1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
350 239. ÜLÉS. 20. Oct. Le vett restrictionak helye az elkülönözésnél, — nem is húzhatja ki azon következést a’ Királyi Válaszból, mellyet Trencsén Vármegye’ Követe kihúzott; hogy tudniillik, ha a’ jobbágyság a’ földes úr tettszéséből, maga rendes illetőségén felül az egész hat árbeli legelőt használta, annak továbbá is a’ jobbágyság’ kezei között kellessék egészjen hagyatni; mert e’ részben megnyugtatják őtet a’ 3-ik §-us c) pontjának ama’ szavai: neque e praehab it a communione usus beneficium pascui ultra legalem competentiam extendi poterit: ha tehát a’ jobbágyságnak törvényes illetménye meg lesz állapítva, ha meg lesz állapítva, hogy egy jobbágy telek után 4, vagy 1G hóid legelő fog járni, nyílván következik, hogy a’ mi azon felül marad, az uraságé lészen. Győr, és Gömör Vármegyék’ 2-ik Követei úgy vélekedvén, hogy a’ regulatio szónak értelmében a’ restrictio bent foglaltatik, az Előlülő által felhordott okoknál fogva a’ restrictionem szónak kihagyására reá állottak. Horváth Ország 2-ik Követe minthogy jelen szakasz által a’ legelő regulázásának jusa különben is fent van tartva, a’ restrictionem szót feleslegesnek találván, annak kihagyásába megegyezett. Turócz Vármegye’ 1-ső Követe a’ pascuum felosztásának igazságát abba találja, hogy a’ jobbágynak olly mértékbe méretessen ki a’ legelő, meJlyben neki a Theresianum Urbárium behozatala alkalmával járult, és mellynek mennyisége azon Theresianum Urbárium behozatala alkalmával a’ 9-ik kérdő pontokra tett vallomásokból bőven meríthető, — a’ mint tehát egy részről a’hoz soha se fog járulni, hogy a’ jobbágyságnak mostani bár nagyobb, bár kisebb mértékbe gyakorlott legeltetése zsinór mértékül szolgáljon, vagy a’ földes úr akár melly helyen, a’hol birtokos, a’ legeltetésből kiszorítassék, — úgy más részről azt sem pártolhatja, hogy a’ jobbágyság az urbér szerénti legellői járandóságába szorítassék, és ezen oknál fogva tehát a’ kérdésbe lévő restrictio szónak illy értelem adatassék — annak kihagyására annál inkább voksol, mivel ez a’ 3-ik Törvény Czikkelynek 3-ik §-a szerént, mellyre a’ Királyi Válasz hivatkozik, nem is alkalmaztható. Arad Vármegye’ 2-ik Követe nagy külömbséget látott a’ legelő elkülönözése és megszorítása közt; mert a’ legellő elkiilpnözése a’ jobbágy telek’ becsét emeli, a’ megszorítása pedig habozásba teszi, azért úgy nyilatkozott, hogy, ha el akarja érni azon jótékonyságot a’ Törvényhozó Test, mellyet a’ legelő elkíilönözésével a’ jobbágyságnak szerezni kíván, a’ legelő megszorítását elkerülni fő kötelessége; ennél fogva, mivel ő a’felvett czélt eszközleni kívánja, a’ restrictionem szó kihagyása eránt tett javallatot elfogadja. Bács Vármegye 1-ső Követe olly értelembe volt, hogy a’ restrictio szó a’ 3-ik Czikkely 3-ik §-ban egészlen más értelembe vétetik, mert azon §. olly esetet tesz fel, a’ hol az uraság számtalan marhákat hajtván a’ legelőre, annak használatát a’parasztra nézve haszontalanná teszi; i(t pedig az mondatik ki: hogy, ha a jobbágy a’ legelő használatát járandóságán túl terjesztette, abban megszorítást szenvedni köteles legyen; e’ pedig annyival igazságosabb, minthogy az olly helyeken, a’ hói a’jobbágyságnak elegendő legelője nincsen, azt az uraság is pótolni tartozik; a’ kerületi szerkeztetés tehát az ő kívánságát tökélletesen kifejezvén, annak megállapítására szavazott. Hasonlóan Nyitra Vármegye’ 2-ik Követe is a’ restrictionem szónak megtartására jelentvén ki magát.
