1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
'Iffi-dik ÜLÉS 50•dik October. 0£ oí* dőn ez önnön kára, es rövidségé nélkül megtörténhet, sőt hasznával járul, eszközlni ne igyekezzen. Ezekhez képpest tehát a’ kerületi rendelkezést a’ fennálló szokásra nézve a’ Trentséni javallat hozzá tételével pártolván, a’ szerkeztetés eránt az az észrevétele a’ Szolidnak, hogy a’ vége felé ezen szavak után „siccata plaga ulterioribus“ hozzá tétessen „ communitatis aut“ ezután következne „subditorum usibus, etc.“ hogy a’ fentebbi kitétellel „ubi certa arundineti plaga etiaiu si erga praestationem 40 manipulorum arundinis Communitati aut individuis singillaüve etc.“ öszve hangzásba jöjön. A’ Barsi indítványt, hogy t. i. a’ fajzás érdemében készített Tör. czikkelybena’ Községek szolgái megemlitessenek, elfogadja a’ Szálló , mert maga is úgy találja, hogy ennek kimaradását felejdékenységnek kellene tulajdonítani, de külömben is minekutánna a’ mostan tanálskozás alatt lévő czikkelyben a’ szabad nádiás ezek részére nyilván fentartalik — nem látja által, melly igazsággal lehessen őket a’fajzásból, mennyire eddig is gyakorlásában valónak, kizárni. — Gömör Vármegye 1-ső Követe: Az az argumentum sem győzi meg, hogy ha egy erdő a’Communitásnak egyszer által adatott, azt többé tőle elevenni nem lehet, ’s így a’ hasonló nádlást sem. Megmondta már, hogy az erdőt a’ nádlással öszve hasonlítani nem lehet, mi onnan is világos, hogy az erdő használattól járó úrbéri öl fákat a1 jobbágy mindenkor behordhatja, de ha a’ tó letsapoltatik a’ 4O kéve nádat a’ jobbágyság honnan fogná megadni, úgy a’ Communitás erdejét kivágni nem szabad, de a’nádakat jó rétekké változtatni a’haza java kívánja- Egjébb eránt egy nagy érdemű Követ azt állította , hogy tarka törvény lenne, ha a’ földes Úr bonificálná a’ kiszárított nádasban volt jobbágyok használatát, de ha ez úgy volna nem lenne e’ szinte tarka törvény, ha a’ jobbágy bonificálná a’ 40 kéve nádat? ne hogy tehát tarka légyen a’ törvény, minekutánna Baranya \ ármegye Követe jól kifejtette a’ dolgot, Pest Vármegye szavát magáévá teszi a Szólló. Bars Varmegye 1-ső Követe: A’ oonclusumot felforgatni nintsen szándék kában, azt azomban ha valami hibából kimarad, beiktatni kívánni, a’ conclusum cselédjeinek szentsége ellenének nem tartja, és azt hiszi, hogy a’ Mosony Vármegye követé- fajosáról, nek szerkeztetekéből nem máskép, mind felejdékenységböl maradott ki, és figyelmezteti a’ KR. hogy ha valaraelly Községnek 2 — 5 cselédjei lesznek», hol vesznek ezek fát, ha ezen záradék kihagyatik, és a1 Község cselédjeitől a’ fa megtagadtunk — akkoron azt bizonyára a’helységek pótolni köteleztetnek , és ezáltal sorsok rosszabbúlni fog, ugyan azért minthogy a’ nádlásban is bent foglaltatnak , de előbbi adatjainál fogva is újra kívánja a’ fajzásnál beiktatatni. Somogy Vármegye 1-ső Követe: Miutánn ezen fajzás érdeme már ölly hosszas, és valóban kedvetlen vittatásokra ad alkalmat; azon elvtől pedig, melly szerént a’Szállónak Küldői azt liatároztatni kívánták, a’ többség által ehnozdítatván többé a’ tárgyhoz szóllani nem kíván; kötelességgé teszi azonban utasítása^ hogy a Barsi Követ indítványa tekintetében ismét szálljon; — ugyan is most midőn a fajzás dolga elvégeztetett, és már a’ nádiás használata tekintetében folynak a’ tanatskozások, most tétetik azon indítvány, hogy a’Községek cselédjeinek is Jegyző Könyv iX-dik Darab. 22
