1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
15 1790: 12-ik sarkalatos törvény ellenere kiadott kormányrendeletek által nem törvényesíttetik, 's az illy alkotmányellenes alapon nyugvó gyakorlat kárhozatos visszaélés, mellynek kőtelező erejét soha el nem ismerhetem, mig az 1790: 12. t. czikkely épen áll. Minthogy azonban ezen Főméit. Tábla többségétől alig reményihetem, hogy a’ végzés csekély meggyőződésemmel egyezőleg üssön ki, kötelességemnek tartom, ahhoz állani, a mi meggyőződésemhez legközelebb van, 's azért a’ Nagymélt. Koronaőr szavazatát magamévá teszem, és sanguineus vágyaimról egész szerénységgel lemondok. Királyi Ajtónállók Fó-Mestere Gróf Zichy Ferencz: Én kedves protestáns atyánkfia! hasznukat eszközleni ’s pártjokat fogni kívánom mind azokban, mik őket törvényesen illetik: a'mostani kérdésben azonban úgy látom, hogy őket épen semmi sem illeti; mert itt azon catholicus leányainkról van a' szó, kik reversalisok mellett menvén férjhez, most azoktól megúsztatni szándékoltatnak; igy azon reményben, miszerint a’ kiadott reversalisok erejénél fogva azt hitték, hogy gyermekeik a’ catholica hitben neveltetnek, — megcsalattatnának. Ezeknél fogvaén a’ Mélt. Fő-Rendek előbbeni véleménye mellett maradok. Győri megyés Püspök Sztankovics János: A’ catholica anyaszentegyháznak megmásíthatatlan elve az, miszerint a'vegyes házasságokat tiltja's kárhoztatja, olly feltételek mellett engedvén csak azoknak köttetését, ha az azokból származó gyermekeknek catholica hitben neveltetése biztosíttatik. — Ez volt eleinte az evangelica anyaszentegyháznak is elve; de ő ezen elvet elhagyta. A’ catholica anyaszentegyház meg szokott maradni elvei mellett. — Ezen elv az, mellvből a’ reversalisok származtak, s így az evangelicus rész kész volt reversalist adni, hogy azon házasság, mellyel kötni kívánt, létre jöhessen. — Tudva van, hogy ezen kérdés némelly külföldi evangelicus universitások előtt is megfordult, mellyek azon vélekedésben voltak, hogy az evangelicus rész megegyezhet abban, hogy a’ gyermekek catholica hitben neveltessenek. — Hogy léteztek a’ reversalisok eddig, és micsoda változásokon mentek azok a’ mostani időkig keresztül, az előttem szólók kifejtették; a’ reversalisok most főkép azon indítóokból kivántatnak eltöröltetni, mivel mondatik egy részről, hogy azok törvenyelleniek, más részről, hogy törvénytelenek, és 3szor, hogy csak nem törvényesek. — Némellyek azt mondják, hogy a' reversalisok törvényelleniek ; én pedig azt mondom, hogy azok törvényesek; mert az olly cselekedet, mellyre nekem a’ törvény szabadságot ad, bizonyosan törvényes, mert nem csak az törvényes, mit a’ törvény parancsol, hanem az is, mire engedelmet ad; már pedig a’ 26dik t. ez. ezen szavai: hogy az olly vegyes házasságban, mellyben az atya evangelicus, az anya pedig catholica, a' férfigyermekek „religionem patris sequi possint“ — engedelmet adnak arra a’protestáns félnek, hogy gyermekeit, ha akarja, a’ catholica hitben neveltethesse: — s így a reversalisokat törvényeseknek tekintvén, azokat jövendőre nézve is megtartatni kívánom; ettől azonban már elesvén, legalább a’múltra nézve kívánom azokat meghagyatni. Nem akarom azon okokat, mellyek itt többek által előadattak, ismételni: hogy t. i. a’jó hitel és bizodalom megszűnik a’ reversalisok eltörlése által, hanem csak arra merészlem figyelmeztetni a’ Mélt. Fő-Rendeket, miszerint igen félek, hogy netalán, ha mi törvény által az eddig létezett ’s jó hitellel kötött reversalisokat ez alkalommal megszüntetjük, ne támadjon a’ 9 millió catholicus szivében azon gondolat, hogy az országgyűlés még a' catholicus résznek jó lélekkel tett ígéreteket is pártolni nem akarja. — Mi a’ Koronaőr Ő Excellentiája javaslatát illeti: megvallom, hogy ahhoz nem járulhatok, főként azon részéhez nem, miszerint ő az egyesség által létre jött szerződéseket ismét uj egyesség által eltöröltetni kívánja, mert ez által a’ házi csend felzavartatnék; tudok ugyanis példát, ha kivántatnék, a: neveket is megmondhatnám, hol az evangelicus rész, melly a’ reversalist kiadta, catholica feleségét addig nyomorgatta 's verte, mig uj reversalist nem adott arról, hogy a’ reversalistól eláll. — Nehogy tehát az anyák sorsa a’ reversalisok eltörlése által illy szomorúvá tétessék, a’ Mélt. Fő-Rendek múltkori válaszát elfogadom. Gróf Károlyi György: Nem akarván a’ tanácskozás folyamatát tartóztatni, csupán szavazatomat fogom előadni.