1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 9. ülés
20 9. Ülés Írásai. Jul. 3. iák, azoknak akkori felterjesztésétől mind az állal még is elállónak, s a' Türvényezikkely ek a’ többi Országgyűléseinek példája szerint alkottattak és terjesztettek Kir. Jóváhagyás alá. Végre a’ koronázási Hitlevélnek felt él elei is az Ország sérelmeinek orvosoltatása eránt hasonlóképen íelhivatnak a’ Tettes KK. és HU. által, mellyek akkor arra terjedvén, bogy a'közbejött és jöhető országos sérelmek a’ törvényes határ idő alatt tartandó Országgyűlései alatt lesznek orvoslandok, 's igy' ezek is szintngy mint az 1622-ki 1-só Törv. czik. nem mást foglalván magokban, mint azt, nn az 1791-ki 13-ik Törv. czik. utóbbi részében az Országigaz sérelmeinek megszüntetése cránt határozattan rendeltetik — különben pedig a' felhívott Törvény - cZÍkkelyek a' Kir. kegy. Előadások felt ételének rendszereit se ki nem zárván, se meg nem változtatván, ezekből ezen világos Törvény meggyengítésére általán fogva semmi következmények sem hnzattathatnak. Megszűnnek ennél fogva önként a’Mltgos Fü Rendek ezeknek további 's bővebb fejtegetésétől, mert tiszta fényben 's világosságban látják magok előtt az előbbi válaszokban felhívott Ilik Ulászló Király 2-ik Törvénykönyv 25. czikkelyét, s az ezután ismét három századok múlva alkotott 1791-ki 13-ik szint oily bornál) tálán 's félre érthetetlen Törvény, melly mint hz országgyűlési rendszer szabályozó és utóbb is meg nem változtatott Törvény világosan és elhatározottan fejezvén ki, a’ Kir. kegy. Előadások felvételének elsőbbségét — más Törvényeknek egybevetése‘s öszvehasonlitása nélkül is elegendőnek látják a’ Felséges Fő Herczeg és a' Mltgos Fó Rendek ezen teljes divatban és épségben álló Törvénynek világos szerkezetű tartalmára hivatkozni— a' közelebb múlt Országgyűlésből pedig 1833-ik észt. Május 20-ik napjáról költ Felírásnak az Országgyűlésen felveendő tárgy ak 's ezeknek minémüségek, sora és száma el nem határozhatása eránt felhívott szavait ide alkalmaztathatóknak annál kevésbé tartják, mivel ezekre az akkori körülmények között az 1830-ik észt. 6-ik Törvény következéséül a' Kir. kegy. Előadásokban kitűzött rendszeres munkálatot, és az ezekkel egybekapcsolva felvétetni, kívánt tárgyak eránt azon esztendei Aprilis 16-ik napjáról költ legfelsőbb Kir. Leirat nyujta alkalmat a' nélkül, hogy azon Izenetben említett felirási nyilatkozás az 1791-ik eszi. 13-ik Tör vény czikkelynet tartalmát érdekelné. ' Egyedül a‘ Törvény és ezen alapult ősi szokás rendeletét tellyesiték tehát a’ Mltgos Fő Rendek,midőn annak viszontó tellyesitésére 's a’ Kir. kegy. Előadásoknak, mellyek-addigi példa nélkül a' közlött felirási javallatban egészen elmellóztettek, mindenek előtti felvételére rokon bizodalommal szúllitják fel a’ T. KK. és RR., kik utóbbi Izenetekben magok is önként elesmervén, hogy ezen tüneményes kötelességüket mindenkor tellyesitették, annak tellyesitésétől most annál kevésbé térhetnek el— viszont a’ Mltgos Fő RR. keblébe is állandóan tápláltatván azon buzgó óhajtás és törekvés: hogy a felhívott Törvény rendelet szerint az Ország igaz sérelmei is ugyan ezen Országgyűlése alatt orvosoltassanak a’ T. KK. és RR. Izenetébcn foglalt ezen eset pedig annak helyén és idejében alá vétessék. Végezetre említvén a' T. KK. és RR. Izenetöknek utóbbi szakaszában, hogy miután a legkegyelmesebb Fejedelem a" Kir. kegy. Előadások vég soraiban atyai kegyességgel jelelte ki azon ösvényt, mellyen az Országnak felterjesztett és ezen Országgyűlésen is felterjesztendő igaz sérelmeit orvosolni, megszüntetni kívánja: ezen biztosított orvoslásának útját chezképest követni is kötelesek, — erre nézve megjegyzik ugyan a' Fenséges Fő Herczeg és a Mltgos Fő Rendek, hogy ez a’ Kir. Előadások befejezése az azok eránt atyai bizodalommal tett felszóllitás után a legfelsőbb Kir. Le iratnak vég soraiban úgy fordul elő, mint a’ Törvény értelmében is tellyesitendő atyai legkegyelmesebb szándéknak kijelentése, melly azonban illy módon is jobbágyi hódolattal tiszteltetvén, 0 Cs. Kir. Fő llerczegsége és a' Meltgos lő Rendek azt tartják, bog) az eképen kijelentett atyai felszóllitásnak ’s biztosításnak legméltóbb módon fognak az által megfelelhetni, ha a’ Kir. kegyelmes Felszóllitásnak is eleget téve a’ Kir. biztositó szózatnak szentségébe vetett bizodalommal azonnal a’ Kir. kegy. Előadások vétetnek tárgyaltatás alá: Egyébiránt Érzik a'Mltgos Fő Rendek, bogy a’ T. KK. és RR. egyhazának fiai 's érzékeny részvételei tapasztalják, hogy az az út, mcllyet e' szép reményekkel megnyílt Országgyűlésen rokon kebellel és igyekezettel indulni kívánnak nem egyező, nézeteik szerint különböző. De e" törött nyomon indultak s jártak eddig mindenkor az Ország Rendei, ezen hoztak és alkotlak a legüdvességesebb ’s a’Nemzet igaz boldogságát örökre megállapító törvényeket, mellyektol eltérni se nem bátorságossem törvénnyel egybe nem szerkeztethetó. — Biztosan reményük tehát a Fenséges TŐ Herczeg és a’ Mltgos Fő Rendek, hogy velük együtt a T. KK. és RR. is követni fogják a’ Törvény s ennek gy akorlata közben felszentelt ‘s megerősített ősi szokás által kimutatott, s mint eddig a haza köz boldogságára folytatott törvény es utat, úgy a’ mint az 1791-ki 13-ik Törv.-czik. által szabatott ki, 's a’ Kir. kegy'. Előadások felvétele mellett egyszersmind az Ország igaz sérelmeinek or\oslására és megszüntetésére is vezető.
