1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ülés írásai. November 12-kén. 291 és harminczad tárgyában fenálló számos Törvények, ’s már azon egy nézet által is, hogy azok az Ország belolyásával alkoitatván, valóságos kölcsönös országos tárgyaltatásnak eredményei, de az 1791-ik esztendei 67-ik Türvényczikkclynek a’ harminrzadbeli vámok elveinek elrendezését országgyűlési tárgyul kitűző rendelete által is, világosan tanúsíttatván, kéltségbe nem hozattathatik ; úgy más részről Somogy ’S ármegye ált^l a Vám rendszerre nézve való mostani eljárás ellen sérelemkép felhozott panasz az 1720-ik esztendei 2-ik Törvényczikkely rendelete fenál- Jása mellett, n)iglen a fent irtt 1791-ik esztendei 67-i*k Törvényczikkely folytában a’ vám és harminczad rendszer iránti elveknek, annak útján alkotandó uj Törvénnyel más irány nem adatik, az országos Választmány véleménye szerént ollyas eseteknek, mellyekben a’ Kormányszékek a’ Törvény által engedett körökön túl mentek volna, felhozása nélkül sérelemkép nem tekintethetik; azonban alkotmányos nemzetnek egyik legfőbb biztosítékai közé tartozván, hogy tudta és befolyása nélkül reá semmi teher ne rovattasson, ezen szempontból a' Választmány is Somogy Vmcgye előadását mint kivánatot osztja, s ennek elérettetése végett az 1791-ik 67-ik Törvényhez képest a’ harminczadbeli vámok körüli elvek regulatiojának országosan való hová előbbi fel\etetését, és kölcsönös elhatározását hathatósan ajánlja. 102. Szinte Somogy Vármegye felolvasott több tilalmazások, ’s ellenmondásokból tapasztalván ; hogy a' Királyi ügyek Igazgatója képzelt igazakat az I715-ki 25-ik Törvény ellenére elfoglalni akarni, a’ valóságos birtokosokat tilalmazások, s egyéb törvényes lépésekkel háborgatni, s ezzel a’ csendes állapotot zavarni szokta, minekutánna az érdeklett Törvéryczikkely szerént a’ nyilvános magva-szakadáson kívül a' Királyi ügyek Igazgatójának még a’ nyilvános örökösödésben sem volna több jussa, mint akármelly magánosnak, ezen Törvény elleni tettet a’ sérelmek sorában kívánja orvosoltatni. Törvényes ellenmondással való élhetés a’ magánosoknak is korlátlan szabadságukban állván, a' Királyi Fiskusnak Somogy Vinegye Közönsége előtt némelly magános birtokosok iránt véghez vitt protestatiója sérelemnek annál kevesebbé tekintethetik, hogy a’ protestatio senkinek új just nem ád. 103. Somogy Vármegye az adózó nép által köz munkák neve alatt esztendőnként telIyesit— trtni szokott kézi és szekeres munkákra nézve Törvény által elhatároztatni kívánja : hogy minden megye szemmel tartván az elhasználandó köz munkáknak előleges szükségét, és az adózóknak tehetőségét ezeknek számát esztendőről esztendőre Küzggy ülései ben (az előre nem látható történeti, 's haladókat nem szenvedő közmunkákat ide nem értvén) meghatározza, — ezeknek a' helységekre erányosan történendő felosztására ügyeljen, az elhasználtak felől az illető tisztviselőktől szoros számot vegyen, 's ezen közmunkák feljegyzése az adóbeli tartozások jegyzékével együtt jó elleve az illető helységeknek mindég kiadasson. A’ kívánat igazságos, 's e' részben bizonyos általányos szabályoknak megalapítása a’ közjó tekintetéből felette óhajtandó lévén — jelen tárgyat a' Küldöttség az országos Karok és Rendek különös figyelmére ajánlandónak látja. 104. Ugyan Somogy Vármegye Törvényt eszközöltetni kíván, hogy a’ Követek utasításaiknak pontos megtartására hittel és esküvel küteleztcssenek, és addig, míg követségeiket el nem végzik, vagy a' követi pályáról idő közben lelépvén, Küldőiknek nem számolnak, semmiféle felsőbb kijelelést, adományt vagy országos hivatalt figyelmezőleg az 1649-iki 44-ik Törvén) czikkel) re is, — el ne fogadhassanak — a’ Tiszti karból választandó Követeknek hivatalos foglalatosságai, ugy szinte rendes esztendei fizetésük Országgyűlés végéig megszűnjön, azután pedig előbbi hivatalaikba visszaléphessenek, ha csak időközben Tiszt-újítás által reájok nézve változás nem történt. — Lipló Vármegye e’ részben olIy Törvény alkotását kívánván, hogy az Országgyűlési Követek Országgyűlésének befejezése után három esztendők lefogása alatt Királyi kinevezéstől függő bár melly hivatal, kitüntetés vagy előléptetés elfogadásától egyáltalában ki zárattassanak. * Az Országgyűlése elrendezésére tartozván, oda utasittatik. , 105. Szinte Somogy Vármegyének előadása szerént tapasztalás fejtvén ki azon szükségét, hogy a’ Megyebeli Tisztviselők hivatalos foglalatosságaik eránt éltek fogytáig felelősek legyenek olly Törvény alkotását látja szükségesnek, hogy minden Tisztviselő bírói függetlenségén kivúl való tettéről, és foglalatosságairól éltefogytáig felelős legyen, minden hivatalbeli visszaélés, hivatal elvesztésével, mellyre a’ per a’ megye Tiszti Ügyésze által lészen indítandó — bűntettessen, ugy szinte vétkes mulasztása, és más visszaélése által okozott károk, mellyekre nezve a sértett félnek magányos keresete feltartassék, megtérítésére köteleztessen. E’ tárgyban más fennálló Törvényeken kívül, mellyek elólforduló esetekben folyvást gyakoroltatnak, és uj Törvények hozatalát a’ Kiküldöttség szükségesnek nem tartja. 73 *
