1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 107. ülés
CVII. országos ülés. Martius 13-kán 1840. 140 feltétéinek hiányában a’ rendszeres rendelkezés tartatik meg, —sérelemnek tekinteni nem lehet. Ezen kérdésbe bővebben ereszkedni u,'ik ÍEe"*‘ nem kívánván, a' KK. ésRR. izenetére adandó válaszra nézve leszek bátor vélekedésemet kijelenteni. — Azt kellene a’T. KK. és NaphT^irl. RR-nek kijelenteni, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek az 1790: 15 t. czikkely által a'sajtó szabadságát eltöröltnek nézni nem kívánják, SJ4 mivel ezen törvényt csak annak bebizonyítására hozták fel, hogy magok az Ország Rendei valami rendszer létezését szükségesnek látták; s igy a* büntető rendszernek hiányát az által pótolni kívánták. — Figyelmeztetni kívánom továbbá arraa’T. KK. és Rendeket,hogy az 1553: 24, és 1599:48, különben is csak egyes esetekről szóló,nem pedig a’sajtó kérdéséről szabályosan rendelkező törvényczikkelyeknek történt eltöröltetését felállítani szándékukban nem volt. Továbbá a' KK. és Rendeknek nyilványíttatni kivánom, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek a sajtó szabadságát mint nemzeti jogot tisztelik, és fentartani kívánják azon értelemben, hogy a’ Nemzetnek a’ törvényhozás útján arról rendelkezni joga van; nem pedig azon értelemben, hogy mikor egy neme a" rendelkezésnek hiányzik, azonnal a’ sajtószabadsággal minden korlátolás nélkül élni lehessen. Végre, ha itt csupán az országgyűlési tudósításoknak nyilványosságáról volna szó, akkor a’ Mélt. Fő-Rendek sem késnének segédkezekkel járulni a’ T. KK. és RR. kívánságához, valamint most abban kezet nem foghatnak, hogy egy olly akadály, melly itt felhozatik , sérelemként _ ezen alakban — hozzájárulásukkal 0 Felsége elébe terjesztessék. Gróf Szapáry Miklós: Már két múlt alkalommal felszólalván e’tárgyban, bátor voltam az iránt véleményemet bővebben kimondani. Nem akarok tehát újonnan a‘ sajtószabadsági kérdésbe bocsátkozni, de azt szükségesnek tartom ismételve kimondani, hogy a sajtó szabadságát korlátozó szabályoknak (mellyek még Magyarországban törvény által nincsenek elhatározva, ’s mellyeket annálfogva általában nem helyeselhetek), hogy ezen szabályoknak, mondom, a’ törvényhozó testnek tanácskozásaira való kiterjedését nem képzelhetem, és ezen oknál fogva pártolom az izenetet. Gróf Ajtdrássy Károly : Nekem csak azon argumentatio ellen van észrevételem, mellyel a‘ Mélt. Referendarius ur előttem mondott, tudniillik a’ provisoriumról, mellyhez kénytelen a Kormány járulni. Megvallom: olly esetben, hol a’ törvény hiányos, hol törvény nincsen, a’hol a’ körülállások siirgetősen kívánják, — a’ Kormánynak nem csak jósában, de kötelességében is áll, néha türvénykivüli provisiókat tenni, de ez is csak legfeljebb egyik országgyűléstől a’ másikig történhetik, — mihelyt azon túl van, ’s a’ Nemzet jogát reclamalja, ’s mihelyt módjában áll a‘ törvényt meghozni, — ekkor ha a’ Nemzet orvoslást nem kap, azt méltán sérelemnek lehet mondani. Győri megyés Püspök Sztankovits János : A’ T. KK. és RR. izenete olly érdekes tárgyba vág, melly ha az országgyűlésen egész kiterjedésében felvétetik, annak tárgyaltatásába igen örömest fogok ereszkedni, ‘s kívánni fogom, hogy az egész mennél czélszerűbben elrendeltessék, hanem azt részletesen tárgyaltatni nem akarom. — Az első tárgy az országgyűlés elrendezését tárgyazza, melly a’ kerületi üléseknek olly általányos állást adna, hogy jövendőre azon törvényt» melly az országgyűlést elrendelni fogná, fölöslegessé tenné; ’s azért én erről valami határozatot hozni valóban nem akarnék. — A’ másik tárgy a’ sajtó szabadságát ’s annak mindenféle korlátozását foglalja magában. — Ez is hogy voltakép tárgyaltassék, törvényeink parancsolják; de mivel ezt egész kiterjedésben a' maga helyén tárgyalni kivánom, a’ KK. és Rendeknek mostani kívánatét nem pártolom. Gróf Erdődy Sándor: Hosszas lenni nem akarok, ’s nem akarok sokat szólani a’ sajtószabadságnak hasznos, vagy nem hasznos voltáról, úgy arról sem, hogy egyáltalában létezhet e korlátlan sajtószabadság, vagy nem? mert úgy hiszem, hogy e‘ tanácskozás alatti tárgy a’ sajtószabadsággal semmi kapcsolatban nincsen. — A’ sajtó szabadsága korlátlanul sehol sem létez, a’ sajtó mindenütt vagy praeventiva, vagy repressiva censurával van összekötve. E’ két censura alá soha sem eshetnék a’ kerületi Napló akkor is, ha törvényeink által az egyik, vagy másik be is hozatnék; mert hogy praeventiva censura alá nem eshetik az, mi kerületi ülésben mondatik, olly világos, hogy azt bővebben megmutatni feleslegesnek tartom; de repressiva censura alá sem eshetik, mert tökéletes szólásszabadságunk van az országgyűlési tanácskozásokban; azt, mi azokban mondatott, censurálni bizonyosan a’ törvény soha nem fogja engedni, ’s nem is engedheti, mert máskép vége volna minden tanácskozásnak: ’s így, mi a’ kerületi ülésekben mondatik, azt sem praeventiva, sem repressiva censura alá venni nem lehet. Ennek következtében tehát ezen tárgy a’ sajtószabadsággal összeköttetésben nem lévén, a’ kerületi Napló eltiltásából származott sérelmet nem a’ sajtószabadság iránt nem létező törvényekben keresem, hanem a’ kerületi ülések természetében ’s mostani állásában, melly talán sokaknak nem tetszvén, noha törvényben alapszik, azt valami módon változtatni akarnák, ’s így a1 Naplónak kinyomtatását megtiltották; ezt nem csak a’ törvényben alapulni nem látom, sőt egyenesen törvényeinkkel ellenkezőnek találván, pártolom a’ KK. és RR. izenetét. Ifjabb Gróf Apponyi György: Ha az volna feladása és tárgya a’ mai tanácskozásnak : valljon a’ kerületi Naplónak létesítése szükséges és hasznos e? — kénytelen volnék vélekedésemmel oda nyilatkozni, hogy a‘ kerületi Naplónak létesítését se’ szükségesnek, se’jónak nem tartom. Előrebocsátom, hogy a’ kerületi üléseket csak előleges tanácskozásoknak tekinthetem, ollyanoknak tudniillik, mellyekben a’ tárgyak minden oldalról vizsgáltatnak, a’ nézetek előadatnak, ’s a’ vélekedések kifejlődnek, — szóval: csak mint előkészületeket az országos ülésekre tekinthetem, ’s ftem olly tanácskozásoknak, mellveknek diplomaticai erőt tulajdonítani lehetne. — Hogy is lehetne olly tanácskozásoknak diplomaticai erőt tulajdonítani, mellyekben a’ képviselői testületnek csak egyik része bir befolyással, és a’ többi részek ki vannak zárva! már pedig mihelyt a’ kerületi üléseknek Naplója hiteles formában létesül, természetes, hogy ezen üléseknek ha nem is teljes diplomaticai erő, legalább ennek egy olylyan látszatja tulajdoníttatnék, melly in Regno cousvetudinario nem sokára valóságba menne által. Ezt elkerülni akarom, ’s kivánatosnak nem tartom, hogy az országos ülések Naplója a’ kerületi Napló által elnyomassák; — az országos Naplóban, miután az hiteles, miután az senkit ki nem zár, — a’ publicitásnak legczélszerübben meg van felelve; mivel azonban kerületi ülésekben a’ legérdekesebb tanácskozások folynak, az országos ülési tanácskozások pedig nem egyebek, minta’ kerületi ülések eredményeinek hitelesítése, a’ kerületi Napló az országos Naplót bizonyosan elnyomni és megszüntetni fogja. De nem akarom ezen kérdést tovább vitatni, hanem előadásomat csak röviden a’ KK. és RR. izenetére kivánom szorítani. — En, ha a’ Mélt. Fő-Rendeknek eddigi válaszait vizsgálóin, nem látom nyomát annak, hogy a‘ Mélt. Fő-Rendek a’ kerületi Napló létesítését eddig akadályoztatni, ’s a’ képviselői Táblának ezen kívánságát ellenzeni kívánták volna, hanem csak abban forgott fen a’ kérdés: valljon a' tudva lévő akadályoztatásban sérelmet lehet e találni, vagy nem? — E’ részben bővebben előadtam volna okaimat, de miután előttem szólott Báró Jósika Sámuel ü Méltósága azokat kimerítette, csak röviden egy pár szóval arra felelek, mit Mélt. Gróf Andrássy Károly felhozott. — Azt mondja ugyanis a‘ tisztelt Gróf: hogy a’ Kormánynak nem lehet jusa, provisorie is olly rendszert behozni, melly törvényben nincsen. — Mi nem állítottuk, ’s einem ismertük, hogy ez a’ Kormánynak legyen elrendezése, hanem minden izenetünkből az tetszik ki, hogy itt egy országosan megállapított rendszer forog fen, melly ellen igazíttatik a’ T. KK. és Rendek panasza, ’s azt mondottuk, hogy mihelyt ebben a törvén\ rendelkezni fog, természetesen minden további aggodalom meg fog szűnni, de itt nem egy felsőbb parancs ellen van a panasz, Fő-rendi Napló. I. Kötet. . 38 pió iban
