1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 13. országos ülés
10 IS. Ülés Inhui. Julius 16. ÍS39. «•) Az 1832/6: 3dik türvényczikk. 4tlik §nak eleje terjesztessék ki oda, hogy az anya könyvek nem csak azon helyeken, mellyekbeu a’ Gyülekezethéz magyar nyelven mondatnak szent beszédek, hanem áltálján kivétel nélkül minden helyeken magyarul szerkeztessenek. , * h) Végre az előre bocsátottakból önkényt folyik, hogy ön magok az országnak bár minémii Törvényhatóságai is levelezéseiket magyar nyelven folytatni kötelezhessenek. 4er Öröm érzéssel fogadták .a’ KK. és RR. Ö felségének az 183(í. észt. kiadott k. kir. Válaszának a’ nemzeti tudós Társaság könyvtárának gyarapodását ápoló szavait is, és azokat most már az alkotandó törvényezikkelybe béfoglalni óhajtják. Továbbá arra, hogy a’ magyar nyelv az egész hazában uralkodjék, annak nem csak kipallérozása, de a’ még idegen ajkú népség közt terjesztése meg kívántatik, ’s szükség lévén arra, hogy a’ nemzeti nyelvet mindenki tulajdonává tegye; ennél fogva őör Tanítás által kell minden hazafinak módot nyújtani, hogy a’ hazai nyelvet megtanulhassa; mire nézve a) Hálás érzéssel esmérik el ugyan a’ KK. és RR. az 1836dik észt. Aprilis 24kén költ k. kir. Válasz azon szavait, hogy a’ magyar nyelvnek tanitó-széke minden oskolákban már tettleg béhozattatott: azonban az 1792: 7dik törvényczikkely ezen rendeletén túl kívánságukat a’ KK. és RR. oda is kiterjesztik, hogy egyszersmind a’ latin nyelv helyett a’ magyar, mind közönséges tanul«') nyelv állapitíassék meg úgy, hogy mind az alsó, mind a’ fő-oskolákban minden tudományok, még a’ latin nyelv is magyar nyelven taníttassanak, azon felül pedig a’ 3dik pont f) szakaszában foglalt kivánataik létesülésének elősegelésére a’ magyar ezredek nevendék oskoláiban is a’ tanuló nyelv szint a’ kép a’ magyar legyen, ugyan az értetődvén a’ nép oskolákról is. b) Mind a’ lelki pásztoroknak, mind egyéb tanítóknak kötelességül tétessék a’ magyar nyelv terjesztése; következőleg ézek egy részről jutalmak által serkentessenek kötelességükre, másrészről pedig hasonló hivatal betöltésével a’ magyar nyelv tudására különösen figyelmeztessék, úgy hogy minden vallásbelieknél csak olly plébánusok, lelkipásztorok, káplánok, segédek és jegyzők rendeltessenek, kik magyarul tudnak. c) Az egész hazára kiterjedő úgy nevezett magyar praeparandiák vagy is tanitókat a’ magyar nyelv tanítására készítő intézetek állhassanak fel, a’ honi nyelv tanítása elrendeltetvén, ennek tanulására legbizonyosabb ösztönül szolgál. 6or Ha minden hazafinak kötelességül tétetik a’ honi nyelv tudása; ennél fogva kívánják az 1830: 8dik törvényezíkk. 4dik §sza a’ jelen törvény kihirdetésétől tiz esztendő múlva és a' Magyarországhoz kapcsolt Részekre is kiterjesztetni, a’ szabad kir. városokra nézve pedig az rendeltetik: hogy tiz esztendő múlva belföldi a’ szabad kir. városokban magyar nyelv tudása nélkül polgári igazokat ne nyerhessen. 7er Hogy a’ honi nyelv az egész országban uralkodjék, megkivántató a’ nemzetiség tekintetéből, hogy hivatalos voltát és országos hitelességét minden külső nemzeti jelek szembetünőképen mutassák; ugyanazért a) Minden Magyarországban vert pénzek magyar jelekkel és körülírásokkal készüljenek. b) Minden köz és kamarabeli épületek magyar czímekkel és felírásokkal ékesittessenek, a" magyar kereskedők hajóikra, de egyéb magyar hajókra is magyar czím tétessék; úgy szinte a’ katonaságnál is az ország színei hozattassanak be, és mindennemű országos intézetekben az ország czímere és pecsétje használtassék, a’ hivatalos pecsétek szinte magyar felírással legyenek. c) Eszközöltetnék az által is a’ magyarosodás, ha az idegen nyelvű vezeték nevek mentői kevesebb akadályokkal magyarosittathatnának, és e’ végre minden azt ezélzó ’s legfelsőbb Helyen beadandó esedező levelek taksák fizetésétől felmentetnének; ezeken felül 8or Minthogy a’ nemzet méltán megkívánhatja, hogy törvényei által állott kiváltságokban részesülni akarók, a’ nemzeti nyelvet tökélletesen tudják, a’ nyelv hathatósabb terjesztése tekintetétől ezélirányosnak látják a’ KK. és RR. Ö Felségét arra kérni, hogy azoknak, kik a’ magyar nyelvet nem tudják, nemesi vagy királyi adomány-levelet adui ne méltóztassék; egy szóval 9er A’ honi nyelv érdemében részenként előadott buzgó óhajtásaikat mindegy összesítve, altban kívánják kifejezni, hogy a’ magyar nyelv országos nyelvvé tétetvén, a’ köz állomány rendszerének minden ágain eddig a1 honi nyelv számkiüzésével divatozó latin és német nyelvek helyett, a magyar állítassék vissza. r , r Es ezek azok, miket a’ nemzeti nyelvnek mind a’ Törvényhozásban, mind a’ köz igazgatósban, nagyobb virágoztatására élő törvény szavaival biztosítani szükségesnek látják a’ KK. és RR., mire nézve a’ nemzet dísze ’s méltósága eránt mindenkoron tanúzott lelkesedésekből merített bi/.odalommal ezennel megkérik Nádor Ispáuyl, 6 Cs. Kir. Fő-Herczegségét, és felszóllítják a’ Mél-
