1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 107. ülés
kJ.TI 148 CVII. orsztígos ülés. Martius 13-kán 1840. i a’ kerületi Napló tárgyában. válasz a’ Bars Gróf Dessewffy Aurél: Ezen szakasz elején tévő ezen szavakat: „megfősz tol laknak alhloll“ — ,,fe l függés*Vármegyéhez g2(jya| kívánom felváltatni. Egyetértve a’ tengermelléki Kormányzó U Méltóságával, ezen szakasznak második réíci rátok ‘iár-ezen°szavaktól kezdve: ..miután útónban“ ekkép kívánom módosíttatni: „tekintve a’ megyei gyűléseken gyakran ***"■ előfordulni szokott eseményeket, épen nem lehetetlenek az olly esetek, mikor mind azon lépések, mellyck Hars Megye liendei állal sérelemkép terjesztetnek elő, «’ jó rend és közigazgatási rendszer fentartása érdekében törvénysértés nélkül történhetnek, 's ezeknek helyes vagy helytelen voltuk csupán a fenforyó körülményektől függne, a' kérdéses tárgyat pedig illy körülmények közelebbi“ 's a’ t. f Elfognál alóli.fj Gróf Pálffy József: Mivel ezen szakasznak a végén az mondatik : hogy „megbírálni nem, akarják“ a’ Mélt. Fő- Ilendek a’ T. KK. és RR. által előadott eseteket, (*ról Dessewffy Aurél módosítását feleslegesnek tartom; mert lehetnek olly esetek, mellyek sérelmet nem foglalnak magokban, de lehetnek olly esetek is, mellyek sérelmet foglalnak magokban. Temesi Gróf Tihanyi Ferencz: Gróf l’álfly József aggodalmát különben méltányolni tudnám, azonban csak arra teszem figyehnetessé a'tisztelt Grófot, hogy azon kitételt : hogy „lehetnek olly esetek, mellyek magokban sérelmei néni foglalnak“ — egészen elnrclló'zni nem lehet. a’ jobbágyok Országbírói Itéló'mester Dókus László olvassa Il-ik válaszát a Mélt. Fő-Rendeknek a’ jobbágyok örökösödésé^ ír7ntUSOdCS° ró'l javaslóit törv. czikkely tárgyában közlött észrevételeikre a T. K. és RRnek, melly közirat alá bocsáttatni rendeltetvén, — iv-ik válasz 0ivasiat0tt ugyanazon ítélőmester által 4-ik válasza a Mélt. Fő-Rendeknek az országgyűlési költségek iránt, melly szinte gyüldsfköit- közirat alá bocsáttatván, — hitelesítés vegeit olvastatott válasza a'Mélt. Fő-Rendeknek az Országtól elszakasziott Készeknek viszváUsiMei- szakapesolása érdemében az 1805: 5. törv. czikkelybenrendelt országos biztosságróli tárgy iránt* — melly minden észrevétel ««akasztott nélkül helybenhagyatott. deklö'bűtos- Nádori ítélőmester Szögyényi László olvassa III-ik izenetéta’ KK. és Rendeknek a’ kerületi Napló kinyomtatásá-Ht6-ikÍrifen“’nak akadályoztatása tárgyában. Báró Ambrózy Lajos: Mintán ezen kérdés már harmadszor kerül szőnyegre, és a’ KK. cs Rendek jelen izenetökben semmit fel nem hoznak, mi a" dolog állását megváltoztatná, rövid leszek, ‘s nem kívánom a’ tanácskozást más mezőre vinni, mint a' mellyre azt a’Mélt. Fő-Rendeknek bölcsesége állította; elmellőzöm anriálfogva a’ sajtószabadságnak termékeny és a'jelen kornak olly kedvencz mezejét , ezen tágas tért, melly gondos előrelátással korlátolva, a’ nemzeti boldogságnak eszköze, korlátlansága által pedig annak sirja lehet, — és annyival inkább mellőzöm el a’ sajtószabadság kérdési t*minthogy az egyike azon fentartott nemzeti kérdéseknek, mellyeknek a’ törvényhozás által leendő rendszeres tárgyaltatása és elrendezése Hazánkban hátra van, ’s mellynek praejudicálni s mellyel praeoccupálni nem kivánok. A’ czélba vett kerületi Naplónak szükségét és czélszeruségét sem kívánom kérdés alá venni, hanem csak azt jegyzem meg: hogy azon vélemény, mellyben a’ Mélt. Fő-Rendek ezen tárgy feletti nézetöket a’ múltkor öszpontosíták, ’s melly abban áll, hogy a’ Fő-Rendek által czélba vett kerületi Naplónak sikerülése ezen intézmények természetes következményein akadt fen, mellyeket, tekintvén az 1700: 15 és 67 törvényezikkeket, visszaélésnek, és annak hatásait törvényteleneknek tartani nem lehet, *s hogy annálfogva itt semmi világos törvénynek megszegése, sem törvényesített hosszabb gyakorlatnak áthágása fen nem forogván, itt sérelmet találni nem lehet. Ezen vélemény meggyőződésem szerint a’ T. KK. és Rendeknek sem jelen izenete által gyengítve, sem azon izenetben felhozott „de librorum haereticorum editione“ és kalendáriomról szóló törvények által távolról sem czáfoltatik meg; — ennek következtében a’ Mélt. Fő-Rendek