1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 153. ülés
CLIII. országos ülés. Majus 12-kén 1840. JB& quo lényegesen változik; '9 Így Miután kivételkép senkit megróvni nem lehet,— miután tudjuk, hogy ezen törvényhalóságokat Erdélyország is megróvja,— a' méltányossággal megegyeztetni nem tudom, hogy azok a’ magyar országgyü-R^inhAí^kcfnlés által is megrovattassanak: — járulok tehát tökéletesen a’ Koronaőr Ő Excellentiája vélekedéséhez. Pécsi megyés Püspök Scitorszky János: Épen ezen szempontokból indult ki a’ Választmány, mellyeket a’ •>»»• Koronaőr o Excellentiája előadott; tudniillik: hogy ezen Részekre azon okoknál fogva nem lehet a’ felosztást megtenni, hogy az nem volna igazságos, törvényes, tanácsos és illendő. — Mind ezen körülállásokat a’ törvényhozó testnek is szem előtt kell tartani. — Itt még csak azon észrevételt teszem, hogy négy évek előtt a’ törvényhozó test ezen Részeket Magyarországhoz visszakapcsolta; de kérdem most: ha valljon a'törvényhozó testnek ezen kimondása által valóságosan azonnal visszacsatoltattak e, vagy sem? részesültek e az által Magyarország részéről valami kedvezésben, — vagy viszont megkiméltettek e Erdélyország részéről az eddigi terhektől? — Bizonyos az, hogy ők semmi engedményben nem részesíttettek, és semmi tehertől fel nem mentettek*, ’s igy következetlen és méltatlan volna rcájok épen most valami terhet róvni, e' szerint csakugyan — mint azt a’ nyitrai Főispány 0 Excellentiája helyesen megjegyzette — csak négy év múlva történhetnék a' mostanában kivetett tehernek beszedése; ’s igy a’ T. KK. és RR. izenete ellen szavazok. Koronaőr Gróf Teleki József: A’ dolog velejéhez nem kivánok szólani, meggyőződésemet már e’ részben előadván, attól el nem állok; — okok nem adatván elő, és azon kifejezés: hogy törvénytelennek tartom azon kivetést, csupán csak tagadtatott, de argumentum elő nem hozatott: de mivel Gróf Zichy Ödön Ó Méltósága azt mondta, mintha javaslatomból az következnék, hogy halasztani akarom a’ reincorporatiót, — kötelességemnek tartom arra megjegyzésemet megtenni; — nem tudom, milly szavakból lehetne azt kihozni, mintha én a' reincorporatio tárgyát hosszasabb időre halasztani kívánnám; de bizonyossá is tehetem a’ Méltóságos urat, hogy részemről semmi haladékot a’ dolog nem fog szenvedni. — Vannak olly akadályok, mellyeket mi, kik ismerjük mind a’két Országnak állását, és mcllyek olly könnyűvé a’reincorporatiót nem teszik, hogy azt mint szappanbuborékot fel lehessen fújni. Egyébiránt annál biztosabban lehet ezen reincorporatiónak eszközlését mennél előbb remény leni, miután 0 Felsége által az Oiszág Rendéi bizonyosokká tétettek, hogy Ő Felsége mindent el fog követni a’ dolog végrehajtására, és Ó Felsége a’ szükséges rendeléseket már meg is tette. Országbírója Majláth György: Előrebocsátom azt, hogy tanácskozásaink ezen állásában és stádiumában e’ kérdésből életkérdést csinálni nem akarok. Mi a’ tárgyat illeti: ámbár Mélt. Gróf Zichy Ödön azt monda Gróf Teleki Koronaőr Ó Excell. beszédére, hogy szomorúsággal lepetett meg, hogy 0 Excellentiája, mint a’ visszacsatolás eszközlésére kiküldött Biztosság Elnöke, a’ T. KK. és RR. kívánságát törvénytelennek, igazságtalannak és nem tanácsosnak tartja: mind a' mellett mégis tökéletesen egyetértek Ő Excellentiájával, és azt sajnálom részemről, hogy a" T. KK. és RB. ezen kérdést az országgyűlésnek úgy szólván utolsó perezében hozzák indítványba. Teljes meggyőződésem az: hogy ezen lépés azonfelül, hogy a‘ fenálló törvénnyel sem megegyeztethető, nem is igazságos. — Nekem is csekély ismeretem van Erdélyországról, ’s e’ részben hivatkozom azokra, kik szint’ annyit, vagy talán többet is tudnak, mint én; mert — mint azt 0 