1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
239. ÜLÉS. 20. Oct. 351 Az Elölülő a’ többséget a’ restrictionem szónak megmaradására kimondván, fent tartotta magának, bogy ez érdemre nézve a' 3-ik Czikkely’ 3-ik §-náI bővebben szólni fog. Egyébaránt az Izenetben azon szót önkényre alkalmatossabban vélte kifejeztetni eme’ szóval bizonytalanságra -Melly is a’ KK. és RR. által elfogadtatván Rács Vármegye’ 1-ső Követe kijelentette, bogy ő ugyan megegyezik abban, hogy az önkényre szó innen kihagyatván, mással cseréltessen fel, de mivel az önkény szó több helyeken elő fog fordúlui, előre kiköti, hogy az Előlülő annak kivívására, hogy az önkény másból is kihagyattason, elő ne jöjjön, azon argumentummal , hogy már itt is kihagyatott. Borsod Vármegye’ 2-ik Követe egy akaraton van (úgy mondá) a’ dolog’ érdemére nézve a’ többséggel; a’ Kerületi szerkeztetésre nézve azonba, melly azt foglalja magában, és annak kijelentését, hogy a’ jobbágy telek’vevése a’legelő’ használatának törvényes erányra leendő szorítását meg nem akadályoztathatja; a’ vevő biztosításánál fogva is itt kell kimondani, — az a’megjegyzése van a’ Szállónak, hogy ez így meg nem állhat; mert nem a’ vevő, hanem a’ vételben megegyező földes űr biztosíttatik arról, hogy habár megvette is valaki egy jobbágy telek’ haszonvételét, de ha olly jobbágy telki legelésbeli haszonvételt is 'lett azzal együtt meg, melly a’ törvényes mértéken túl gyakoroltatik, ’s a’ megvett jobbágy telket olly nagy mértékben való legeltetés nem illeti, minta’ minőt a’ telket eladó jobbágy gyakorlott, a földes urnák fent marad azon jusa, hogy a’ törvénytelen legeltetést regulárhatja, a’vevő pedig vásárlása meg nem háboríthatásáról nem biztosíttatik, hanem csak arról tudósíttatik, ’s értesíttetik ezen §-ban, hogy a’ telek’ megvételével nyert minden jusa mellett legelésbeli reo-ulatio alá vonattaíhatik; a’ Szólló tehát ezek értelmébe kívánja a’ szerkeztetést megigazíttatni. Somogy Vármegye’ 1-ső Követe úgy vélekedett, hogy a’ vevő csak úgy biztosíttatik, ha tudja, hogy mit vesz, azért a’felfogott szakasznak úgy, a mint van, megkell maradni. Pest Vármegye’ 2-ik Követe a’ Borsodi indítványt pártolta, mert ezen §. szerént, a’ környülállásokhoz képest lehet a' legelőt mind szaporítani, mind pedi" megszorítani; erről tehát a’ vevőt többé nem biztosítani, hanem csak értesíteni kell. Ezen Indítvány azonban elmellőztetvén, a’ felolvasott szakasz a’ fellvebb érintett változással Valamint a’ Felírásnak ezen 8-ik §-ról szólló deák szerkeztetése is meghagyattatott. Felolvastatott annakutánna a’ Törvény Czikkely 9-ik §-a magyar és deák nyelven, a’ mellyre is semmi észrevétel nem lévén Olvastatott az ízenet javallatnak ama’ szakasza, melly kezdődik: Ä 10-/Ä §-ra a’ KK. és lilt. — és ennek foil tában a’ Törvény Czikkely’ 10-ik szakasza magyar és deák nyelven. Az Előlülő vélekedését oda nyilatkoztatta, hogy, ha a’ KK. és RR. csuppán azon felállított elvből, mellyet az egész úrbéri munkálat felett folytatott tanácskozásokban követtek; hogy tudniillik a’ jobbágyságnak sorsa az eddiginél rosszabb ne legyen; mennek is ki, lehetetlen, hogy el ne fogadják a’ Királyi Választ; mert valamint ezen adás vevés’ engedett szabadságával mind azon helyek, 88 * A’ jobbágy telek belső és külső állományainak egymástól való el nem szakíthatásáról. A’jobbágy telki haszonvételnek milly erányban lehető megvásárlásáról.