elébbi izenetére szavazók. Báró Jósika Sámuel: A kerületi Napló kinyomtatása akadályoztatásának tárgyában a’ T. KK. és RR. — a’ mint kitetszik az előttünk lévő izenetből — okoskodásaikat nem terjesztik ki továbbra, mint azt az elébbeni izenetben tették. Valamint akkor, úgy most is két fő okot hoznak fel, mellyeknél fogva a’ nyomtatás akadályoztatásában sérelmet találnak; az elsőt merítették azon törvényes rendszabályok hiányából, mellyek által a’ sajtó szabadsága Hazánkban korlátoltatnék. — Én azon kérdésekbe, mellyek a’ sajtószabadság megvitatását magok után vonnák, most nem kivánok ereszkedni * annnyival inkább nem, minthogy a’ KK. és RR. magok is ezen mezőre nem kivánják a’ vitatkozásokat vinni, mint kitetszik hozzánk küldött azon izenetökből (melly ugyan még itt tárgyaltatás alá nem jött, de már felolvastatott) , mellyet a’ szabad újság iránt általküldöttek, 's mellyben nyilatkoztatják, hogy a' sajtó szabadságának kérdését in thesi maga idejében fogják felvenni. — Lég yen tehát szabad itt a’ jelen tárgyra alkalmaztatólag röviden csak arra hivatkozni, mi e’ tárgyra nézVe más alkalommal mór többek által felhozatott: hogy mindenütt, hol sajtószabadság létezik, egybizonyos korlátozási rendszernek is kell felállani, 's ennek vagy büntetőnek, vagy megelőzőnek kell lenfti; hacsak a’ sajtót tökéletesen szabadon és fék nélkül hagyni nem kívánjuk. — Az első kérdés itt tehát az: valljon Hazánkban létezik e illy büntető rendszer? Ezen kérdésre nem-mel kell felelni, mert azon két törvény által, meHyeket a' KK. és Rll. felhoznak, általányosan ezen kérdésre nézve büntető rendszer nem állíttatik fel. Igazolja ezen nézetemet a’ T. KK. és RR. ezen országgyűlésen nyilatkoztatott azon kívánsága, mellyet a’ szabad újság iránti törvényjavaslatbaa felállítottak; midőn t. i. az érintett törvényjavaslatban szólanak büntetésekről is, mellyeket a’ szabad sajtó tárgyábani kihágásokra nézve szükségeseknek tartottak, ’s ez által megismerték magok is bizonyos hiányát a’ büntető rendszernek ; ha tehát ez nem létezik, kell létezni a’ másiknak, az az a’ megelőző rendszernek , s ezt annyival bizonyosabban mondhatjuk > minthogy annyi évek óta gyakoroltatván ezen rendszer, soha kérdésbe nem hozatott* ’s annak eltörlése nem sürgettetett. Es igy ha illy rendszer létezik, természetesen következik, hogy annak minden következményeit el kell fogadnunk, s ezen rendszernek eredményei sem tekintethetnek sérelemnek. Ebből azonban nem következik az, mit a KK. és RR. ezen Táblának szemére vetnek, mintha a’ sajtó szabadságát az 1790-iki törvény felhozatala által éltöröltnek kivánná tekinteni ezen lábla. — En e' részben azon vélekedéshez csatolom magamat, melly mér itt többszőr kijelentetett: hogy a sajtó szabadsága olly joga a Nemzetnek, mellyről törvényhozóilag épen úgy, mint minden más törvényhozási tárgyról rendelkezhetik, s mellyben sem az eddigi gyakorlat, sem az eddigi administrativus rendelkezések a’ törvényhozást nem korlátolhatják, s hogy a törvényhozás, mikor a törvény hiányát pótolni fogja, ezen működésében más szabályokat elismerni nem fog, mint a mellyeket a Nemzetnek akár politicai, akár intellectualis ’s morális kifejlődése megkívánnak; — de azért még nem lehet állítani: hogy addig, mig a’ törvényhozás illy rendszerről nem gondoskodik, semmi rendelkezés ne létezzék; ‘s még kcvesbbe: hogy serelemnek lehessen tekinteni mind azt, mi azon rendelkezésnek körében történik. — A’ másik szempont az, miszerint a KK. es RR. itt az országgyűlési tudósítások ny ilványosságának akadályoztatását látják. Kérdést nem szenved, hogy a fenallo mostani rendszertől némi kivétel létezik az országgyűlési tudósításokra nézve: de azt is meg kell jegyezni, hogy ezen tudósításoknak nyilványitása mind e mellett is bizonyos feltételekhez van kötve, mellyeket a’ hosszas, erővel bíró gyakorlat mintegy conditio, sine qua uo/r-nak tekintett. A’ kérdés most tehát csupán az: valljon a’ kerületi tudósításokban ezen leltételek feltaláltatnak e, vagy nem? S mivel erre a‘ felelet igen könn\ű,— midőn mindenki előtt tudva van, hogy a’ kerületi Naplónak hitelesítése nem az, mellyet a' fenálló szabályok az trszágos Naplóra nézve megkívánnak, — azt, hogy ezen
