1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
178 255. ÜLÉS. 10. November. res alkotmánynak fenekestül való felforgatása nélkül ki nem vihető, de hisz* ezen vitatás alatt lévő második szakasza az ötödik Törvény-Czikkelynek, a’ tulajdonosnak birtokát nem csak hogy nem gyengíti, ’s nem támadja meg, sót inkább a’ jobbágy és földes Úr között töténendo egyezésnek, kötésnek végben menetelétől mint elkerülhetetlenül szükséges feltételtől függeszti fel a’ jobbágynak jövendőbeli kiváltságát, — mellyeknél fogva, utasítását ’s önn meggyőződését követvén , Megyéje szavazatját a’ kerületi szerkeztetés mellett nyilatkoztatja ki. Csongrád Vármegye5 Követe (Klauzál) aJ tanácskozás alatt lévő szakaszban két külön nagy figyelmet érdemlő rendeletet talál — az első által t. i. megengedődik a5 jobbágyoknak, hogy földes Uraik megegyezésével meghatározandó bizonyos általjános somma lefizetésével úrbéri tartozásaiktúl magokat tökéletesen és örök időkre megválthassák,— a5 második szerént pedig megtiltatik , hogy a5 Királyi adományból származott Úri haszonvételek, ezen örökös szerződéseknek tárgyai ne lehessenek. Az elsőre nézve a5 Szóiló valamint mindannyiszor, valahányszor ezen tárgy tanácskozás alá vétetett, Küldőinek eredeti utasításánál, s legbelsőbb meggyőződésénél fogva örömmel szavazott ezen jótékony Törvényi elfogadására, úgy most is szívéből örvend, hogy pótló utasításának világos értelménél fogva, ez alkalommal is, e részben, az országos határozat megtartására szavazhat; a’ másodikra nézve azonban, Küldői utasításánál fogva azt kívánja, hogyne csak az úgy nevezett curialis, hanem az allodialis jusok se lehessenek, ezen örökös szerződések tágyai, 5s ennél fogva igen nagy különbség lévén a5 jobbágyi telek, "sa1 nemesi birtok tulajdonának megszerezhetése között, nehogy valaki a5 jobbágyi telkek tulajdonának megszerezhetése szabadságából, a’ nemesi birtok szerezhetés szabadságának megadaltatását is következtethesse, az országos szerkeztetés ezen szavai „jura nihilominus curialia regalia“ után ezen szavakat ,, et allodialiate kívánja iktattatni. — Milly jótékony légyen mind a’ földes Urakra, mind a5 jobbágyságra nézve a5 jobbágyi telkek tulajdona megszerexhetésének megengedése-— ’s milly kevéssé légyen ez a5 földes Úri tulajdonnal öszveülközésben, ez, az Izenetben foglalt okok által voltaképen meg lévén mutatva, a5 Szóiló egyedül az Elölülő állal felhozott ellenvetésekre szorítja észrevételeit. —- Ugyan is nem lehet azt állítani, mintha a’ tökélletes, ’s örökös megválthatás megengedése, nem volna az úrbéri Törvényekben a5 maga helyén — mert ha helyén volt ezen Törvényekben azt rendelni, hogy a’ jobbágyi telkek5 megvevői, a5 megállapítandó köz terheket viselni fogják— 5s ha lehetett a’ Községek belső elrendezése eránt, e5 helyen törvényes rendelést tenni — bizonyosan lehet, ’s kelletik azon helyen, hol a’jobbágyi telkekkel járó földes Úri kötelességek elöszámláltatnak , a’ jobbágyok jusairól ’s a’ tartozások alól való felszabadulás módjairól is rendelkezni. — De az Ösiségről szóiló Törvényekkel sints ez legkisebb ellenkezésben — maga a* Kormány is jóvá hagyja az V-dik Törvényr-Czikkely’ első szakaszát, mellv szerént az Urbér behozatala előtt kötött szerződések eránt, az rendeltetik, hogy ezek ennekutánna se vétethessenek kérdés alá, ’s megegyezett abban is, hogy a’ földes Urak jobbágyaikkal tartozásaik megváltása eránt esztendőnkénti váltság díj kikötése mellett, örökös szerződésekre ezentúl is léphessenek olly formán, hogy a’ fizetendő váltsági díj, az úrbéri tartozások*