— Meg vagyok ugyanis tökéletesen győződve, hogy a’ reversalisok csak privát szerződések közé tartoznak; mert ha azok törvényben gyökerezett erővel bjrtak volna, mindazon vegyes házasságoknak, mellyek reversalis nélkül köttettek, törvényteleneknek kellene lenniök, pedig tapasztaljuk, hogy ezeknek épen olly törvényes erejök van, mint azoknak, mellyek reversalis mellett köttettek. — Ezen szempontból kimenvén, tökéletesen a’Koronaőr Ú Excellentíája vélekedésében osztozom, s az általa felhozott föltételeket kívánom a’ T. KK. és RRnek előadatni, azon reménységgel, hogy ők azokhoz részükről járulni fognak. Nyitrai Fóispány Báró Mednyánszky Alajos: A’ T. KK. és RR. üzenetükben általányos elvet állítanak fel, különösen a’ tanácskozás alatt lévő tárgyra nézve olly általányosságban, hogy az igen is messze vezet, messzebb, mint talán ők magok kívánják. A’ reversalisok törvénytelenségéről lévén a’szó, hivatkoznak az 1791: 26-ik törvényre, azt állítván, hogy ez által eltöröltettek a’ reversalisok, következéskép, hogy azok, mellyek azon idő óta keletkeztek , törvénytelenek. Nem akarom azon elvet tovább feszegetni, mennyire áll az, hogy a’ mit törvény tilt vagy enged, szabad vagy nem szabad tenni; mert ez azon mezőre visz, mellyen a’ magyar törvénykezés soha nem állott. Ezen elv állhat Angolországban, hol a törvénynek betüszerinti magyarázata van divatban; de — mennyire én tudom — Magyarországban ez soha sem divatozott még, fog e valaha divatozni? azt nem tudom. — De fölhagyván ezen kérdéssel, úgy látom, hogy az egyik rész hivatkozik a 26-ik törvényre, és miért? hogy a’ reversalisoknak törvénytelenségét abból kimutassa, a’ másik ellenkező rész ugyanazon törvényre hivatkozik, s épen abban találja a' reversalisok törvényességét. Azt tartom, hogy a’ reversalisok az általányos törvénynek ótalma alatt léteznek, melly azt mondja, hogy mind azon kötés, mellynek erkölcstelen föltételei nincsenek, áll és kötelez, valamint az is, melly tisztán olly föltételekre nincsen alapítva, mellyeket törvény tilt. Én részemről azon föltételt, mellyen a reversalis alapul, erkölcstelennek mondani nem bátorkodom; mert máskép mind azon sok érdemes protestáns atyánkfiaira, kik eddig reversalisokat kötöttek, az erkölcstelenség bélyegét nyomnám, mit nem kívánok semmikép cselekedni. — Nem is mondhatom törvényteleneknek a’ reversalisokat; mert ezzel azonnal kimondanám, hogy mind azok törvénytelenséget követtek el, kik reversalisok mellett léptek házasságra; ha ezt kimondanám, az következnék, hogy annak, ki vagy erkölcstelenséget vagy törvénytelenséget követett el, azért lakolni kellene. Itt a’ következés igy áll: az evangelicus apa ha valamit elkövetett, mit nem kellett volna — ha már ezt meg is engedném — e’ cselekedetnek következéseit viselje ő, de nem egy harmadik, abban részt nem vett személy; ha pedig a reversalisok erejét a’ múltra nézve eltöröljük, akkor nem az evangelicus apa, ki azon feltételben hibás volt, hanem az ártatlan harmadik, t. i. a’ gyermek, szenved, s ennek a más vétkéért lakolni kellene. A’ reversalisok egy részről az általányos törvény ótalma alatt vannak, nem érintvén, hogy azok a’ 13dik szakaszban gyökereznek e vagy sem. —A’ másik fő elv, melylyet a’T. KK. és RR. felállítanak, az, hogy azon időpontban, mikor a" reversalisok keletkeztek, az azokat kiadó olly feszült lelki állapotban volt, melly ben természeti szabadságával nem bírt. Ezen állítás igen is messze vezet; mert ha ez áll, akkor magát a házassági kötést is felbontani lehetne azon oknál fogva, miszerint a" házasulandó férj sokkal feszültebb állapotban volt, mikor házasságra lépett, hogy azon személyt megkaphassa, és mégis azt vélem, hogy sem a catholicu6, sem az evangelicus elvek szerint ez elegendő ok arra nem lehet, hogy a’ házasság maga felbontassák, következéskép ezen elvet nem akarom elfogadni; mert az olly következésekre vezet, miket magok a' KK. és RR. sem kívánnának elfogadni. — Mi azon következést illeti, mellyet a KK. és RR. abból hoznak ki, hogy t. i. miután a Mélt. Fő-Rendek megegyeztek abban, hogy • revw-4* XCII1. országos ülés. Februarius 25-kén 1840.
