1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 106. ülés
1J4 CM. országos ülés. Marlins 12-kcn 1840. ii-ik ixonct a’ szokásra való hivatkozásnak helyet nem látom. !Ia a jelen kérdésben a’ dolog megfordítva állana; ha a' Mélt. Fő-Rendek a’ 8rtksÍMd*i-minap az acquisitumokra nézve azt határozták volna, mit az aviticumra nézve határoztak, es ha annak következtében az oviról javaslóit iicitmról lenne a’ kérdés: akkor magamnak is volnának észrevételeim, és sok \itákra s bővebb tanácskozásra látnék alkalkeiy^i'rgydl „iát, — de most, miután a' .Melt. Fő-RR. az aviticumra nézve azt határozták, a dolog természetes rendénél fogva a’ T. KK. és RR. izenetét pártolom Gróf Szupáry Aulai: A' Koronaőr Ö Excellentiájával kezet lógva, a 1. KK. cs Ilii. izenetét pártolom. Gróf Teleki Sámuel: A’ véreim előadása engem annyira meggyőzött, hogy én is a Koronaőr Ő Excell. e előadását pártolom. Báró Orczy Lőrinc»: A" Mélt. Fő-RR-nek előbbeni izenete mellett maradok. Okaim csak azok: hogy azok, kik nem segítettek ahhoz, hogy munkájok ál al a’ gazdasig gyarapodjék, nem kívánhatják, hogy az atyai szeretet egyformán terjesztessék ki mind a‘ két nembeli gyermekekre: de miután a leányok a javításokban részt nem vesznek, — én is az előbbeni szokás mellett maradok, annyival is inkább, minthogy ha a leányágra is kiterjesztjük az osztályt, akkor egy különös classisnak még nagyobb just adunk, mint eddig volt; az oszto igazsággal teljességgel megegyez, hogy azon osztály, melly urát, a’Felséget, a" Vármegyét, a Hazát szolgálja, de még ezenkívül a védelemre csak maga coneurrál,. és a’ másik _-n0m ezen lerhekben teljességgel nem részesül, ezen különös kedvezést továbbá is megérdemli. _____ Tornai Főispány Marich Dávid: Magam is azt kívánom, hogy a törvény — a’ mennyire lehet — az igazsággal megegyezzen. — Hogy azon leány, ki talán 30 ev előtt ment férjhez, ki atyja keresményében semmi részt nem vett, a’ szerzemények örökösödésében rcszesntessék, igazságosnak nem latom. így (,ról De la Motte Karoly () Méltóságával egyetértve, a’ Mélt. Fő-Rendek előbbeni izenetét pártolom. Gróf Zichy Károly: Mikor ezen tárgy először előfordult, szerencsém nem volt jelen lenni, és ha jelen lettem velna, azok közé tartoztam volna, kik a mellett voltak, hogy az ősi jószág iránt a" régi szokás maradjon meg; mert — megvallom — ebben különösen a törzsökös magyar fajú parasztnak végső elpusztulását látom, a’ veszett fejszének — ha lehet — nyelét is szeretem megtartani; azért a Mélt. 4ő-Rendeknek előbbeni izeneténél kívánok megmaradni. — Nem tagadom ugyan, hogy egy kis ellenmondás van a dologban: hanem azt tartom, hogy az ellenmondás most sem lesz nagyobb, mint volt akkor, midőn az ősi vagyonokbani osztály a leányágra is kiterjesztetett. — Egyébiránt la faule faile il ne fant jamais i arouer. Fő-Pohárnok Gróf Keglecicli János: Ln sem voltam olly szerencsés, hogy akkor, mikor a’ tárgy szőnyegen volt, itt lettem volna, és ha itt lettem volna, arra szavaztam volna, hogy az eddigi szokás megtartassák. —- Most azon bölcs okoknál fogva, mcllyekct az Ország Fő-Tárnokmestere Ö Excell. előadott, tanácsosabbnak tartom, az előbbeni viszon-izenet mellett megmaradni. Gróf Széchényi István: Az egésznek hasisát nemszeretem, mint minap is kijelentettem; de ha a’ hasist már elfogadta e i ábla, nem látom át, hogy a' superaedificatumot miért ne fogadná el. — A’ kettő szoros összeköttetésben van egymással. Mi pedig azon aggodalmat illeti, hogy azon leányzó, ki már 30 éves korában férjnél van, ne részesüljön a' szerzeményekben, mell vek megszerzésében egyáltalában részt nem vett: azon könnyen lehet segíteni, ha a’ gondoskodó atyák testamentumok által őket ebbeli örökösödésből kirekesztik; a veszély tehát nem lesz olly nagy, mint sokan hiszik, és azért a‘ KK. és RR. izenctére szavazok. Koronaőr Gróf Kei/lcvich Gábor: A természeti igazsággal nem tudom megegyeztetni, hogy a’ leányok kizárattassanak a' szerzeményből azon esetre, ha az apa végrendelést nem lesz; ’s igy a' KK. és RR. izenetét pártolom. Izonotek út— \ikäor G& lilS** ff'CHSC*í A mélt. Fő-RR. többsége az előbbeni izenethez ragaszkodik. — Egyéb-KkI'íVkrT- 'rant miutan a T* KK- és RR. már egybegyűltek, Követség által azon három rendbeli izenetek, mellyek tegnap elláttattak, át,iez- küldetni fognak. A' Követségnek tagjai következők: Győri megyés Eüspök Sztankovics János : Fő-Pohárnok Gróf Keglevich János: unghi Főispány Lányi Imre : torontáli Főispány Uerlelendy Ignácz; id. Gróf Apponyi György, és Gróf Teleki László. 1 jokfc'írvok*' Követség visszatérte és szokott jelentése után olvastattak a' tanácskozás alatti izenetben foglalt törvényjavaslatöröküsödésé-nak 5,— 7,—8 és 9-ik szakaszai, mellyekre nézve észrevétel nem volt. türvr-nyezik- A' következő szakaszra nézve, melly igy kezdődik: 14-ik, illetőleg 13-ik !§-raCÍ kban 'Voíj-*' inyyTM <ll(,dni kölelcs:i — ,atva- Fő-Tárnokmester Báró Eölvös Ignácz: A Rendek most ugyan bővebben magyarázzák nézetüket azon ellentét iránt, mellyel a Mélt. Fő-Rendek a" kérdéses törvényjavaslat 14 és l(i-dik §§-ai között találnak, határozottan kimondván, hogy nem képzelhetnek olly esetet, mellybcn a' földesur öröküsödlietnék az úrbéri telekben, miután az utóbbi országgyűlés már általában elhatározta, hogy semmi esetre, s habár el is hagyatik valami telek, ’s az igy jönne a’ földesur kezére, ez azt solia meg ne tarthassa, vagy pénzért el ne adhassa: azonban nem itt keresték a‘ Mélt. Fő-Rendek az ellentételt, hanem abban, miszerint meg nem tudtak győződni annak igazságos voltáról, hogy valamint az a’ lG-dik §. esetében tovább is meg akar hagyatni, úgy hasonlókép a 14-dik §. esetében is a’ magvaszakadt jobbágytclek a’ füldesurnak nem ugyan birtokába, de mégis szabad rendelkezése alá jőjön; azt tartom, ezen szabad rendelkezhetési hatóságban egy az adó alapjára nézve ártatlan, de a’ föhlesurra tekintve igen lényeges jus fekszik, melly az utóbbi úrbéri törvények után, mellyek a’ földesur és jobbágyok közti köteléket úgyis nagyon meggyengítették, azokra nézve kívánatos, az urak és jobbágyok közti bizodalom és függődés fentartására pedig igen üdvös és czelirányos; de még arra is figyelmeztek ezen pontnál a' Mélt. Fő-Rendek, hogy még eddig Magyarországban, hol a testvérek közt osztály nem volt, — oldalaslagi örökösödés se küveteltethetett. Ennek behozatala világos megváltoztatását húzná maga után eddigi törvénykezés- és örökösödési rendszerünknek, ’s nem állna többé Magyarországban az, mi eddig axioma gyanánt tartatott: „quod ubi non est communio sangvinis el fraternalis divisio, ibi non sit etiam collateralis successio. Látom ugyan, hogy itt a' T. Rendek az iránt is óvakodnak, nehogy valami földesur az illyen telket ngy tekintse, mintha az tulajdonává vált volna: de ez az úrbéri törvények világos rendeletéinél fogva már úgyse' történhetnék, a’ 16-dik törvényezikk eseteiben is egyenesen megelőzve vagyon; hogy pedig azon földesur a’ 14-dik szakasz esetében, ’s igy c'pen akkor, midőn jobbágya magvaszakadtan ugyan, de mégis testvéreket, vagy oldalagos rokonokat hagyván hátra, hal meg, és ij,y annak ingóságait és bonifiealióit magáéinak tekintheti, a’telket is legalább más érdemes jobbágynak ingyen át ne adhassa, s i0v annak, ki eránta talán érdemes, s a gazdaság gyarapítására legalkalmatosabb, ne kedvezhessen, midőn ezt a’ lG-dik törvénye zikkely esetiben kétség nélkül teheti: ennek valami meggyőző okát én legalább általlátni képes nem vagyok; ’s igy miutan előttem minden ollyan alkalom, mellybcn a’ földesur hivebb jobbágyainak kedvezhet, kívánatos, s mivel a' törvény kczesi örökösödésre nezve Magyarországban azon vezér-elvet: hogy oldalaslagi örökösödés ott, hol vérszerinti kapcsolat nincsen, s testvéri osztály nem lürtint, helyt nem foghat, — ingadozlatni nem akarom, e’ részben tovább is a" minapi határozatunkhoz ragaszkodom. (Helyes!) ezen szavakig: .,szinten
