1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
290 58. Ülés Írásai. November 1 2-kén. hogy tarpa városát, mellyet nem Beregh megyei föld, hanem csak a' Tisza folyó vize zártel Szathmár Vármegyétől, — elveszítse — vagy legalább az 1807-iki 2S-ik Törvényczikkely ellenére tellves kárpótlás nélkül veszítse cl. Azonban megtörtént, hogy Szathmár Vinegye a’ nagy nép erejű és határú tarpa mező város helyett ötöd rész mennyiségű Dobos helységével elégíttetettki, és a' Szathmár megyei hadi pénztár évenként 1400 pengő forint kárt szenvedett, s ezen somma se Bcrcgh Vmegyére nem tétetett által, se Szathínárnak portája az 183G-ik esztendei országgyűlési igazításkor nem fogyasztatott. Mindazonáltal. Szathmár Vmegye a’ törvényhozó hatalomnak szemre hányást koránt sem tészen , hanem igazság szolgáltatásért könyörögve, jelen követelésével módot, alkalmat nyújt a* Törvényhozó hatalomnak, megcsonkított birtokának hely reállítására és szenvedett kárainak némű kárpótlására t.i. Vásáros-Námény mező városa a' Tisza által egészen el van szakasztva Beregh Vármegyéről Uk, Vítka, Olcsva és Apáthi Szathmár ’Megyei helységek határaival körűlvétetve, és ugyan ezen Meg) ében egészen és telly esen beszcgellik. Ezen mező várost Dobos helységével egy litt Beregh Vmegy e az 1829-ki egyezkedés alkalmával csak nem erővel akarta adni Szathmárnak Tarpa városáért, de Szathmár Vmegye részint erős jussaiba bizakodva, miszerént soha nem akarta azt hinni, hogy Tarpátúl eleshessen, részint azért mivel ezen mező város az alsó Magyarországból Lengyelországba vivő útban est én, az utazó katonaság ezen alkalmatlanságainak, 's ebből következő élelmezési katonai veszteségeknek, ki van téve, Vásáros-Námény városának átvételéhez járulni nem akart. Azonban a’ körny űláBások változtak — az 1836-ik 29-ik Czikkely alkotása után el kellet Szathmár Vmegy ének hinni, hogy' Tarpa mező v árosát 1400 pengő forint évenkénti kárral elvesztette— a’Szamos és Túr t ize szabály ozásában, úgy az Ecsedi 8 □ m. földet tevő lápnak lecsapolásába tett földmérői, és hydrotechnicai munkák pedig kifejtették, hogy ezen vizi munkák Szathmár Vgyére nézt e szerencsésen soha sem sükerülhctnek, ha csak a’ Szathmár Megyébe erősen beszegellett, és a' Tisza által inclav áltatott Vásáros-Námény mező városa Szathmár Vármegyeihez nem csatoltatik, mert a' Szamosnak és Krasznának kiöntése, úgy' az Ecsedi lápnak csatornái a' Szathmár Megyei Vitkai határból csak a' Vásáros-Námény i határon keresztül vezetethetnek legezéli rá nyosab ban a’ Tiszába, a’ csatornákat ezen nagy víznek folyása után igazítva, és azon nagy homok toriás 's part szorulás, melly a’ Szamos vizének a’ Tiszába való kiömlését az áradások idején fentartja, 's ez által a’Szamos kiáradásai megbecsülhetetlen károkat okoznak« ezen mező város határában fekszik, 's azt Szathmár Vármegye csak úgy tisztittathatja ki és háríthatja cl, ha Vásáros-Námény hozzá csatoltatik. Nem határának terjesztése tekintetéből tehát, hanem az 183a/6-ki 27-ik Törvény czikkely világos szat ai szerént ,,egy edül a’ közigazgatásban fenforgó, és tökélletesen bebizony ítandó akadály ok tekintetéből“ és azért is hogy' a’ tarpai és dobosi cserében 1400 pengő forintokban vallott kára hadi pénztárának, ha csak egy negy edrészben is kipótoltassék, kéri Vásáros-Námény beszegellett mező várost Szathmár megy éhez csatoltatni és ezen kereset alá fogott követelésének megvizsgálására ,.a" zárt és beszegellett hely ek feletti kérdésekben az 183a/6-ik 32*ik Türvényczikkcly által kiküldött országos Választmány t megbizatni. A’ beszegellett helyekre nézve az országos Biztosságok az lS36-ik esztendei 32-ik Törvényczikkely által már kirendelve lévén, a' menny iben a' jelen kérdést az előterjesztő megye beszegellések iránti Törvényekre alkalmaztathatnak tartja, annak ez iránt magát azon részekre kinevezett országos Biztossághoz fordítani szükséges. 99. Szinte Szathmár Vármegy e a' Budai pénz verő háznak, a’ tárnoki hivatal, és az Ország Prímása Pisetarius jussainak visszaállításával egyszersmind a’ sz. kir. Nagy Bánya városában létezett, de 182S-ban eltöröltetett pénzverő házat is vissza állíttatni kívánja, mert azon kivülhogy hasonló intézeteknek eltörlésével a’ nemzeti tekintet szenved, egyszersmind a' jólét forrásainak elfojtásával, anny i tisztviselők, kézmivesek és napszámosok élelem módjuktól elesnek. Mind ezek már az elólegcs sérelmek sorába foglaltatván, itten megszűnnek. 100. Zabolcs Vármegye kívánja: hogy' ha az 1832/6-iki 21-ik Törvényczikkely rendeletének a’ rész megyék telly es visszakapcsolásával elég nem tétetett, az mint sérelem O Felségének felterjesztessen, ’s orvoslása sikeresen kérettessék. A’jelen Országgy űlése által már előlegesen tárgyaltatás alá vétetvén, itten megszűnik. 101. Somogy Vármegye a' Magyar Kir. Helytartó Tanács által kiadni szokott körlevelekből tapasztalván, hogy a’Vámbér fizetés önkényesen megváltoztatik, minekutánna az 1681: 44. és 1741: 28-ik Törvény ek szerént a' Vám rendszer változtatása egyedül az Ország Rendéinek befoly ásával történhetne, ezen sérelemnek orvoslását kéri valamint egy' részről az Országnak a’ harminczadbeli Vám rendszer iránti elvek, és határozatokba való befoly ási joga, nem csak A ám
