1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
86 248-íft£ ÜLÉS 30October. szabad tűzi fajzás engedtessék, és állítatik, hogy ez tsak felejdékenységből maradott volna ki a’ tegnap előtti napon megállapított törvény szerkeztetekből. — A’ Szólló részéről ezt el nem ösméri, mert ha valamelly redactio bőven megvisgáltatott, úgy bizonyára ez az, mellynek tanátskozása egy egész Ülést, úgy basonlóképen a’ szerkeztetésnek vi’sgálatja ismét egy egész, és pedig hosszasan tartó Ülést húzott ki; — hogy lehet tehát állítani, hogy erről megfelejtkezett, volna egy egész tanátskozó közönség? — A’ Szóllónak vélekedése szerént a’ dolog következendöképpen ál, a’ tegnap előtti tanátskozásban elfogadtattak a kir. Resolutio elvei a’ tűzi fajzás érdemében — a’ Resolutio pedig azon szavakig „subditis suis dare obligatur“ a’ felküldött Országos vélekedést helyben hagyta, és ha bár ezen Resolutio végig olvastatik is, sehol abban emlékezet nem tétetik a’ Közönségek cselédjeinek tűzi fajzás határozásáról, és így bizonyos, hogy a’ Resolutio értelme erre nem kötelez. — De külömben is ha az Urbáriumban a’ helyse'-«, geknek be írva vagy ususában ezen használatnak voltak a Községek, akkoron ezen szerkeztetés szerént senki nékik ezt tagadni nem fogja; — de új igazat e’ szerént most már adni nem lehet; mert azon ellenvetés, hogy az elöbbeni országos redactioban, ez bent találtatik, és így ez már az Országos Rendektől elfogadva vagyon, vélekedése serint a’ Szóllónak nem áll, mert azon redactio tsak dűlt és száraz fákról szólt, a’ mostani pedig nyers fáról is tészen határozást, más tehát a’ jelen redactionak mint a’ voltnak foglalatja, és így változván annak érdeme, abból a’mostanira igazsággal következést húzni nem lehet, — de külömben is az mondatik a’ mostani redactioban, hogy aversionális alkuk tétessenek a’ tűzi fajzás érdemében, — hogy lehet a’ helységek tselédjei tekintetében aversionalis alkunak bázisát találni, midőn azoknak száma bizonytalan, mert lehet egy esztendőben kevesebb másikban pedig számosabb a’ szükséghez képest, ez ismét tsupa önkényre vezet, és az úri tulajdont az erdőkre nézve káros bizonytalanságba ejti. Ezen okoknál fogva a’ Szólló ebbeli‘Bar$i iditványt nem pártolhat; hanem kívánja, hogy a’ már tegnap előtt meghatározott, és a’ többség által elfogadott végzés maga épségében minden hozzá adás nélkül álljon ’s maradjon. Szerem Vármegye 1-ső Követe: A’ Barsi indítvány eránt tökélletesen egyet ért Somogy Vármegye követével, a’ mi pedig a’ nádlást illeti kezet fog Baranya Vármegye követével: mert által nem látja, mért kellessen a’ kiszárítás esetében külömbséget tenni, azon nádasok között, a’ mellyek közösek, és azok közt, mellyek fejenként a’ jobbágyok vagy Községek közt fel vannak osztva; kétség kívül lévén az, hogy mind a’ két esetben a’ földes Úr, és egyedül ő a’ föld tulajdonossá — nem is lehet azt akadályúl felhozni, hogy az illyeri nádasokban legelöjök lehetett a’ jobbágyaknak: mert ezen esetben mindég lehetséges lesz a’ kiszárított nádasból a' jobbágyok számára egy bizonyos részt akár egyességnél fogva, akár pedig urbarialis úton kivágatni — végtére pedig kívánnya a’ Szólló, világosan kimondatni ezen törvényben, hogy az urbarialis nádiás tekintetéből *a’ motsárok és nádasok Ietsapoltatását akadályozni nem lehet. Báts Vármegye l*ső Követe: Hogy a’ Barsi indítvány szerént a’ servi Communitatum beiktattasson nem ellenzi, nem is tartja azt a’ Szólló , hogy azáltal a’ conclusum feszegetetne, minthogy úgy hiszi, hogy senkinek sem volt akarat ja a’
