1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
248-r///» ÜLÉS. 30-ih October. KŐzse'g tselédjeit a’ fajzásból kizárni. — Somogynak feleletül azt monrlja, hogy a’ helység cselédjei annyira szaporodni nem fognak, és ha fognak is, az fog a' földes Or tudtával történni, melly miatt azonban a' helységek ónkényre bízva nem lesznek, és azért a’ Barsi indítványt pártolja. Trentsén Vármegye 2-dik Követe, ha szabad most azon végzést, a’ melly olly sok vitatások után fogadódott el, változtatni, és a’ Község szolgáit újjolag beiktatni, úgy a’ száraz és dűlt fák erant fennálló elóbbeni határozást, nem kúlömben a’nyers fák használatában az Urbér által a’ gyű möl ts és makk termo fáknak kivételével elfogadott rendelkezést szinte szükséges lenne a’ szerkeztetésben ki tenni, — de még az erdei rendnek fentartása eránt. is bővebben tanátskozni, a’ mire a’ kir. Resolutio által is utasitatunk, és valóban ez iránt egy altaljában semmi fendszabásokat nem tettünk, sót az meg állapitattak bizonyára az erdő végső pusztulására inkább czéloznak. -— De minthogy ezeken már túllennénk maradjon a’ szerkeztetek úgy, a’ mint ez meg állapíttatott, annyival is inkább, mivel a’ kir. Besolutio is az Urbér értelme szerént, a’ mint ezt. Somogy Vármegyének Követje elő terjeszttette, tsaka’ jobbágyoknak, nem pedig a’ Község szolgáinak kívánnya a’fajzás használatát meg adni Csongrád Vármegye Követe: (Rene) Noha a’ nádlást, melly Megyéjének nagy részét el borítja, gátolni a’ Nemzeti ipar fő törekedése — mind azon által Küldői a’Pesti indítványt Baranya okainál fogva elfogadják. — Torna Vármegye 2-dik Követe: A’ Barsi indítványt annál inkább pár!ólja; mert azt a’ szerkeztetésben foglalva lenni vélte — Somogynak azon magyarázatára, hogy a’ „praevigens usus“ alatt tsak a’ jobbágyokat érti a’ kir. Válasz, meg nem eggyez, és kérdi ha ez el határoztatna, az egyéberant is szegény Község tselédjei miként élhessenek. — Mi a’ kérdés alatti nádiás érdemét illet!: — vélekedése szerint nem lehet a’ nádlást a’ fajzással egybehasonlitani — mert az erdők nem tsak fentartását de jobbítását is a’ törvények parantsoljdk; — ellenben a nádasok pusztítását a’nemzeti ipar előmenetele is kívánja — és azért véleményét abba terjeszti elő, hogy ha azon nádasok, mellyektől a’jobbágyok 40. kévét fizettek ki száritatnak maradjanak a‘ jobbágynak — a’többi nádasok pedig annak jusának, kik azoknak hamarébbi ki szárítását eszközölni fogja. — Soprony Vármegye2-dik Követe: Barsnak indítványát ítészéről is igazságosnak találja — és nem látja az által a’ határozatok szentségét feszegettetni, mert hivatkozik magára az Elölülőre is, valljon ezen tárgy forgott a’ tanátskozásba ez tsupán felejdékenységből maradott ki, mert bár melly oldalnál is vegye a’ dolgot: ha a KK. és RB. a' Királyi Válasz azon elvét nézik is, hogy semmi tekintetben sem kívánja a’jobbágyok sorsát rosszabbitani, annyi ezerekre menő Községek szolgáitól a divatozó fajzásbeli jótékonyságnak el vonása állal pedig hogy az adózók sorsa nevezetesen nehezitettne, világos — kivanja hogy az itt beiktattasson. — A’ tanátskozás alatti kérdésre pedig — úgy látja: hogy a Bk. el fegsdták azon elvet, hogy ha a nádas ki szárad, akár az a’ Közönzég által átaljánosan, akár pedig egyes jobbágyok által biratottaz, ezentúl a’ jobbágynál maradjon — azonba még fel marad azon kérdés; hogy ha a’nádast a’jobbágy a’ földes Úrral közösen használta, és 87
