1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 92. ülés

S8. Lies írásai. Februárius. 19. ISIO. S9 czikkelynek ide illő rendeletét maga épségében fenntartani óhajtván, a' mennyiben még is e* által a kártevőknek minden nemeire nézve himeritoleg intézkedve nem lenne, a’ fentebb érin­tisztviselőknek munkái , a’ mezei rendőrségi foglalatosságokkal olly annyira szaporodhatnak, hogy azoknak pontos teljesítése erejüket ne talán felül fogja haladni, az illető törvényhatóságok­nak szabadságukban álljon, a’ szükséghez képest tisztviselőik számának nevelését annak helyén ’s utján szorgalmaztathatni. Mellycknek folytában a’ Mélf. Fő HR. a* 4-ik szakaszban foglalt eljárási módra nézve sem járulhatván a' Tekintetes Karoknak és Rendeknek javallatukhoz, e’ részben is, a’ mennyiben a’ kérdés jobbágyok és földes uraik között forogna a’ 1836 : 10-ik törvényezikkely 3-ik §-a a) és d) alatti pontjainak rendeletét olly értelemben kívánnák feltartatni, hogy ha a’ kár 60 fton felül nem terjed, az iránt a földes ur, s illetőleg Szolgabiró, — 60 ftokon túl pedig az úri —’s ille­tőleg megyei — törvényszék, — mind két esetben azonban sommás úton — bíráskodjon; ha mindazonáltal a’ földes úr, hozzá folyamodó jobbágyának kétszer 15 napok alatt, szenvedett ká­rára nézve, igazságot nem szolgáltatna, a károsodott magát az illető Szolgabirónál jelentvén, néki ez szerezzen biróilag elégtételt. A' mennyiben továbbá a' kártevők és szenvedők közötti viszonyoknál fogva, az eset nem az érintett 1836: 10-ik törvényezikkelynek szabályai alá tar­tozva, az eljárás a’ Méltóságos Fő Rendeknek véleménye szerint 60 flig — szinte sommás úton bíráskodva — az illető járás, vagy kerületbeli Szolgabiróra, 's illetőleg városi Kapitányra lenne ruházandó; 60 ftokon felül pedig a’ jelenleg is fenálló törvények rendeletéhez képest, maguk rendszerinti biráinál a’ törvénykezési rendes útnak követése mellett volna meghagyandó. Ila mindazonáltal egyik földes urnák jobbágya által a’ másikénak okozhatnának károk, a’ károsodott megkeresésére 60 ftig szinte sommás úton, s legfelyebb kétszer 15 napog alatt a’ kártevőnek földes ura legyen köteles igazságot szolgáltatni ; ha pedig ezen kötelességét telyesíteni elmulasz­taná, a’ bíráskodás illy esetben is a' Sz.olgabirót illesse; ezen felül az e’féle, ügyek is a' törvény, rendes útjára tartozandván. Mellyeknek is elfogadására a’ Mélt. Fő RR. a* Tekintetes Karokat és Rendeket olly hozzáadással kívánták bizodalmasan felszóllítani, hogy az eljárás, és végrehajtás iránt jelen szakaszban foglalt részletes rcndeleteket ezen alap elvekhez alkalmaztatni szívesked­jenek. Az 5-ik szakaszban megállapittatni szándéklott felyebbvifeli rendszerre nézve a’ Méltóságos Fő Rendek az előrebocsátottak következésében szinte nem oszthatván a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek nézeteit; e’ részben a1 60 Ttokat meg nem haladó károk iránti sommás perekben a’ felyebbvitelt egyenesen oily módon, ’s olly elvek szerint vélnek szabályozandónak lenni, mint az a’ hasonló sommáig terjedő szóbeli keresetekre nézve, az 1832/6 : 20 ik törvényezikkely ál­tal megállapítva vagyon; a’ 60 fióknál többre terjedő károkat lárgyazó követeléseket pedig a’ Méltóságos Fő Rendek a’ fentebbiek, szerint a’ törvény rendes útjára kívánván útasíttatni, ezek­re nézve a’ felyebbvitel iránt is a’ rendszerinti törvényes alapokhoz ragaszkodnak. A’ 6-ik szakaszban foglalt intézkedésben, — a’ földes urak, ’s jobbágyaik közötti illy ne­mit kérdéseket, mellyek továbbá is az 1 Sß2/^: 10-ik törvényezikkely rendelete alá tartozók lennének, kivéve — a’ Méltóságos Fő Rendek megnyugosznak ugyan, a’ felyebbvitelt mind­azonáltal, az ezen í/.akasznak rendelkezése alá vonható egyéb esetekben, egyenesen az 1832/*9 20-ik törvényezikkelynek 3-ik § a’ értelmében óhajtanák megállapíttatni. A' 7-ik szakaszra nézve a’ Méltóságos Fő Rendeknek észrevételük nem lévén; A’ mi illeti a’ 8-ik szakaszt, különösen pedig a’ vétségeknek ottan kifejtett fokozatait, s a’ betudásnak ezekhez, arányzandó méretését, erre nézve a’ Mélt. Fő Rendek a’ Tek. Karok­nak és Rendeknek javallatához maguk részéről is hozzá járulnak ugyan, a mennyiben mind­azonáltal a’ Tekintetes Karok és Rendek a’ kiszabandó fenyítéket pénzbeli, s börtöni bünteté­sekre szándékoznak szorítani, e’ részben vélek a’ Méltóságos Fő Rendek azon okból nem fog­hatnak kezet, mert a’ szóban lévő vétségek többnyire azon nép osztály által fogván elkövet­tetni, mellyé pénz nélkül leginkább szűkölködik, idejének ’s szabadságának kellő használásában pedig élelmi kereseteinek* egyedüli módját leli, a’ pénzbeli büntetések többször nem csak ma­gára a’ kártevőve, vétkével helyes arányban nem álló szerfelett érzékény, de sok esetekben, a’ vétkesnek egész családját ’s ártatlanul sújtó kemény' fenyítékké válhatnának; -— a fogságbe­liek pedig, kivált azt, hol a’ helybeli uradalom vérhatalommal nem bírván, a’ bűnöst a megye börtönébe kísértetni szükséges leend, temérdek idő veszteséggel járván, gyakran egész haznépe­­ket kényénkeresőjöktől, vagy' szegényebb gazdákat egyetlen szolgájuktól, gazdaságuknak tetemes hátramaradásával hosszasabb időre is megfoszthatnák, és igy' ezen két nemii büntetések az or­szágnak csekélyebb tehetségű lakosait a’ bosszúló igazságnak eszméjével, valamint ezen törvény­nek czéljával is öszve nem egy eztethetőleg néha vég romlásra is juttathatnák, számos ízben pe­ilrszógo-^/iY. írásai. ///, Kiilet. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom