1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
253. országos ülés
160 2Ő3. i:LÉS. 7. Not). le javaltatván, ezen dolog új tanácskozás alá került, — a’ maga helyén valóknak látja, és azokat pártolja. Baranya Vármegye’ 1-ső Követe: Szükségtelennek tartotta ezen pontnak végén azon kifejezést salva parti non contentae via urbariali, de ezt a’ többség el nem fogadván, és meghagyván a’ 4-Sk pontot úgy, a’ mint fel volt téve. Olvastatott az 5-ik pontra készíttetett kerületi észrevétel, mellyre az Elölülő előadta: hogy eddig azon princípiumát tapasztalván a’ KK. és RR., hogy a’jelen Úrbéri tárgyban minden igyekezeteket arra fordítani szándékoznak, hogy a’ jobbágynak, ha nem jobb, legalább rosszabb sorsa ne legyen, mint volt a’ Theresianum Urbárium szerént, mintán a’Resolutio nem kíván egyebet, minta Theresianum Urbárium megtartását feíszóüította a’ KK. és RR.,-hogy ezen pontra nézve a’ kegyelmes Kár. Választ fogadják el, mert, úgymond tanácsosabb concessiókat nem adni, mint a mi eddig volt, attól a jobbágyot megfosztani. Elfogadták a’ kegyelmes Kir. Választ útasílásaiknál fogva Torontál 2-ik, továbbá Veszprém, Somogy, és Vass Vármegyék 1-ső Követei, ellenben Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe azt tartotta a’ földes urra nézve nem czélerányos, a’ jobbágyra nézve pedig hasznos nem lenne, ha a’ Kir. Resolutió elfogadódon. Ugyan is, mi hasznát vehetne a’ földes úr a’ kézi munkának akkor, midőn nem gyalog, hanem marhával való munkára vagyon szüksége, p. o. a’ gabona hordás, és széna takarítás alkalmával, de a’ jobbágy, és a’ kinek cselédje, és famíliája nincsen, és marhájának maga viseli gondját, ha egy nap marhájával dolgozni, és két cap gyalog munkát fog végezni, akkor három napig dolgozik az urnák, és marhájával még is semmi munkát nem végezhet, mert ezt a legelőre kénteleníttetik kihajtani: ugyan azért a’ kerületi szerkeztetést fogadta cl. Ungh Vármegye’ Követe: Petrovay István a’colonusokra nézve ragaszkodott a’ szerkeztetéshez, de a’ zsellérekre nézve nem, mert tudni való, hogy a’ zsellérek nyárba elszoktak menni távolabb vidékekre, illő tehát, hogy ezeket is, midőn oda haza vágynak, kettőztetett munkára lehesen szoríttani. Pozsony, és Fejér Vármegyék 1-ső Tolna Vármegye’ 2-ik Követe a’ Kir. Választ fogadták el, ellenben Pest, és Árva Vármegyék 2-ik Követei a’ kerületi szerkeztetésre voksoltak, mert nevezetesen az utolsónak Küldői azon már megállapított elvből menvén ki, hogy a’ földes úr akaratjára hagyatott, akár egy vonó, akár egy tnarhás, akár a’helyett két gyalog napszámot kívánjon, a’ földes urnák adják az optiót, hogy tudniillik sürgető munkaalkalmával, mind a’marhás, mind a’ gyalog napszámot kettős mértékbe vehesse be, csak így veheti a’ földes úr jobbágya munkájának czélerányos hasznát, mert mit ér az a* munka, mellynek a’ földes úr hasznát nem veheti; pedig lehet az az eset: hogy a’ földes urnák a’ kézi munkára altaljában semmi szüksége nincs, holott épen akkor a’ marhás robotnak, legjobb hasznát vehetné. Igaz az, hogy a’ Kir. Válasz a’ jobbágynak kedvező, de ott kell a’ kedvezést kiterjeszteni, a’ hol a’ köz igazság megengedi, ennél fogva kívánsága a’ volt, hogy az illyen esetekben a’ földes urnák adódjon optio , és ez a’ Törvénybe világosan kijelentésen. Hlyen értelemben szállottak: Bács 1-ső Nyitra, Liptó, Beregh, és Sáros Vármegyék 2-ik Követei. Abaúj 1-ső Zemplén 2-ik Követei pedig az előbbeni országos szerkeztetést fogadták el, Temes, és Csanád 2-ik Követei a’ Kir. Választ, ellenben Gömör, Győr 1-ső, és Neográd 2-ik, nem különben Horvát Ország 2-ik Követei a’ kerületi szerkeztetést. Miután az Elölülő kijelentette, hogy
