1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 11. ülés

í l. Ülés ír fisai. Julius 11. 37 Ezen e9Ztendőkben külön jelennek meg újabban Regulament untok: meghatároztatván áltatok; hogy a’ kivettetett adó, részszerént kézpénzben, rés/,ént termesztményekben fizettessék meg az Ország által a’ katonának téli hat hónapi tartására; — Az 1(55)6 ki Regulámén tómban: van nyoma az Ország részére Fő-Provincialis Commissariusi Hivatal, úgy három tartományi Biztosok felállí­tásának; a’ Törvényhatóságokban pedig szinte biztosi, és adószedői Hivatalok állítatván fel: ke­mény büntetéseket rendel mind a’ hadi Biztosokra, mind katona Tisztekre, ’s katonákra, kik a’ földnépén zsarolnak, magokat ajándékokkal megvesztegettetni engedik; az adózási teher felosz­lását az Országra bízza; egyéb foglalatjai az előbbcui esztendei rendeléssel megegyeznek. — 169% esztendőről költ Irományok ismét azt bizonyítják, hogy az Országra kivettetett 2 millió no. u.fmjc. h adón túl ismét újabban 150 ezer ftok vettettek ki, mellyeknek felosztása is ott találtatik. NBl L*d- KK‘ Az 165)7-ki Regainment umbau van első nyoma annak, hogy a’ katona zsoldját készpénzben a’ hadi Cassából vette, sőt az oralis és equiHs portiók is részszeréut az élés Tárakból, részsze­­réut a’ hadi Pénztárból szolgáltattak ki. A’ köz katona, úgy az Al-Tisztek a’ szállást adó gazdával közös konyháról éltek; a’ gazda megtagadhatta a’ katonától az élelmezést, ha a’ katona méltatlanul bánt vele, és ezen esetben a’ katonát 2 kral elégítette ki; ellenben a’ gazda Va forintra büntettetett, ha az élelmezést helytelenül tagadta meg. — Ha a’ gazda elégtelen volt az élelinezésze, vagy megtenni nem akarta, tartozott a’ katonának adni naponként 2 font kenyeret, és 3 krt. A’ Strázsákra vagy Ordoifímczokra rendel­tetett katona élelmezése költségét a’ Kincstárból vette, lópOrtióját az Éléstárból; a’ ló portiók ki­szolgáltatására nézve az Aerarium a’ termesztmények ára eránt egyezkedett, és a’ szerént térítet­te meg. Az általköltöző katonát nyugtatvány mellett — illette oralis portió gyanánt 1 font főtt, vagy sült hús, 2 font kenyér, egy iteze közönséges bor vagy két iteze ser; equilis portió gyanánt 6 font abrak, 8 font széna, y2 portió szalma; a’ köz katona utazása közben nem kapott zsoldot; az utazó Tisztnek oralis, úgy equilis portiója, zsoldjában tudattatott be 6 kral. A’ katonát az etapális portió természeti valóságában illette, és az ára, megtörtént egyezke-Ko 19 22 23 dések szerént az adóba tudattatott be. — Fasc' H- NB­Lad. FF* 1698. 1699-ki esztendőben az adó 4 milliókban vettetett ki repartitio szerént az Országra ’s az 1698-ki repartitio írás darabján fel van jegyezve: Repartitio alléra quatuor millionum pro A. 1698. ad quam contribuit Clerus, Magnas et Nobilis alapult pedig ezen kivetés a’ Fejedelemnek 1-ső Leo­­poldnak 1698-dik esztendei Januarius 4-kén ezen adó tárgyában költ Rendeletén. 1700-dik esztendei December 4-kén 1-ső Leopold Decretuma a’Nádorhoz H. Eszterházy Pál- ^ 2i Fbsc h hoz: melly szerént a’ Fejedelem bekövetkezett téli hónapokra rendelt katonai adót 3 milliómban ha-NB- Lad- FF- tározza meg, és igazságos felosztás által az Országra kivetetni rendeli. A’ Fejedelem jelen Rendeletében előadja hogy Statusainak öszves költségei 9 milliókat kíván­nak, és ezen öszves költségek summájának x/3 részét kivánnja Magyarországtól, ’s meghagyna’ Nádornak; hogy az Ország Rendéivel, kiket könnyeden egybe hívhat, az igazságos felosztást minél hamarébb tegye meg. Ennek következésében előfordul egy repartitiója azon évi adónak, melly a’ Pozsonyi Kerület-No 15 p,,,. G hez tartozott 13 Vármegyékre, ’s szabad királyi Városokra vettetett ki; a’ felosztandó summa állottLad- FF- 250,000 ftkból, a’ 3 millió kézpénzbeli adón kívül ezen esztendőben portiók is vettettek ki az Or­szágra, szám szerént 39,580 portiók, megemlítve, hogy ezen portiók nyári hónapokra szolgálnak; és ezen summa szinte x/3 része azon termesztmények egész mennyiségének, melly azon esztendőre O Felsége minden Statusaira öszvesen 118,740 portiókban vettetett ki. — 170y2-dik esztendőben vettetett ki az Országra 3 millió adó, nem lévén emlékezet a’ portiókról. No. io. Fasc, e. 1703-dik esztendőben 65 ezer portiók vettetnek ki adó gyanánt az Országra kézpénzbeli adó helyett, a’ portiók száma legutóbbi 1697diki Regulamentum utasítása szerént, Pozsonban a’ Nádor l^aa^88' B intézkedése mellett osztatott fel az Ország Törvényhatóságaira, ’s azoknak rendes kiszolgáltatá­sokban az érdeklett Regulamentum szolgált zsinór mértékül mind az Országra, mind a’ katonaságra nézve. Ezen 1703-dik esztendő után 1709-kig az adó mivoltának semmi nyomait nem találta a’ Kül­döttség, ’s úgy látszik, hogy Hazánk Évkönyvei szerént, a’ Török háborúnak akkori megszűnté­vel, a’ külső Védseregekuek száma is megkevesedett a’ Hazában. A’ későbbi időkről költ és ezen munka szerkezetében bővebben előadandó Irományok pedig azt bizonyítják: hogy az adó Magyar­­országra 1709-től kezdve, egész 1722-dik esztendeig folyvást portiókban vettetett ki, és a’ sze­rént osztatott fel. A’ meghatározott portiók mennyiségének száma 2/3 részben orális portiókból állott, x/3 része equilis portiókból. Országgyűlés írásai /. Kőtel. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom