1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 6. ülés
1 2 6. Ülés h úsai. Juh. 21. nile«, erkölcstelen előadások, a’ köz csend háborgatására, vagy Törvények érán ti engedetlenségre 'aló ingerlés, a Kormánynak , vagy hazai törvényes intézetnek, vagy egyes személyek szálltszándékos, hazug tudésitás által gyűlöletessé tétele, a'sértett félnek magányos keresetén felül, a mennyire köz hivatalit személy, vagy a' köz állodalom érdeke volna megbántva, a" magyar szent Korona ügyvedje felperessége mellett, az alább megjegyzi(t büntetések tárgyai lesznek. 3- dik §. A’ büntetés a1 perbeli és végrehajtási költségeken kívül, az elkövetett áítalhágá.s, vagy bűn, mivoltáhoí képest, három najii fogságtól egy esztendeig, és 25 ftnyi elmarasztásiól 1000 fiig, és az elkövetett bűn súlyos volta megkívánván, mind keltűre is terjedhet; azon esetben pedig, ha a’ szerkeztó az érdeklett legnagyobb büntetésben történt elmarasztalása után ugyan azon bűnt ismételni, a1 fent kiszabott büntetésen felül, hírlapjai eltiltásával is büntettessék, a’ perbeli ítéletet pedig, akár marasztaliaíik el, akar nem, minden esetben a* legközelebbi lapjaiban közhírré tenni tartozik; — mit ha elmulasztana, hírlapjai további szerkeztetésétól és kiadásától inegfosztalik, egyszersmind az Ítélet annak költségén más hírlapok által fog közönségessé tétetni. 4- dik §. Ha a’per magános személy sértése következésében indíttatott, a' pénzbeli eliuarasztás a' sértett félnek, ellenkező esetben pedig az Ország pénztára részére ítélendő. 5- dik §. Ezen bíráskodásra az országosan öszve gyűlt Karok, és pedig az illető Táblák tagjainak vftksai többsége által Üő. tagok, reszt nem vehetvén a büntető bíráskodásban az egyházi Rend, a’ világi Fő Kendek közül 4-et, a' Megyék Küvetjei közül 16, a’ Városok Köveijei részéről 4-et, a' kiváltságos Kerületek képviselőiből egyet fognak kijelelni, kik a’ bírói törvényes intet le tenni kötelez tétnek. 6- dik §. Mind a' Felperesnek, mind az Alperesnek szabad lészen ezen 25 személyből álló bíró— .«.ág akár mellv 5 tagjai ellen, a nélkül, hogy annak okát előadni tartoznék, a’ megjelenés alkalmául kifogást tenni, kik is ezen esetre a bíráskodásban részt nem fognak vehetni. 7- oik §. Az Elnököt az Ítéletben eljáró bírák maguk közül fogják kijelelni, az ítélet hozásra legalább 0. tagnak jelenléte szükséges, az elmarasztásra pedig megkívántatok, hogy’ az elmarasztásra voksolók száma az ellenvéleményüeket eggyel legalább felül haladja. 8- dik §. A1 perbe idézés harmad napi személyes megjelenésre erányazandó, — a’ bíróságnak pedig kötelességében fog állani, a pert a1 megjelenéstől számítandó hónap lefolyta alatt, végső Ítélet által, melly minden esetre okokkal támogatva legyen, befejezni. ‘d-dik §. Az illyetén perben az előadás, a’ megvizsgálás, oklevelek, és Tanuk hitelesítése, ’s minden egyéb munkálódások telkes ii) ilvánsággal lesznek vezetendók, — az 1 teletek eráüti szavazás pedig egyedül a’ bírák jelenlétében zárt ajtók között fog történni. 10-dik §. Semmi néniű törvényes orvoslatoknak, ide értvén a' fellebb vitelt, és ellentállást, se a' pernek folyamatja, se végrehajtása alkalmával hely’ nem fog adattatni, 's a' végrehajtás a' helybeli illető Törvényhatóság által minden halasztás nélkül eszkőzlendő lészen. ! 1-dik §. Ezen rendeletek, valamint az országgyűlési hírlapok szerkesztőire, és illetőleg nyomtatóira , úgy kezeskedési sommákra nézve, azoknak kezesseire is terjednek. 12-dik SZÁM ALATT. Válasza a’ Mélt. Fó Rendeknek Gróf Ráday Gedeonnak országosgyülési Követté lett választása tárgyában közlött Izenctre. INem kissebb buzgósággal óhajtották Ó Cs. Kir. Fő Herczegsége ps a' Mélt. Fő Rendek jelen Országgyülésének ezen mostani törvényes időre lett öszvehivását, mint a’ T. KK. és RR; — szép reményeket táplálván ok is keblökben a’ haza boldogságának hasznos törvények és üdvösséges intézkedések által teendő sikeres előmozdítása eránt. — Tellyesült is már ez egy részben, midőn a’ legkegyelmesebb Fejedelem atyai szivétől indíttatva, Királyi Előadásaiban munkállódásainknak olly czélt tűzött ki, mellv egyenesen ’s egyedül a’kedves Honnak javát, ’s minden rendű polgárjainak félre esmérhetetlen hasznát tárgyazván, minél előbbi elérésére minden kitelhető erővel való törekedésünket, tellyes mértékben nem annyira inegkivánlja, mint sürgeti. Ezt viselvén ü Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek szem előtt, de figyelemmel lévén egyszersmind az Országgyűlési rendszert szabályozó élő törvényeikre, nem lehetett a’ T. KK. és RRdekkeli első értekezésnek alkalmával a’ 1780: 13. Törvényczikkely világos rendeletének elmeilözésén fel nem akadniuk. Ugyan is az 179°/,-ik évi 13. Törvényczikkelynek, Ulászló Kir. Il-dik Törvénykönyve 25-ik Czikkelyével tökélletes öszve hangzásban lévő rendelete, olly homálytalan tisztaságban és hosszas
