1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
250. országos ülés
Ill 250. ÜLÉS. 3. November. nyékét végig nézve, egy sintsen melly ezt törvénytelennek mondja, egy sints melly a’ 9-czedet pro maximo állítsa, sőt ha a’ törvény valódi értelmét, ’s az akkori idők helyczetjét tekintjük, még akkor a’ törvény a’ jobbágytól többet venni az Úrnak megengedte. — De hogy azon helyeken hol 7-ed vagy 8-ad divatoz nem szokott nagyobb lenni az adózás; mint a’ hol a’ 9-ed van szokásban, ’s hogy ez az Urbérnél nem terhesebb, abból nyilvánvaló, mivel az Urbér behozatalával, midőn különben minden annál terhesebb szerződések megsemmisítettek, ezen adózás neme a’ maga épségében fenhagyatott, és ámbár a’ papi tized, a’ hol szokásbaji nem volt annak megvétele továbbra is eltiltatik, a’ J'-ted vagy 8-czad tartozás minden esetre maradandónak rendeltetik, ’s ha azon kedvezések figyelembe vétetnek, mellyek e’ tartozásokon nyugvó impopulationalis Contractusokból az adózóra hárombmak, félő hogy ezeknek megsemmisítése által a’ RR. az adózók sorsát terhesebbé, a’ contractualis helyeket úrbériekké változassák , ’s így az 5-ik Törvény Czikkely czéizatával öszveütközésbe jöjjenek; fezekhez képest, a’ regressusnak helye épen nem lévén, sőt abból csak kár következhetvén felszólíííotta a’ Rendeket hogy ezen Törvény javallatot, minden változtatás nélkül, úgy a’ mint az,Ö Felsége által is már elfogadtatott tartsákmeg. — Esztergám Vármegye 2-dik Követe a’ regressusnak helyét nem látja, mert az országos határozatot, mellybe Ő Felsége is megegyezni méltóztatott, azért mert a’ Rendek a’ kerület Ülésekbe a’ 10-edről más végzést hoztak megváltoztatni akarni nem látja jónak — azon fogva is, mert a’ tapasztalás elegendőképen mutatja. hogy a’ kerületi határozások az ország’os Ülésben megváltoztatnak, — minél fogva tehát nem kívánja a’Szálló az országos határozást a’ kerületinek subordinálni — a’ dolog érdemében pedig az Elölülőnek bölcsen felhozott okait ismételni nem kívánván, minthogy azt hinné, hogy a’ tizedről tett kerületi tanácskozások úgy is megváltoztatnak az országos Ülésekbe,, azért az Elölülő kívánságát osztja, és az előbbi országos határozatot fogadja el. Baranya Vármegye i-sö Követe szinte azt hiszi, hogy a’ 9-czedről való kérdés semmi öszveköttetésbe sem légyen a’ tizedrőli kérdéssel, és azért az Elölülő véleményéhez csatolja a’ magáét is. —- A1 kérdésbe való tárgyhoz pedig nem szóllana, ha törvényeink csak a’ 9-czedet parancsolván nem engednék meg, hogy többet is vehessen a’ földes úr, de már maga az 1802. 7. Törv. Czikkely szavai világosak, hol azt mondják, hogy a’ 9-czeden kívül más terragiumot is vehet a’ földes úr, de mivel tapasztalásából is tudná, hogy az Urbér behozatala olta, sok helyek légyenek, hol a’ 9-czed és jus montanum kívül még más terrágiumok is fizettetnek, ezekre nézve tehát a’ régi szokást fentartani kívánván az előbbi országos határozást pártolja. — Fest Vármegye 2-ik Követe a’ kerületi szerkeztetést nem érti, mert ha jól teszi fel, abba az mondatik, hogy a’ Rendek most legelőször vették észre, hogy a’ 7-ted és 8-czad nehezebb adózás légyen a’ 9-czednél, ez a’ törvényhozásra vád volna. Mi a’ regressust illeti, annak alapjáéi! a’ tizedről való kerületi végzés szolgált alkalmat, — a’ Szóllónak meggyőződése szerént azonban csak ott lehet helye a’ regressusnak, hol a’ két Tábla egyessége megtörténvén, a’ határozásokba ellenkezés van, — azonba 0 Felsége, még azon esetre is értette a’ regressust, hogy az utóbbiak az elöbbeniekhez, nem pedig az
