elrendezése (coordinatio diaeta) tárgyaltatás alá nem vétetik, bár küldői is kívánják a kir. városokat jelen veszteglésökből kivenni, — az eddigi divat mellett akar maradni. Hanem emlékezteti a Rendeket a legközelebbi conclusumra, midőn Pest vármegyének általa előlegesen indítványba tétetett sérelmét kerületi ülésre általtenui méltóztattak, s egyszersmind indítványát sürgetőleg újólag felfrissíti; kifejtvén az Országgyűlés kiegészítésének mindenek előtti szükségességét. Elbeszéli követtársának Ráday grófnak Pestmegyében szavazat utján igen nagy többséggel történt elválasztatását, valamint továbbá úgy a megyének — ezen választását megsemmisítő legfelsőbb parancsolat által, — mint a követnek is minő helyzetbe tétettetését, ennélfogva országgyülésileg kívánja kimondatni azt, lehet-e gróf Ráday Pestmegyének követe? Ezután a tolnai és a visszakapcsolt részek körüli dolgokat kívánná elintéztetni. A mi pedig magát a sérelmet illeti, megjegyzi, miszerint arra nézve másutt és nem a jelen repraesentatiónál, fölterjesztését később fogja indítványba tenni. Hertelendy Miksa (Torontál): A naplókra nézve az indítványt, Somogymegye utasításánál fogva pártolja, olykép, hogy a kér. ülésekről is vitessék napló. A kir. városokra nézve szinte kívánnak küldői változást tétetni, de csak akkor, ha a mostani állásukból kivétetnek, egyébb iránt addig is megegyezik abban, hogy a napló könyvek szerkesztésébe s megvizsgálásába bele bocsáttassanak. Tretter György (Pest város követe) beszédét onnan vévé fel, miként éppen azon törvényhatóságoknak, mellyek szabad elmuséget játszani akarnak, mellyek szüntelen a haladásról beszélnek, kell érdekében állni a kir. városok igazságos kérelmének pártolása. A szállónak legalább politikai vallása az, hogy fejtessenek ki a Statusnak minden tagjai, úgy lesz erős az egész. Ha a Rendek a kir. városok helyzetén nem segítnek, ha a törvényhozási szavazatból kirekeszteni kívánják, úgy legjobb lesz a XY-ik században a színházak körül divatozott rendszerhez nyúlni, a midőn festmények helyett a díszletre ezek írattak: „ez erdő, ez kastély stb.“; mi is jobb ha ide sem jövünk, hanem csak felíratják a tek. Rendek ezt: „itt ülnek a királyi városok követei.“ — Ebből legalább az a haszon lesz, hogy nem kell ezreket a napdijakra költeni a kir. városoknak, hanem azon a pénzen inkább valami hasznos intézetet létesíthetnének. Mintegy hallom a sok ellenvetéseket: csak a kamara befolyása alatt ne volnának, csak mostani helyzetükből kivétessenek — akkor aztán megadjuk kívánságokat, de ezen szép Syrénbeszédek nem altatnak el bennünket. Mi nem tudunk semmit a kamara befolyásáról, az országos dolgokban, kivévén, hogy a gazdaságiakban felügyelete van! De hát a nemes megyék, szinte gazdasági tekintetben nincsenek-e alatta a Nagyméltóságú helytartó tanácsnak ? Osztán ha úgy volna is, nincsen mód azon segíteni? — fogjanak kezet velünk, akkor bizonyossan megszabadítalak bennünket. Hogy a választásokba befoly? hiszen üssék le a tek. Rendek ezen Cerberusnak is mind a három fejét: akkor bizonyossan nem lesz befolyása. A soprony városi indítványt pártolja. Széli József (Fás) küldőinek elvük lévén az, hogy a képviselői rend ne fogyasztassék, nem is arról kell itt szólni, hogy adattassék-e voks a kir. városoknak? mert az őket törvény szerint illeti, hanem arról, hogyan háritassanak el az ezt gátló igen fontos akadályok? — részéről következőket ki'áiija a kir. városoktól: 1-szőr, hogy a kamara alatt ne legyenek; 2-szor, a választásokba és utasítások készítésébe királyi biztosok be ne folyamuk: szóval, hozattassék törvény arról, hogy függetlenek legyenek.
