1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 7. ülés
7. Lies írásai. Jim. 26. 13 gyakorlat által erősödőit divatban áll, hogy a’ kegyelmes Kir. Előadásoknak az országgyűlési tárgyak közötti törvényes elsőbbsége alaposan nem tagadtatbatik. Minthogy tehát a’feliálló rendszertől eltávozni, ’s a’ világos Törvényt elkerülni, — a’ mint Ö C's. Kir. Fő Herczegsége 's a' Mélt. Fő Rendek erőssen hiszik, — a’ T. KK. és RR. nem akarhatják; annálfogva Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek a’ T. KK. és RR-ket egész bizodaloinmal felszollitják: hogy az 179°/,-ki 13. Törvény szabta, ’s ősi szokás szentelte utat követve, a’ kegyelmes Kir. Előadásoknak tárgyal tatásához fogni, ’s a’ véllek közlött Izenetben foglalt esetet maga helyére halasztani azon oknál fogva is ne késsenek, mivel azon kívül, hogy O Felsége, kegyelmes Kir. Előadásaiban annak, hogy a’ Nemzet jóllétének gyarapodását mennyire viseli atyai szivén, csalhatatlan bizonyság jeleit adá, egyszersmind arról, hogy a’ valóságos sérelmek eránt a’ fentemlite.lt Törvény további rendeletét is tellyesitteni és a’ Nemzet igazságos óhajtásainak eleget tenni fog, Urunknak Királyunknak, fiúi bizodalmunkat legnagyobb mértékben megkivánó Fejedelmi szavát birjuk. VÉL ORSZÁGOS ÜLÉS. Junius 26-kán 1839. 13-dik SZÁM ALATT. y. • Második Izenet e a’ Karoknak es Kendeknek a’ Melt. Ed Kendekhez Gróf Ráday Gedeon Pest Vármegyei Követnek, képviselői tiszte teljesítésében Királyi Rendelettel lett meggáltoltatása tárgyában. A KK. és RR. — az erúnti észrevételeiknek előadását — mit a' jelen Országgyűlésének törvényes időre lett öszveblvásáról — a' M. Fő RR. — Válaszuk kezdetén meg említenek; annak idejére hagyván fel — most, a' mi azon Válasz érdemét illeti: Azt kívánják a’ M. Fő RR., hogy a’ KK. és RR. mindenek előtt, a’ Királyi k. Előadások tárgyaltatásához fogván; azokat, mik első Izenetükben foglaltatnak, más helyre halásszák, — ’s ez iránt ll-dik Ulászló Király 2. Törvényének 25., és az lTíU/j-ik esztendő 13.Czikellyére hivatkoznak. De a’ KK. és RR. • leggyözödésük szerént, azon felhívott Törvényeknek rendelete nem terjed oda, hogy az Ország legsúlyosabb sérelmeit, 's me'g azokat is, mellyek polgári alkotványunknak alap törvényeit —• a’ törvényhozás függetlenségét— 's az egész képviselői rendszert veszéllyel fenyegetik, ’s mellyeknek haladék nélküli orvoslását, éppen ezen fenyegető veszélyek parancsolják; minden esetben csak a’ Királyi kegyelmes Előadások tárgyaltatása után lehessen 0 Felségéhez felterjeszteni. Mert ha figyelembe vétetik lí-dik Ulászló Királynak említett törvénye, és az 1723-dik évi 7. Czikkely — melly amannak határozott értelmet ád — midőn a’ magánosok ügyeiknek ideigleni elmellózésével mindenek előtt a’köz dolgokat rendeli felvétetni, — de ezek közölt, semmi külőnbséha figyelembe vétetik az 1559-dik évi 2-dik Czikkely; 's az 1635-dik esztendei get nem tesz; Törvények élőbeszéde — mellyek szerént hajdan is, az Ország sérelmei vétettek gyakkabban mindenek előtt tárgyaltatás alá; — ha figyelembe vétetnek továbbá az 1622: 1. és 2-dik, 1638: 1-ső és az 1659. szinte 1-ső Törvényczikkclyek — mellyek az újabb sérelmeknek is — tüstént — ’s még az Országgyűlése alatt tettleg tellyesitendő orvoslását rendelik, — ’s ha figyelembe vétetik különösen az: hogy az 179°/, : 13. Czikkely visszonos kötelességeket szabott ki; midőn elhatározta, hogy a’ Kir. k. Előadások tárgyaltatás alá vétessenek, de más részről. 0 Felsége is, az Ország igaz sérelmeit, minden Országgyűlése alatt tettleg és múlhatatlant orvosolja, és még is, noha e’ részben, a’ Nemzet törvényes kötelességét el nem mulasztotta, sérelmeinek orvoslása mindazáltal idfiről időre halasztalott — nagy részben egészen el is mulasztatott, — sőt, a’ régibbek újabbakkal idéztettek; — ha figyelembe vétetik végre több Országgyűléseinek gyakorlata — kételkedni sem lehet annak igazságán; mit az Ország Rendei már 1833-dik esztendőbeli Május 20. költ Felírásukban, köz egyezéssel kimondottak; hogy az 1715. esztendei 14-dik Czikkely retldszabása— a haza polgári alkotmánya — ’s az Országgyűléseinek lelke, ’s természetéhez képest, az Országgyűléséit felveendő tárgyakat, ’s ezeknek minérnüségét, sorát és számát szoros meghatározottsággal előre kiszabni nem lehet, ’s kétségtelen az is, hogy a’ fenálló törvények súlyos sérelmeinek haladék nélküli orvoslását kérni — és sürgetni minden időben múlhatatlan kötelessége az Országgyűlésének. Egyedül képviselői kötelességüket teljesitik tehát a’ KK. és RR. midőn a’jelen sérelmet, minél előbbi orvoslás végett, O Felségéhez mindenek előtt felterjeszteni óhajtják. Nem akarják a’ KK. és Országgijül. írásai /. Köteti 4 i
