1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 153. ülés
634 CLIU országos ülés. Majus l*2-kón 1840. aégek tábA ban. lieaei M fölebb álJnak az országos Választmánynak hatáskörén, úgy például egy fő kérdés itt az, hogy a’ folyamatban levő pe^.e.0^1, rebre „égve mi történjék ? — úgy a’ koronái jószágok, mellyeket ott magányos emberek birnak bizonyos feltételek alatt, *“Vfe'lo.0.-„jiheiyt ezen Részek Magyarországhoz csatoltatnak, továbbá illy állapotban nem fognak maradhatni; — hasonló észrevétel b*r.S>Í” fér a’ vallás dolgához is. Mind ezekre a’ Választmány véleményt adhat ugyan, de nem rendelkezhetik annyira, hogy azonnal ugyanazon állapotba jöjjenek azon törvényhatóságok, mellybe azokat a’ törvényhozás fogja akarni helyeztetni; ’s igy nyilványos, hogy a’ most hozandó törvény nek végrehajtása három év előtt semmi esetre, és ha a’ jövő országgyűlés egy évig tart, csak négy évek után fogna történhetni. E’ szerint ha a’ katonai ujonczok csak négy év múlva fognának ezen Vármegyékből kiállíttatni, miután 10 évek után a’ most felajánlott ujonczokat mindnyájokat okvetetlen haza kell bocsátani, az ezen Megyékből állított ujonczok csak 6 évig fognának szolgálni, holott a' magyarországiak kénytelenek volnának az egész 10 évet kiszolgálni. Ha tanácsos és idves e itt ezen kölönböztetést tenni? azt a’ Mélt Fő-Rendek ítéletére bízom. — Mind ezen okoknál fogva tökéletesen a’ Koronaőr O Excellentiája vélekedéséhez járulok. Gróf Desseufjfy Aurél: Tökéletesen méltánylom azon több érdemes Tagok által előhozott okokat, mik annak megmutatására adattak elő, hogy a’ Partiumokra, valóságos visszacsatoliatásuk előtt, az 183%: 21 t. ez. 3-ik §-ának rendeletéhez képest, a’ Magyarországon hozott törvényeknek erejét tettleg kiterjeszteni, vagy azokat itten történt ajánlatokban részesíteni nem lehet. Számos okokkal tudnám én is ezen nézetet támogatni, és talán nem épen nehéz volna megmutatni azt, hogy miután az idézett törvényezikkely a' de jure visszacsatolást a’ voltaképeni visszacsatolással ellentétbe állítja fel; az pedig, hogy a' jelen országgyűlésen hozott üdvös törvények kedvezményei a‘ Partiumokra nem elébb, mint a’ tettleges visszakapcsolás tökéletes végrehajtása és több abból keletkező kérdések országos eldöntése után fognak alkalmazást nyerni, nem igen megegyeztethető akár az érdeklett törvény szellemével, akár a’ józan politicáva], a’ magyarországgali összeköttetés súlyait ezen Megyékkel már most, mikor még olly sok kérdések vannak köztünk függőben, — éreztetni, és ez által talán alább szállítani nálok azon vonzódást, mellyet különben hozzánk éreznek. Más részről nem akarom tagadni, hogy a’ T. KK. és RR. részéről is fontos okok hozatnak fel. Természetes, hogy az újonnan megnyert visszakapcsolatra szívesen ütnek egy új tettleges bélyeget; — természetes, ho.y követi állásukban óhajtanak mennél kevesebb terhet vinni küldőikre. Az is igaz végre, hogy a' 21-ik törvényezikkely bevezető §-a minden megszorítás nélkül parancsoló határozottsággal mondja ki a’ visszakapcsolást minden tekintetben, ’s e’ részben nem lehet tagadni, hogy ezen bevezető § és a’ felebb említett harmadik § közt némi ellenmondás létez, a’ mikor tudniillik világosan visszakapcsoltatnak, és a’ magyar törvényhozásbani részvétre jogosíttatnak olly törvényhatóságok, mellyek erdélyi administratio alatt állnak, és könnyen a’ legjobb igyekezet mellett is jó darab ideig az alatt maradhatnak, s aligha nem ezen ellenmondásból folynak mind azon anomáliák, mellyek e’ tárgyban olly dúsan mutatkoznak. Annyi már a’ mondottakból is világos, hogy ez controversa kérdés, mellyről sokat és hosszas ideig lehetne vitatkozni. De figyelmeztetem a’ Mélt. Fő-Rendeket az időpontra, mellyen állunk, és melly sietést parancsol; továbbá ennek az ügynek különös természetére. Nem a’ Fejedelem és Ország között forog az fen, hanem csupán csak a’ két Tábla között; és Igy a’ kölcsönös nézetek és okadások kellő méltánylása nélkül a’ dolog orvosolhatlanúl felakadhat. Ezekhez járul: miszerint én erősen meg vagyok győződve, hogy 0 Felsége a’ Partiumokra most kivetendő ujonczokat a’ visszacsatolási munkának végbefejezése előtt a’ Partiumokon megvenni nem fogja, és hogy igy az a’ lépés, melly itt jusunk fentartása végett történik, a’ Partiumokra nézve kedvetlen következéseket szülni nem fog. — Mind ezeknél fogva kívánnám ugyan a’ T. KK. és RRnek a' felhozott ellenokokat is röviden elejökbe állítani: azoknak elszámolásához azonban azon nyilatkozást óhajtanám csatoltatni, hogy a’ fenforgó körülmények közt a’ kiosztásnak a’ Partiumokra való mérsékleti aránybani kiteijesztését nem ellenzők. Szat/untiri Főispánt/ Báró Vécsey Miklós: Tökéletesen Gróf Dessewffy Aurél Ö Méltósága véleményéhez j árulok. Gróf Zichy Ödön: Ha körültekintek e’ teremben, — látom, hol lesz a' többség: de fel kell szólalnom mégis, miután ollyakat hallottam felhozatni, mellyek észrevétel nélkül nem maradhatnak. Az mondatott ugyanis: hogy a’ T. KK. és RRnek ezen izenetükben kifejtett procedúrája törvénytelen. Az én véleményem ezzel egészen ellenkező. A’ kérdéses Részeknek visszacsatolását nyilván kimondja a’ múlt országgyűlési törvény. 0 Felsége meghívja azon három Megyét országgyűlésre, és ketteje meg is jelen, a’ harmadiknak meg nem jelenését is nem a' törvény, sem 0 Felsége akadályoztatta meg, hanem egy Főispány vetette magát ellen a’ törvény rendelésének, a’ fejedelmi meghívásnak. Már midőn a’ törvény rendeli a’ visszacsatolást, a’ gyakorlat erősíti azt, mi törvényben van; és igy törvényest törvénytelennek mondani nem lehet.— Hallottam azt is, hogy a’ T. KK. és RRnek ezen kérése igazságtalan. Megvallom, szomorúsággal lepettem meg, midőn azt a’ Koronaőr O Excellentiájától hallottam, mint azon Részek valóságos visszacsatolására kiküldött Választmány Elnökétől; mert azt kell gyanítni ebből, hogy tehát azon Részek valóságos visszacsatolása még soká történik meg. De habár késni fogna is az egesz és tökéletes visszacsatolás, én abban igazságtalanságot nem látok, hogy azon Részek Magyarországra fizessenek adót, Magyarországon adjanak katonát, Magyarországon fizessék a’ subsidiumot; mert hiszen ők Magyarország részei immár és nem Erdélyé. Mondja talán valaki: hogy nem lévén meg a’ valóságos visszacsatolás, két helyen nem fizethetnek ? Én is ezt tartom: de nem azt a’ következést huzom belőle, hogy Magyarországon ne fizessenek, hanem azt, hogy Erdélyországban ne fizessenek. Ha az erdélyországi diaeta beáll: ők már oda többé nem tartoznak, és igy terhet reájok ott nem vethetni, — a’ mennyiben már visszacsatoltattak, azon arányban itt vigyék a’ terhet; a’ mennyiben még a tökéletes visszacsatolás meg nem történt, annyiban addig ott adózzanak* Ezt kívánja az osztó igazság. — En tehát teljes meggyőződéssel azt hiszem, hogy a' repartitio igazságos. A’ katonaság száma kivettetvén a' törvényhatóságokra, mi az erdélyi visszacsapóit Részekre esik, azon számot a’ visszacsatolás megtörténtével az erdélyi volt Megyékben 2 esztendő múlva — ha akkorra történnék meg a’ visszacsatolás — be lehet szedni. Igaz, hogy igy a' Kormány azon katonák 2 évi szolgálatát elveszti: de legyen ez reá leczke és ösztön, hogy a’ törvény betöltését nagyobb buzgósággal eszközölje. — Pártolom a T. KK. és RR. izenetét. Gróf de la Motte Károly: A" múlt országgyűlés óta a’ visszakapcsolandó Vármegyéknek helyzete semmit sem változott, mert azért, hogy azoknak Követjei ide jöttek, a’ Biztossága’ visszacsatolás dolgában még most is munkálódik, es feladásai még el nem végezte; "s igy ezen Megyék még most is csak ú'y állanak, mint állottak a’ múlt országgyűlés befejezésekor; tudniillik akkor mondatott, hogy a’ status quo maradjon fen addig, mig a’ tettleges visszacsatolás meg nem történt, s azért, hogy a visszacsatolás papiroson már megtörtént, az előbbeni törvényhozás nem vetett ezen Megyékre semmi terhet, meggondolván, hogy ez által még állásuk nem változott; és igy meg nem foghatom, hogy mint lehessen most reájok terhet vetni. — De azt hallom, hogy azért a’ visszacsatolandó Megyék nem most mindjárt fogják megadni, ez most esak reájok ki fog vettetni, annak behajtása pedig csak akkor történendik, ha ezen Megyék tettleges visszacsatolása már valóban végbement. Azt tartom, ez által a’ 6tatus quo fen nem tartatik; mert mihelyt valami teher reájok vettetik, a status