Excellentiája a’ Koronaőr is érinté, ezen Részekben vannak olly egytelki nemesek, kik ma is adót fizetnek, és addig fognak fizetni, míg ezen Részek valóságos visszacsatolása meg nem történik. — Kérdezem: milly igazsággal lehet ezekre most a'magyar színházért róvni olly terhet, mellyel nálok csakjolly nemesember visel, ki adó alatt nincsen, — ezen teher fog rovatni olly emberre, ki addig, mig a’ reális reincorporatio nem fog megtörténni, adó alatt van ? — ezt a Mélt. Fő-Rendek józan ítéletére bocsátom. — Mi a’tanácsosságát illeti ezen előadásnak: megvallom, e’ részben a' Koronaőr ü Excellentiája okoskodása legerősebb; mert azt tartom, hogy azon Megyéket, mellyek 0 Felsége megegyezésével Magyarországhoz kapcsoltattak, ezen lépéssel bizonyosan nem fogjuk arra birni, hogy ez ujabbi összekapcsoltatást szeressék. Én pedig azt kívánom. — Mind ezeknél fogva röviden oda fejezem ki magamat, hogy e’ kérdésből életkérdést nem teszek, és ha a’ T. KK. és RR. továbbá is ezt kívánják, én azt ellenzeni nem fogom: de kötelességemnek tartottam felszólalni azért, hogy ha ennek maholnap magára az Országra nézve kellemetlen következései volnának, a’ felelősség ne legyen rajtam, ki ezen előadására a’ T. KK. és RRnek nem más okból, mint kénytelenségból állottam reá. M __ Nádor O cs» bír. Fensége: Azt hiszem, Mélt. Fő Rendek! hogy az országgyűlés mostani körülményeiben kívánatos lett volna, hogy illy kérdés, raellyet az idő szűke miatt már tárgyalás alá venni sem lehet, szőnyegre ne is hozatott volna. Miután azonban már az élőnkbe került, legjobbnak tartom , a’ T. KK. és RR. elébe azon inditóokokat terjeszteni, mellyeket az Országbíró Ö Excellentiája felhozott, azon bizodalmas felszólítással, hogy ebbeli kívánságuktól elállani szíveskedjenek, — mire ha a’ T. KK. és RR. nem hajolnának, és továbbá is vélekedésükhöz ragaszkodnának, nem tartom czélszerűnek, a’dolgok jelen állásában, e’részben továbbá nehézséget tenni. Temesi Gróf Tihanyi Ferenc*: Csak egy argumentumot kivánok még hozzá tenni, mi — vélekedésem szerint — legerősb; a’ T. KK. és RR. ugyanis ez országgyűlésből fölterjesztették Ő Felségének panaszkép azt, hogy Erdélyország részei realiter visszacsatolva nincsenek, a’ törvény pedig azt mondja, hogy ezen Részekre nézve a’ reális viszszacsatolásig a’ status quo fentartassék: igy a’ méltányossággal a’ T. KK. és RR. kivánatát megegyeztetni nem lehet. Gróf ErdódySándor: A’ tárgyhoz szólani nem akarok, csak egy fentebbi előadásom igazolására kénytelen vagyok felszólalni; tudniillik az Országbíró Ö Excell. azt mondá, hogy az igazsággal Össze nem fér, hogy azon Részekben lakó nemesek most a’ színházhoz fizessenek. — Én azok közé tartozom, kik ezt az igazsággal összeférónek tartják; mert a’ színháznak haszna századokra hat, és az egész magyar Nemzetre kiterjed;és igy az erdélyi Megyéknek e’ részbeni megrovatását az igazsággal tökéletesen összeférhetónek tartom. Nádor ö cs. bír. Fensége: Az Itélómester ur az izenetet ezen értelemben feltévén, a’T. KK. és RRnek által fogja vinni. Királyi személynöki Itélómester Zaluu Alajos olvasá izenetét a’ KK. és RRnek a’ múlt évi October, f. é Ucoet »érel* ... . , . Dick 88 kivi-Aprilis és Majus hónapokban felterjesztett sérelmek és kivanatok tárgyában, — mellyre észrevétel nem volt. Batok urgy4-Nádor 6 cs. klr. Fensége : A’ T. KK. és RRnek jelentetni fog, hogy a’ Mélt. Fő-Rendeknek e’ rész- b‘B* ben észrevételök nincsen. Nádori Itélómester Szöyyétiyi László olvasá a’ concertationalis Választmánynak teguapi munkálkodása iránt tett jelentését. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignác*: Az az észrevételem van, hogy vállótörvénykömyv az, mi itt behozatik, ’• nem váltótörvény. 159* tta.
