1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
1« XCIII. országos ülés. Februarius 55kén 1840. salisok jövendőre nézve eltöröltessenek, mert azt jónak, helyesnek találták, — azt következtetik a KK. és RR., hogy tehát a’ reversalisokat a’ múltra nézve is eltörölni kell. Ezen okoskodás is igen messze vezet; mert illy formán mindig, mikor a’ törvényhozás valami uj törvényt alkot, ’s az elübbenit eltörleszti, — az következnék, hogy azt, mi az előbbeni törvény ótalma alati megtörtént, meg kell semmisíteni, vagy attól el kell állani. Ez, úgy hiszem, semmikép a' törvényhozás elvei közé be nem hozható. Meglehet, hogy a’ törvényhozás valamit jövendőre nézve hasznosnak talál; de azért nem volt rossz az, mi a’ múltra nézve a’ törvény mellet” történt, valamint az sem volt rossz, mit valaki az előbbeni divatozott törvény szerint cselekedett; mert különben meg lehetne büntetni azt, mit a’ törvény megengedett, es az, mit csak a hozandó törvény jövendőre nézve eltilt, bűnös cselekedetté válnék; ebből világos, hogy ez is igen messze vezet. - Felhozott egy nagyérdemű Tag némi királyi rendeleteket a’ reversalisok ellen. — De itt azon különbség lorog fen, hogy azon rendeletek azon reversalisokról szólanak, mellyek parancsoltaitok, ’s mellyek nélkül vegyes házasságra lépni szabad nem volt, ’s e’ részben tökéletesen égyetértek, miszerint igen jó s üdvös volt, hogy Ú felsége ezen kényszerítéstől az Országot felmentette.—Ezen okoknál fogva a’ reversalisokat a’ múltra nézve tovább is megtartandóknak vélem, hacsak azokról ki nem tudatik, hogy erőszakosan csikar•attak ki; mert ez mint minden kötést, úgy ezt is azonnal megsemmisíti. Azon módosításokra sem állhatok, mellyek itt javaslatba hozattak; mert áll azon általányos elv, hogy a' privát kötés, melly két személy között köttetett, mind a’ két rész megegyezéséből ismét felforgatható, de csak azon esetben, mikor a kötésből egy harmadiknak joga nem támadt; mert ez esetben nem áll többé az, hogy a kötés, a két személy megegyezése által felbontatható, miután itt egy harmadiknak jogáról is van a’szó; mert azon harmadikat jogától azért, mivel az egyik visszalép jogától vagy kötelességétől, megfosztani nem lehet. El nem fogadom továbbá a’javaslott módosítást azért, mert a’ köz czél itt az, hogy a’ családok közti egyesség és békeség tartassák fen, és mindennemű háborításoknak, viszálkodásoknak vége legyen. Azt tartom, ha akármikép módosíttatik azon általány osan kimondott nézet, hogy a’ múltra nézve a‘ reversalisok (az erővel kicsikartakat kivéve) meg ne álljanak, lehetetlen elmellőzni, hogy mindenféle kérdések azok iránt ne támadjanak, s lehetetlen lesz elmellőzni, bármilly föltételek kapcsoltatnak is a’ reversalisok eltörléséhez, hogy igen sok esetekben a' házi csend fel ne bontassék, és ez által épen az, mit sokan elmellőzni kívánnak, hogy tudniillik a’ felső hatalomnak mind ezekbe többé avatkozása ne legyen, elkerültetni nem fog; 's így ezen okoknál fogva a’ Fő- Rendek előbbi válasza mellett maradok. Gróf Szapáry Antal: Elhatározva lévén a’ reversalisoknak jövendőre nézve leendő megszüntetése , nem akarom továbbá azoknak törvényes vagy törvénytelen voltát feszegetni, hanem csak röviden oda ny ilatkozom, hogy azokat, miután sem politicusoknak, sem igazságosoknak, sem törvényeseknek nem találom, a’ múltra nézve is megszüntetni kivánom; ha azonban e’ részben többséget nem nyernék, a’ Koronaőr 0 Excellentiájának indítvány át elfogadom. Báró Majthényi László : A’ reversalisoknak törvényességéről vagy törvénytelenségéről értekezni nem akarok; mert ezen tárgy inkább dicasterialis mint országgyűlési pertractatio alá tartozik. Hosszas előadásommal nem akarván untatni a' Mélt. Fő-Rendeket, csak röviden azon szempontból menvén ki, hogy egy részről a’ házi béke és csend, más részről pedig az egyesség mind a’ két vallású felekezetek között eszközöltetik a’ reversalisok eltörlése által, engem is azon vezércsillag bir arra, hogy vélekedésemet a’Koronaőr O Excellentiája vélekedéséhez csatoljam. Egyébiránt egy harmadiknak beavatkozása, ’s igya’kiadott reversalisból történhető követelés de facto megszüntetvén, természetes, hogy akkor, midőn a’ két fél a’ kiadott reversalistól köz megegyezésből eláll, annak eszközlésére többé mód fen nem marad. Királyi Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Későre