1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 9. ülés
9. Ülés írásai. Jul. 3. 19 évi 7-ik Czikkely «érelmével folyvást elzárva tartatván, pereben a' szabad laboni védelem néki megtagadtntott, légre a’ nélkül, liogy az eltiltó Parancsolat a'perében is eloadatott volna, — mint annak megszegője a’ Törvénynek, és törvénykezés rendének ellenére, szinte súlyos önkényes büntetésben uiegmarasztatott. Felette súlyos sérelem e’ részben még az is: bogy az eltiltó Parancsolat nem az illető Törvényhatósághoz intéztetett, hanem annak elmellőzésével, közvetlenül Kossuth Lajosnak mint magános személynek adatott tudtára, melly: miután az 1GS7-ik évi 4-ik czikkely' által, a’ tettleges ellentállási jus eltöröltetett — a’ Megyék azon jussának, hogy' a1 Törvénybe ütköző kormányi Rendeletek ellen, törvényes észrevételeket Felírás utján előadhassák az 179°/, 14-ik czikkely szerint is, sértetlenül fel kell tartatni, már pedig, haazefféle Parancsolatok közvetetlenül magánosokhoz küldethetnének, akkor a’megyéknek köz felszóllalási említett jussa nem gyakoroltathatnék, ’s az egyes polgárok személyes biztosítása veszélyeztetve volna. Mind ezek a’ szóllás törvényes szabadságát és a‘ nyilvánosságot olly nagyr mértékben sértik, az egyes polgárok törvény es Igazaik, és személyes biztosságát annyira veszélyeztetik: hogy' fájdalmas érzéssel, de őszinte meggyőződésükből kéntelenek vagyunk kijelenteni: hogy miután az 179°/, 12-ikczik. szerént, a’ végrehajtó hatalom csak a’ Törvények értelmében gyakoroltathat —’s a’ bíróságok csak a’ fenálló Törvények szerént; nem pedig azokról v agy azok ellen mondhatnak ítéletet, az elszámlált szomorú esetek felelte sérelmesek — és az említett bírói ítéletek a' felhozottaknál fogva törvény teleitek. — Ugyan azért szükségesnek tartjuk Felségedet fiúi bizodalommal megkérni, hogy a’ Törvényt és atyai jó szivének sugallásit követve a’ fent előszámlált szomorú esetekből eredő súlyos sérelmeket orvosolni — azoknak minden következéseit tettlegesen megszüntetni, é» a‘ Nemzetet az önkény ellen, minden oldalról biztosítani méltóztassék. A’ kik ’s a’ t. 17-dik SZÁM ALATT. Második Válasza a’ Mltgos Fd Rendeknek, Gróf Ráday Gedeonnak országgyűlési Követté lett választása tárgyában. 3Xinél biztosabban reményiették s várták ü Cs. Kir. Fő Herczegsége, és a’Mltgos Fő Rendek, hogy ezen szép reményekkel kezdett Országgyűlésen is, a’ Tekintetes Karok és Rendek a* haza köz szükségét ’s legbelsőbb érdekét tárgyazó Kir. kegyelmes Előadások mindenek előtti felvételével türvényszerűleg követendik, azon ösvényt, mellyet a’ Főrendi Válaszban felhívott Törvények jeleltek ki, annál inkább váratlan vala a' T. KK. és RR. Izenete, melly ezen törvény szerű felszólításnak óhajtott sikerét nem mutatja. Hivatkoznak ezen Izenetben a’ T. KK. és RR. az 1791 esztendőt megelőző időszakból felhozott s a1 sérelmek felvételét és orvoslását szintúgy múlhatatlanul kívánó ’s rendelő több Törvényekre 's ezek közül különösen figy elembe vétetni kívánják Il-ik Ulászló Király 2-ik Törvénykönyvének 25-ik czikkelyét. — Melly' ha figyelembe vétetik, kitűnik ennek tartalmábul ’s különösen a' 4-ik szakasznak szavaiból nyilván a’ Kir. Előadások felvételének elsőbbsége; midőn pedig ennek a' T. KK. és RR. az 1723-ki 7-ik Törvényczik. által kívánnak határozott értelmet adni, akkor a’ még későbben 1791-ik észt. hozott 13-ik Törvényczik. is szükség, hogy figyelembe vétessék, melly az 1723-ki 7-ik Törv.-czik. állal meg nem gyengített erejét a1 11-ik Ulászló Király' 2-ik Törvény könyve 25-ik czikkelyének legtisztább világosságra hozza — a' Kir. kegyelmes Előadások felvételének elsőbbségét még inkább kétségtelenné teszi. Felhívják továbbá a’ KK. és RR. az 1559-ik évi 2-ik czikkelynek tartalmát is, de ha az akkori körülmények az országos tanácskozási és törvényhozási mód, melly akkor divatozott szintúgy fontolóra vétetnek, kiviláglik nyilván, hogy ezen nem több mint néhány hetekig tartó még is 56 Törvényczikkelyeket alkotó Országgyűlésen minden Törvény Javallatot nem több mint egy Felírásban foglaltatva ’s ebben valamint a’ tárgyaltatás alá vett Kir. kegyelmes Előadások, úgy a’ sérelmek is egybehuzva öszvesen terjesztettek fel: melly eset valamint a' többi Türvény'ek erejét ki nem vetkeztette, úgy arra, hogy az Országgyűlésének kezdetével a Kir. kegy. Előadások általánosan elmellőztettek volna, példát és sinór mértéket nem nyújthat. >— Felhozzák azután ennek folytában a’ T. Karok és Rendek az 1635-ik esztendei 1-só Törvénynek élőbeszédét; melly az akkori történetek között is koránt sem oda mutat, mintha a’ Kir. kegyelmes Előadások tárgyaltatása akármelly sérelmek közbejövetele miatt elhalasztatott volna, hanem inkább annak adja bizonyságát, hogy akkor is a’ Kir. Előadások kimerítésével számosabb Törvények bozattattak, s noha az egybegyiilt Ország Rendéi a’ tanácskozások alá vett sérelmekre érkezett Kir. \álasz tartalmába neu nyugottak meg, és sérelmeik szorgalmaztatásának szabadságát továbbá is fentartot-5 *
