1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
S8. Lies írásai. Februárius. 19. ISIO. S9 czikkelynek ide illő rendeletét maga épségében fenntartani óhajtván, a' mennyiben még is e* által a kártevőknek minden nemeire nézve himeritoleg intézkedve nem lenne, a’ fentebb érintisztviselőknek munkái , a’ mezei rendőrségi foglalatosságokkal olly annyira szaporodhatnak, hogy azoknak pontos teljesítése erejüket ne talán felül fogja haladni, az illető törvényhatóságoknak szabadságukban álljon, a’ szükséghez képest tisztviselőik számának nevelését annak helyén ’s utján szorgalmaztathatni. Mellycknek folytában a’ Mélf. Fő HR. a* 4-ik szakaszban foglalt eljárási módra nézve sem járulhatván a' Tekintetes Karoknak és Rendeknek javallatukhoz, e’ részben is, a’ mennyiben a’ kérdés jobbágyok és földes uraik között forogna a’ 1836 : 10-ik törvényezikkely 3-ik §-a a) és d) alatti pontjainak rendeletét olly értelemben kívánnák feltartatni, hogy ha a’ kár 60 fton felül nem terjed, az iránt a földes ur, s illetőleg Szolgabiró, — 60 ftokon túl pedig az úri —’s illetőleg megyei — törvényszék, — mind két esetben azonban sommás úton — bíráskodjon; ha mindazonáltal a’ földes úr, hozzá folyamodó jobbágyának kétszer 15 napok alatt, szenvedett kárára nézve, igazságot nem szolgáltatna, a károsodott magát az illető Szolgabirónál jelentvén, néki ez szerezzen biróilag elégtételt. A' mennyiben továbbá a' kártevők és szenvedők közötti viszonyoknál fogva, az eset nem az érintett 1836: 10-ik törvényezikkelynek szabályai alá tartozva, az eljárás a’ Méltóságos Fő Rendeknek véleménye szerint 60 flig — szinte sommás úton bíráskodva — az illető járás, vagy kerületbeli Szolgabiróra, 's illetőleg városi Kapitányra lenne ruházandó; 60 ftokon felül pedig a’ jelenleg is fenálló törvények rendeletéhez képest, maguk rendszerinti biráinál a’ törvénykezési rendes útnak követése mellett volna meghagyandó. Ila mindazonáltal egyik földes urnák jobbágya által a’ másikénak okozhatnának károk, a’ károsodott megkeresésére 60 ftig szinte sommás úton, s legfelyebb kétszer 15 napog alatt a’ kártevőnek földes ura legyen köteles igazságot szolgáltatni ; ha pedig ezen kötelességét telyesíteni elmulasztaná, a’ bíráskodás illy esetben is a' Sz.olgabirót illesse; ezen felül az e’féle, ügyek is a' törvény, rendes útjára tartozandván. Mellyeknek is elfogadására a’ Mélt. Fő RR. a* Tekintetes Karokat és Rendeket olly hozzáadással kívánták bizodalmasan felszóllítani, hogy az eljárás, és végrehajtás iránt jelen szakaszban foglalt részletes rcndeleteket ezen alap elvekhez alkalmaztatni szíveskedjenek. Az 5-ik szakaszban megállapittatni szándéklott felyebbvifeli rendszerre nézve a’ Méltóságos Fő Rendek az előrebocsátottak következésében szinte nem oszthatván a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek nézeteit; e’ részben a1 60 Ttokat meg nem haladó károk iránti sommás perekben a’ felyebbvitelt egyenesen oily módon, ’s olly elvek szerint vélnek szabályozandónak lenni, mint az a’ hasonló sommáig terjedő szóbeli keresetekre nézve, az 1832/6 : 20 ik törvényezikkely által megállapítva vagyon; a’ 60 fióknál többre terjedő károkat lárgyazó követeléseket pedig a’ Méltóságos Fő Rendek a’ fentebbiek, szerint a’ törvény rendes útjára kívánván útasíttatni, ezekre nézve a’ felyebbvitel iránt is a’ rendszerinti törvényes alapokhoz ragaszkodnak. A’ 6-ik szakaszban foglalt intézkedésben, — a’ földes urak, ’s jobbágyaik közötti illy nemit kérdéseket, mellyek továbbá is az 1 Sß2/^: 10-ik törvényezikkely rendelete alá tartozók lennének, kivéve — a’ Méltóságos Fő Rendek megnyugosznak ugyan, a’ felyebbvitelt mindazonáltal, az ezen í/.akasznak rendelkezése alá vonható egyéb esetekben, egyenesen az 1832/*9 20-ik törvényezikkelynek 3-ik § a’ értelmében óhajtanák megállapíttatni. A' 7-ik szakaszra nézve a’ Méltóságos Fő Rendeknek észrevételük nem lévén; A’ mi illeti a’ 8-ik szakaszt, különösen pedig a’ vétségeknek ottan kifejtett fokozatait, s a’ betudásnak ezekhez, arányzandó méretését, erre nézve a’ Mélt. Fő Rendek a’ Tek. Karoknak és Rendeknek javallatához maguk részéről is hozzá járulnak ugyan, a mennyiben mindazonáltal a’ Tekintetes Karok és Rendek a’ kiszabandó fenyítéket pénzbeli, s börtöni büntetésekre szándékoznak szorítani, e’ részben vélek a’ Méltóságos Fő Rendek azon okból nem foghatnak kezet, mert a’ szóban lévő vétségek többnyire azon nép osztály által fogván elkövettetni, mellyé pénz nélkül leginkább szűkölködik, idejének ’s szabadságának kellő használásában pedig élelmi kereseteinek* egyedüli módját leli, a’ pénzbeli büntetések többször nem csak magára a’ kártevőve, vétkével helyes arányban nem álló szerfelett érzékény, de sok esetekben, a’ vétkesnek egész családját ’s ártatlanul sújtó kemény' fenyítékké válhatnának; -— a fogságbeliek pedig, kivált azt, hol a’ helybeli uradalom vérhatalommal nem bírván, a’ bűnöst a megye börtönébe kísértetni szükséges leend, temérdek idő veszteséggel járván, gyakran egész haznépeket kényénkeresőjöktől, vagy' szegényebb gazdákat egyetlen szolgájuktól, gazdaságuknak tetemes hátramaradásával hosszasabb időre is megfoszthatnák, és igy' ezen két nemii büntetések az országnak csekélyebb tehetségű lakosait a’ bosszúló igazságnak eszméjével, valamint ezen törvénynek czéljával is öszve nem egy eztethetőleg néha vég romlásra is juttathatnák, számos ízben peilrszógo-^/iY. írásai. ///, Kiilet. 18
