1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
/ 92 Ülés írásai, Fehruarius 24. J 810 89 eltávozásitól tartani méltán lehetne, a' kereskedésnek, és igy pénzbeli ereinknek nevelkedését nem hogy reményleni, sótt annak megsemmisülését csalhatatlanul előrelátni kelletik. Mire nézve a' Karok és Rendek Somogy Vármegyének kivánata szerint ezen sérelmet Ő Felségéhez felterjeszteni, és azon kérelmüket nyilvánítani kívánják, hogy addiglan is, míg e’ részben az 1790/!: 67-dik törvényczikkely értelmében törvény által újabban intézkedni idejük és alkalmok lehet, a’ vámok, és harminczadok feletti rendelkezés egyedül az összes törvényhozó hatalomtól függjön. A’ 102-ik pontra észrevétel nincs. A’ lo3-ik pont alatt Somogy Vármegye törvény által elhatároztatni kívánván, hogy min. den megye szemmel tartván az elhasználandó köz munkáknak elóleges szükségét, és az adoz..nak tehetőségét, ezeknek számát esztendőről esztendőre közgyűléseiben (az előre nem látható történeti, és haladékot nem szenvedő köz munkákat ide nem értvén) meghatározza, ezeknek a’ helységekre arányosan történendő felosztására ügyeljen, az elhasználtak felől az illető Tisztviselőktől szoros számot vegyen — és ezen köz munkák feljegyzése ’s kivetése az adóbeli tartozások jegyzékével egyetemben jó eleve az illető helységnek mindég kiadattassék — e' részben a’ Karok és Rendek még ezen Országgyűlésén kimeritőleg fognak a’ inéit. Főrendekkel értekezni. A’ 104-ik pontra észrevétel nincs. A’ io5-ik pontra nincs észrevétel. A’ 106 ik pontra szinte Somogy Vmegye azt, hogy a* örökségeket még által nem veti, és szülőik előtt meghalálozott gyermekeknek adósságait azokuak örökösei tartoznak e’ kifizetni? törvény által kifejtetni, ’s e’ részben az t8o2-ik esztendei 2 1 • ik törvényczikkelyt felvilágositatui kívánja. A’ Karok és Rendek az iS02-ik esztendei 2t ik czikkelynek, 's az ezzel kapcsolatban lévő I-sŐ rész 51 -ik. czímjének rendeletét mindég olly értelemben vették, hogy csak azon adósságbeli kötelezések tekintetneknek e’ részben törvény előtt erőtelenek, mellyeket semmi tulajdon vagyonnal nem biró kiskorúak gyámjaiknak, vagy szülőiknek tudta, ’s megegyezése uélkül kötöttek, ’s hogy az atyai hatalom alatt lévő fiúk édes attyúknak vagyonát el nem idegenithe. tik, 's azokról nem rendelkezhetnek, azon pedig soha nem kételkedőnek, hogy a’ tükéiletes korúaknak kötelezései tellyes erejűek lévén, az ezek által felvett adósságokat maradékaik az utánnok, vagy általuk nyert örökségnek erejéig fizetni tartoznak, ’s ezen tartozás meg nem szűnik azáltal, hogy az adósnak elhunyta szüleinek haldia előtt történvén, gyermekei egyenesen öreg attyok után lépnek az örökségbe, rnelly édes attyukat illette volna, mert ezen esetben is édes attyok által, sőt egyenesen annak jusával száll reájuk az örökösödés, annak terheit tehát hitelezőinek kijátszásával magokról el nem háríthatják. Somogy Vármegyének bővebben kifejtett előadásából azonban azt látják a’ Karok és Ren* dek, hogy a’ királyi Curia több hitelezőknek néhai Gróf Amadé Seraphim maradéki ellen foly tatott adóssági pereiben a’ felhivott törvényeknek említett értelmével egyenesen ellenkezőleg Ítélt, ’s az alpereseket édes attyoknak, ki tükéiletes korát már jóval meghaladta, fényes katonai hivatalt viselt, és saját vagyonnal is birt, minden adósságbeli kötelezéseitől felmentette azért; mert ők attyoknak korábban történt halálával egyenesen öreg attyok után örökösödtek, nehogy tehát a’ királyi Curiának ezen ítélete után jövendőre több hasonló esetekben m' jó lelkű hitelezőknek tetemes károsításával, sőt gyakran kijátszásával hazánkban a’ hitel ismét új rázkodtatást szenvedjen; más részről pedig éppen azon jobb érzésű fiúk, kik fiúi tiszteletből nem akarnak édes attyok ellen az I-ső rész 53-ik czímjének kedvezésével élni, sőt az őket illető osztály rész kiadásának sürgetésével szüleiket zaklatni némüleg büntetve legyenek, sorsúknak hj^l , és szorgalom általi javításától elzárattassanak, szükségesnek vélik a’ Karok és Rendek ártörvényeknek ez eránti rendeletét egy újabb törvényben, meilynek javaslatát ide mellékük, megmagyarázni, ’s határozottan kifejezni, biztosan reménylvén, hogy ezen törvény javaslatot, ’s a’ törvények rendeletének abban kifejezett magyarázatát Ö Felsége is kegyesen elfogadja, annyival inkább, minthogy az említett törvények rendeletét más hasonló esetben a’ végrehajtó hatalom maga is már igy magyarázta, ’s azt éppen ezen értelemben tellysitette. Törvényczikkely. Az 1802-ik: 21-ik törvényczikkely 2-ik szakaszának világosabb magyarázatára kijelentetik: hogy a’ tellyes korúaknak, ha bár azok szülőikkel osztatlan állapotban haltak is el, mindennemű adósságbeli kötelezéseik egyenes maradékaikra szállanak, kik azokért elhúnyt szülójök Országgyül. írásai III. Kötet. 23
