1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 88. ülés
2(» 87. Ülés írásai Február 18-kán 1840. tárgyaltatni ’s eldöntetni fognak. A’ feljebbvitel a' meg nem elégedett félnek a’ királyi, onnan a' hét bírás Táblára birtokon belöl fenmaradván. Hasonlóul az egész polgári és büntető hatóságot, ’s a’ város határában szükséges rendőrséget is az öszves városi Tanács fogja gyakorolni. 10. §. A’ bányai vizsgálatokat, valamint bányai jogot, ’s annak járulmányait felkérő leveleket (Muthungen), nem külömben minden bányai tárgyak bírói szemvételét illető jelentéseket, ’s akármelly bányai adományozásokat, vagy engedményeket (collationales Litterae) a’ bányai biró különös könyvébe iktatni, ’s azokat hetenként a’ helybeli városi Tanácsnak bejelenteni, másolatokban pedig holnaponként a’ bányai kamara grófjának 's ez által a’ magyar királyi fő-kamara utján a’ kir. Felségnek felvigyázása végett felterjeszteni fogja. 11. §. Nemcsak a’bányai polgároknak 's más bányák birtokosainak, hanem az illető munkásoknak az igazság, a’ helybeli bányai bírák és, a’ városi Tanátsosok által ingyen fog kiszolgáltatni, ’s sem a’ bírói szemvételekért, sem pedig akár miilyen bánya adományozásokért semmi díjak fizettetni nem fognak. 12. §. Ha vagy csupán maga a’ bányai biró, vagy átaljában az egész városi Tanács valamelly perbeli esetben a’ törvény értelmében részrehajlónak tekinthetvén, foganatos ítéletet nem hozhatna, akkor amaz esetben ugyan a' szomszéd városnak bányai birája köz biróképen megkerestetni, ebben pedig maga a’ per a’ szomszéd bánya-városi Tanácsnak ítélet hozása végett által fog küldetni. LXXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Február 19-én 1840. 134-dik SZÁM ALATT. a) üzenete a’ Karoknak és Rendeknek Bars Megyébe érkezett kegyelmes királyi Leiratok eránt. Súlyos aggodalommal értették a’ Karok és Rendek Bars Vármegye által eleibök terjesztett azon sérelmet: miképen a’ közdolgok és megyei egyéb állapotok ellátása ’s elintézése végett tartatott több rendbeli köz gyűléseinek az illető Elnökök által — mi előtt az elintézést kívánt tárgyak iránti tanácskozások befejezve, és a’ Jegyzőkönyv az 1723: 58dik törvényezikkely értelmében meghitelesítve lett volna, — az intézkedés nélkül maradott köz-, úgy magányos érdekek; valamint a’ megyei tiszti eljárás lényeges csonkulásával történt eloszlatása után, midőn a’ nevezett Megye Rendéi az idézett 1723: 58dik czikkely rendeletét és a’ függőben maradt tárgyak halasztást nem szenvedő fontosságát figyelembe véve, közgyűléseiket legidősebb Főszolgabírójuknak elölülése alatt folytatták volna, nem csak a’ közgyűlésnek illy mód folytalag tartatott üléseiben hozott törvényes végzéseik 's jogaik fentartására tett óvásaik, az 1837. év September 2ról, és 1839dik év Julius lOről költ legfelsőbb Leiratok által megsemmisíttettek, nemcsak Tisztépitőszéküknek az 1723: 56. törvényczikkelyel meg nem egyezőleg történt, ’s állalok neheztelt vezetése végett a’törvényes igazság 's jogaiknak fentartására felterjesztett folyamodásuk figyelembe nem vétetett, de még a’ nélkül, hogy az ellenük történt feladások igaz léte kimutattatott, vagy a’ Megyének roszallott eljárása feletti igazolására mód ’s alkalom engedtetett, — már is a’ panaszolkodó Megye Rendei pártoskodásról — egygs tagok pedig azon pártfs indulatok felgerjesztéséről 's vétkes bujtogatásáról feddettek — a’ Megye legidősebb Főszolgabirájáriak pedig azért, hogy azon közgyűlésben, mellynek kihirdetésére különösen, de a’ megyei pecsétnek általadásával is személyesen felhatalmazva vala, a' főispányi Helytartó által más napra kitűzött, de megkezdése előtt alaptalannak nyilván kiviláglott ürügy alatt történt eloszlása után, a’ Megye Rendéinek nyilványos felszólítására folytatott elnökséget felválalta, egyedül a’ megyei Rendektőli függés és köteles engedelmesség szülte ebbeli tette rosszaltatván, ezen Főszolgabíró, a’ pennát szinte a’ Megye Rendelnek meghagyásából vezette fő Jegyző, és még két tisztviselő társaik a’ kiküldött királyi Biztos által hivataluktól felfüggesztettek; sőt midőn a’ Megye Rendei az 1805: 5dik, 1723: 58dik és 179'»/,: 18dik törvényczikkelyben alapűlva, azon alázatos kérelmüket terjesztették volna Ő Felsége eleibe , hogy a’ feladott panaszokat kimeritőleg megvizsgáltatni, — addiglan is pedig az 1. Rész 9dik czimjének , úgy 1805: 5dik törvényezikk. értelmében mindenkit a’ bírói marasztalás előtt személyébeui háborgatástól ol-