haladván az idő, nem akarom azokat ismételni, mik előttem a Mélt. Fő-Rendek részéről a’ reversalisoknak a’múltra nézve való fentartása iránt felhozattak, rövideden csak oda nyilatkoztatom ki magamat, hogy én a’ reversalisokat a múltra nézve pártolom. —Egyébiránt tanácskozásainknak mostani állásában úgy látom, a’ többség tisztái? elösméri már, hogy bizonyos feltételek mellett és bizonyos esetekben törvénysértés s mind azon elvek veszélyeztetése nélkül, melly ek a’ KK. és RR. üzenetében érintetnek, a’ mostan létező reversalisoknak kötelező erejük lehet; következéskép csak azon feltételekre és esetekre fogom előadásomat szorítani, mellyek alatt kívántainak azok több előttem felszólalt Fő-Rendek által tovább is fentartatni. Ezen feltételek, mennyire felfogtam, többnyire 4 részre oszolnak: az mondatott t. i., hogy ámbár azon reversalisok ellen igen alapos észrevételek volnának, mégis ne töröltessenek el azok, mind azon esetekben, mellyekben szabad akarattal keletkeztek, mellyekben már valóban sikerültek, usuroboráltattak, mellyekben ellenük kifogás nem történt, azaz nem reclamáltatott, ’s a’ mennyiben azokat mind a‘ két illető fél megtartani akarja. A' három első föltétel maganak a szerződésnek tulajdonait, vagy eredeti alapját tárgyazza, az utolsó pedig azon lényeges fogalmat veszi szempontul, valljon azon szerződés, mellyről itt most tanácskozunk, tudniillik a’ gyermekeknek vallásbeli neveltetése iránti kötés, csak úgy tekintendőé, mint két személy között történt egyezés, vagy pedig mint ollyan, mellyben még más valami harmadiknak is befolyása lehet? Az előttem számosán nyilatkozott Fő-Rendek arra a’ részre látszanak hajolni, hogy a’ kérdésben lévő reversalisok csak úgy tekintessenek, mint minden más két fél között kötött szerződés, mellynek fentartására más harmadiknak joga nincsen. A mi a feljebb említett feltételeket illeti: ámbár a'Mélt. Fő-Rendek minapi üzenetükben már megérintették, hogy azon reversalisok se legyenek kötelezők, mellyekre nézve erőszak gyaníttathatik, s igy azok sem, mellyek ellen azonnal reclamatio történt: mivel mégis tanácskozásaink fő tárgyát teszik, én azokhoz egyenkint hozzászólani kötelességemnek tartom. — Ugyanis az első feltétel az, hogy ezen reversalisoknak sikerűiteknek kellene lenni. Én, ki ezen tárgyban,mellyben az egyetértést már régtől fogva óhajtóin, s kívánatosnak, üdvösnek találom, mind azokban igen örömest engedek, mellyek fogalmam szerint a kölcsönös igazsággal és minden jól elrendezett országnak biztosításával egybeszerkeztethetők , ’s mind azokban megegyezhetek , mellyek a' nélkül történhetnek meg, hogy törvényszerűen kelt, törvényes erővel biró szerződések , későbben visszahatólag a törvényhozás által a’ feleknek megegyezése nélkül meg ne semmisíttessenek. De a’ másik feltételben is, mihelyt annak értelme kellőkép meg fog határoztam!, örömest megegyezek. — Itt ebben a’ foganatosításról van a’ szó; ez ha csak úgy általában mondatik ki, abban meg nem nyugszom; mert az kirekesztené mind azon eseteket, mellyekben a’ reversalist még nem is lehetett alkalmaztatni, t. i. hol gyermek még nem is született. Én pedig azt tartom, ha a’ már létező reversalisokat csakugyan meghagyjuk, a' családoknak belső nyugalmát tekintve, azon eseteket kivennünk nem lehet, mellyekben még módja nem volt a" sikerülésnek, küvetkezeskép ezen sikerülést csak azon esetben tartom a törvényhez alkalmazhatónak, ha a’ reversalis mellett is, a' nevelés már más vallás fogalmaiban kezdődött. — Mi a harmadik tekintetet, tudniillik a’ reclamatiót, illeti: itt hasonlókép figyelmeztetem a1 IVIélt. hő-Rendeket, hogy ha általában csak az fog mondatni: „melly iránt reclamatio nem történt,“ akkor azon esetek is ki fognak rekesztetni, mellyek iránt némileg a’ Mélt. Fő-Rendek a’ T. KK. és RR.-kel megegyezni méltóztattak, t. i. azok, mellyekben már a nevelés a catholica vallásban kezdődött ugyan, de ellene reclamatio történt. — Csupán ettől függeszteni fel valamelly szerződésnek foganatját, sükerét, annyi volna, mint a' szerződés további fenállását egyes személy akarata alá rendelni, a mitől tartani nem lehet, ha a reclamatio azon értelemben vétetnék, mellyben azt József Császár vette, s a mint az több Ízben a Kormány által is magyaráztatott: történtek tudniillik mindjárt az ellen kifogások, és ha ezek einem enyesztethettek, s azon
