1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
132. L tvs Írásai. Aprilis 1 1. 1840. 277 állanak, ezen függést megszüntetni, és a’ magyar posta hivatalokat egyenesen a’ magyar Törvényhatóságok alá rendeltetni véli, valamint szinte Békés Vármegye is a’ posta viszonyokban megtartandó rendszert országosan kívánja megállapíttatni. Miután az 171 5: 22-ik tör. czik. a’ posta mestereket az Ország rendes Törvényhatóságainak bíráskodása alól, egyenesen csak személyükre, jelesen e’részben is csak hivataluk rendes folytatására — vagyonokra azonban — habár Önmagára a’ posta hivatal vagy is állomás megszerzéséért beruházott pénz mennyiségre nézve éppennem venné ki, — a’ KK ésRR. a3 posta állomások megszerzésükért adott pénz mennyiséget, szint akképen, mint más bár minémü a’ pósta állomáshoz szükséges javakat a1 bírói foglalás tárgyául kitűzhető beruházásnak tekintvén , Csongrád Vármeggye által előterjesztett sérelmet O Felsége eleibe orvoslás végett felterjesztik. — Hasonlólag Kossuth Lajos által a’ budai pósta hivatal ellen indított pereket megsemmisített felsőbb parancsolat által, nem csak a’ hon polgárai magános érdekük serényebb elömozdi [hatására és gyarapodbatására nélkülözhetetlen közhitelességet, és azt biztosította 1723: 5g. tör. czik., de egyszersmind a’pereknek a’birói eljárástól elvonva politikus úton lett megsemmisítésével, a birói hatalom függetlenségét is sértve találván, — PestVármegye által előterjesztett e’ részbeni sérelmet — valamiéit azon kivánatott is, hogy a' pósta hivataloknál a’ hivatalos leveleknek előmozdításában serény pontosság és rend tartassék, — úgy szintén Csongrád Megye által is osztotta’ beli kívánatét, hogy a’ oósia hivatalok a’honi törvények rendelkezése alól el ne vonattassauak, — pártolván — egyébként A’ napról napra nevekedö kereskedés, és azzal a’távolabb lakó polgárok érdekének is öszveszövetkezését, mind inkább nélkülözhetetlenné tévén, hogy a’ magányosok levelezése kounyitteSsék, siettessék és biztosíttassák , a’ KK. és RR. a’ pósta viszonyokban megtartandó rendet országosan megállapítani, és azt a' törvény szentségével megerősíteni czélszerünek látván. Pest, Borsod és Békés Vármegyék által előterjesztett javallatokat is pártolják, és O Felségének felterjesztik. 7. Szepes Vármegye: sérelemképen adja elő: hogy 1806 ban Karátson hava 20-ról a’ magyar kir. Helytartó Tanács útján leérkezett legfelsőbb kegyelmes parancsolat a’ 16. mező váró. soknak a’ hús folyó árának megszabására szabadalmat adott, és így az l655: 3,, és l 65q : li-ik törvényezikkely szerént kirekesztőleg a’ Vármegyéket illető , és az előadó Megye által mindég is gyakoroltatott jus megsértetett légyen. Minthogy pedig a’ Megye az e’ részben tüstént alázatos felírására választ mindez ideig nem kapott, ezen a* fenálló törvényekkel és gyakolattal ellenkezésbe lévő kegy. kir. parancsolatból eredett sérelmet orvosoltatni kéri. 8. Ugyan Szepes Vármegye sérelemnek tartja a' magyar kir, udvari Cancellaria által 1838. észt. Május 23-kén és 34-kén kiadott azon rendelést, melly s/.erént Báró Palochay Ferdinánd, és a’ 16. közül Béla mezővárosa közt fenforgó határ villongások, és azokból eredt rövid vissza helyhtr tetésbeli perek eránt az Alispány bíróságának illetősége el nem ismertetett, és a’ felperes Báró a' Nádor Ispányi bíróságra utasittatott, holott az 1618-diki 10-dik törvényezikkely 1-sŐ §-usra rendeletéből ugyan ezen 16 mezővárosok minden erőszakoskodások eránt a' Vármegye bíróságát elösmerni kötelesek, ugyan azért ezen esetet orvoslás véget felterjesztetni kéri. Ezen pontok alatt előadott sérelmeket a’ KK. és RR. is valóságosoknak ösmervén, azokat 'O Felségének orvoslás végett felterjesztik. 9. Somogy Vármegye sérelemképen és orvoslás végett adja elő, hogy a’ Jegyzókönyve mellett vezettetni kiránt napló szerkeztetésétől udvari Parancsolat által, és pedig azon hozzá tétellel, hogy a közönség végzését tellycsítö egyes tagok felelet és büntetés alá lesznek vonandók a’ nélkül, hogy a' Megye megkérdeztetvén, ’s kihalgattatván, végzésének okát adhatta volna^ egy hitelesnek mondott bejelentésre eltiltatott, és ezen eltiltásnak oka nem adatott A felhozott s 1837-dik esztendei October hónap 5-ről l3t>,6/i69 szám alatt költ kir. Parancsolat mind azért, hogy abban a Vármegye minden előre való meghalgatás, ’s akképen tettének felvilágosithatása , és helyes oka adhatása nélkül, törvény által sem tilalmazotttárgy iránt eltiltatott, mind pedig, hogy a’ közönség határozata végrehajtásáért felelőségre egyesek vonattatni, a mi a' megyék törvényes tekintete csökkentésére s a kellő engedelmesség gyengítésére vezetne, intéztettek, sérelmes lévén: Somogy Vármegyének az ellen előadott panasza Ö F’elségének orvoslás végett felterjesztetik. 10. Pest Vármegye előterjeszti, miképen Kossuth Lajosnak befogatása után a’ törvényhatósági tudósítások megszakadván , a’ nyilvánosság tekintetéből azt határozta, hogy tanácskozásai felett egy az Országgyűléséhez hasonló napló tétessék folyamatba, ’s e’ végből hasonló intézetre a többi Megyéket is felszólítván , Választmányt nevezett, melly az egybe folyó naplókból egy közönséges a’Megye Gyűléséből a’többi megyéknek megküldendő naplót készíttessen — Országggül. írásai ///. Kötet. 70
