1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
ti. Ülés Írásai. Julius it. ;i8 A’ kivetett oralis és equilis portióknak azon része, inelly a’ katonának természeti valóságában ki nem szolgáltatott az Ország lakosai által, kézpénzei váltatott meg, és fizettetett be a’ Cassába. Az e’ként kivettetett adó a’ katonának téli (» hónapi tartására szolgált; jelesen November l-ső napjától kezdve, Aprilis hónap utolsó napjáig; — nyáron által a’ katona tartásról, a’ mint alább bővebben fog felvilágosítatni, a’ Kincstár gondoskodott. A’ salgamalis teher, Regulamentum szerént, a’ földnépnek jutalmazás nélküli terhe volt. — No ív. Fuse. L. Ezeknek rendében az 1708-dik esztendei Országgyűlési iratok foglalatjai szerént, l-ső József l«ű. R. () Felsége, királyi Előterjesztései által a’ Haza belső bátorságának ügyét tűzvén ki Országgyűlési Tanácskozásnak fő tárgyává; ennek következésében a’ Karok és Rendek azon évi Junius 23-kán költ Felírásokban a’ belső csendesség helyre állithatása tekintetében az Országban számosabb súlyos sérelmeit szambák elő, orvoslás végett; egyebek között: az ezek előtt szokatlan katonai adózások, ^ k katona tartások, ’s szállásolások, úgy a’hadi Commissariusok, ’s hadi Tanácsnak különbféle érőéi NB Lad. r. szakoskodásaík, ’s kicsapongásaik ellen panaszolkodnak; melly efféle sanyarú nyomattatásokat, melylyek jó emlékezetű l-ső Leopold O Felsége által is mint a’ belső csendesség felháborodásának okai, és törvény elleni sérelmek esmértettek el, megszüntetni kívánták, azt adván elő; hogy ezentúl az adónak bármi neme legyen is megállapítandó, ha az Ország szüksége megkívánja, egyedül Országgyűlésén határoztassék el. 1709-ki Május 28kán O Felsége válaszolja: hogy miután az Ország Nemessége a’ Törvények értelmében háború esetében, vagy felkelő Sereggel, ’s Bandériumok állításával vagy pénzbeli segedelmek adásával tartozna a’ Haza védelmében részt venni, ezt O Felsége továbbá is megtartja; a’ Nemességet katona szállásolásokkal terhelni nem fogja, sem a’ nemteleneket Országgyűlésén kivűl nem adóztatja; azonban szükségesnek tartaná, hogy rendkívüli történhető esetekre, úgy az ellenségnek véletlen berontása, valamint háború folyamatja alatt egyéb előre nem látható esetekre is, az országos Rendek közül Biztosok neveztetnének ki, kikkel O Felsége köz értekezéssel elrendelhetné, miilyen, és mennyi adóra lenne elkerülhetetlen szüksége a’ Hazának? egyéberánt minden katonai kihágásokat, mellyeket O Felsége mindenkor nehezteléssel vett, úgy mindennemű katonai zsarolásokat jövendőben sorosan eltiltani kiván, azonban hogy a’ Haza köz boldogulására szükséges adózások, kihágások gyanánt vétessenek, ezen értelemben meg nem egyez. Az Ország Reudei azon évi Augustus 13-kán ismét válaszolják, hogy ők háború esetére a’ No 2 é*3 Fssc Törvény értelmében a’ felkelésre készek, és ebben O Felsége megegyezését is kérik: a' katonai K.NB. Lad. R. szállásolásoktól azonban a’ szabad királyi és Bánya Városokat, úgy az egyházi Lakhelyeket, ’s jövedelmeket menten hagyatni kívánják; hogy azonban az ellenség berontása, a’ vagy a’ háború folytatása esetére olly Biztosok neveztessenek, kik által a’ Jobbágyokra adó vettethessék ki, azért nem egyezhetnek meg: minthogy ezt a’ Törvények Országgyűlések tárgyává rendelték; egyéberánt a’ katonai kihágásokat az 1618-diki 4 dik Törvényczikkely értelmében zaboláztatni, és fenyitetni kívánják, és az adó tekintetében előbbeni nyilatkozásaik értelmére hivatkoznak. No. 4 Fíhc ad 1710-dik esztendei Januarius 20-kán Ő királyi Felsége ismét válaszol: Hogy miután az előbbeni K NB Lad. r hadakozás módja megváltozott, az Országot egyedül felkelő Seregek által eléggé megoltalmazni nem lehet; hanem hathatósabb, ’s rendezett katonaságra, és mind nemzeti, mind külsőkből egybe szerkezett valódi fegyveres seregre van sükség: mivel pedig katonát zsold nélkül tartani nem lehetne, ez pedig ismét adó nélkül fel nem állhatna; olly bizodalommal vau Ő Felsége, hogy a' Karok és Rendek az áltatok felhozott Törvények, jelesen az 1599-dik-: 6. 15—és 1635-dik 1. 2. ösvényén haladva, úgy Őseiknek példájokra is figyelmezve; Hazájok, és magok védelmükre saját vagyonjaikkal is készek lesznek járulni; ’s e’ként Biztosokat is fognak rendelni, kikkel, szükség esetében, az midőn Országgyűlést alkalmasan tartani nem lehet, az adórúl értekezni lehessék; különben, az illy szükség esetén kívül, a’ segedelmek, és adónak tárgya, mindenkor Országgyűlési értekezések alá fognak tartozni; többnyire a’ katona szállásolástól az Iskolák, egyházi Lakhelyek; a’ személyes katonai szállástól azonban, csupáu a’ bánya városok, hol a’ bányázat divatozásban van, de a' mellyeket a’ fizetéstől megkímélni nem lehet: menten fognak hagyattatni; végre a’ katonai fenyíték az 1681-diki 22-dik Törvényczikkely szabályai szerént fen fog tartatni. Ezen királyi Válaszra meggyőződéseket jelentik az Ország ltendei: hogy (> Felsége az adót, 5 f»$c. aamellyet a történhető veszedelem esetében a’ Haza ’s Fejedelem közjava szükségessé tészen, és az " Ország Rendéi is azt ollyanak is fogják elismérni, és elfogadni: nem máskép, hanem Országgyűlések rendén fogja kívánni; olly szükség eseteiben mindazonáltal, mellyek előre nem látva hirtelen történnének, noha azt alig lehetne feltenni, és az is, a" törvények szerént, országgyűlési intézkedések alá tartozna; illy esetben mindazonáltal, úgy vélik, hogy a‘ Nádor Urat, Prímást, egyházi és világi Fő Rendeket, a’ királyi Táblát, úgy a’Vármegyéket, és szabad királyi Városokat minél számosabban, bent az Országban, és nem kivűl, lehetne egybe hívni, kik a’ szükséget rögtöninek i .Cr o .-•n bű .t No K NB l.KlI
