1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
34 192-dik ÜLÉS. 10. Majus. lőtt óvást illeti, az Előlülő által szabott rendet követni akarván, az iránt való e'szrevételét a maga ideje're fentartja. Liptó Vármegye 1-ső Követ je véleményét így adta elő: hogy a’ Kormány végrehajtó hatalmának tekintetéből is az Ország Gyűlési Rendeket a’ fentálló Törvények rendelései szoros megtartására figyelmetessé ne tehesse, ’s ennél fogva Felséges Koronás Királyunk minket atyailag meg ne inthessen arra: hogy Tanátskozásainkban törvényes jó rendet méltósággal, ’s illő mérsékléssel feltartani igyekezzünk — azt kétségbe sem lehet hozni. — A’ Kegyelmes Királyi Rescriptum azomban Committenseiben is aggodalmat szült annyiban, hogy általa egygyes Követnek mondása érintetett, ’s megdorgáltatok, — olly mondása t. i. Bars Vármegye Követjének, a’ mellyet ugyan nyilványos, ’s majd nem közönsér ges visszatetszés rögtön követett, de a’ melly, minthogy a’ szólló Követ Küldői akaratjokra hivatkozva enunciatiójának több vonásait utasíttásaiból meríté, — az annyiszor előhozott 1723-ki 7-dik Törvény Czikkely értelmében meg nem boszultatott, ne hogy tehát a’ Kir. Resriptumnak puszta halgatással való elfogadásából jövendőre nézve a’ szóllásbéli szabadságnak egy némelly törvény kívüli korlátolhatását, avagy az utasítások erejének megszorítását következtetni lehessen, az eránt ugyan óvást tétetni megbízói sem ellenzik; az Indítványba hozott Felírásnak sürgetésébe azomban azért leginkább nem eggyeznek meg, hogy a’ sok juris publici szövevényes kérdésekre vezetne, a’ mellyeket ez úttal igen káros idő vesztességgel is alig lehetne tisztába hozni; minél fogva azon kérdéseknek megvitatását is: kellessen c’az Ország Gyűlésnek hogyan tartásáról szólló törvényeket megváltoztatni, avagy némely részt bővebben megvilágosítaní? és miilyen s mennyire terjedő behatása lehet a’ Kormánynak a’ Diaetalis Tractatusok útján kívül ezen Tábla belső foglalatosságaira? — a’Publico-Politicumra, és jelesül az Ország Gyűlése elrendelésének elővetele alkalmára elhalasztatni kívánják, annyival inkább, mivel úgy is a’ Karoknak és Rendeknek több teke'nteteknél fogva azt elhatározni tetszett: hogy semmit, a’ mi-a rendszeres Munkálatokkal szoros öszveköttetésben áll, per excerpta felvenni nem fognak. Ezen nézetek szerint tehát a’ Kerületi lzenetre szavazott. Neográd Vármegye 2-dik Követ je: Küldői ezen Királyi Rescripturnban aggodalmat látnak 3 hogy t. i. ez által a’ vélekedéseknek az Ország Gyűlésén megkivántató szabad kinyilatkoztatása nem csak azzal gátoltatna, hogy eggyes Követnek beszédje kárhoztatik, de azon felly ül a’ Rescriptum foglalatja az egész Törvényhozói Testet dorgálni is látszik — mintha t. i. az egybegyűlt Rendek, törvényes kötelességüknek, ha ezen teremben valamelly kicsapongások történtek, meg nem tudtak volna felelni — a’ mi az elsőt illeti, a’ Szólló véleménnyé szerint az eggyes Követ beszédjére nézve a’ teremen kívül a’Kormány rendkívül való bírálása alá nem tartozik, azért ezen hatalmat Megyéje részéről soha sem esméri el — tartozik ugyan a’Követ Felelet terhével, de csupán Küldőinek; — nem is volna szomorűbb helyheztetése a’ Követnek, mintha Esztendők lefoljtavai a’ Kormány által felelet terhe alá vonaltathatnék— a’ mi a’ dorgálást illeti, azt sem fogadhatja el, mert ha történtek is kicsapongások, mellyek az 1723-dik esztendei 7-dik Törvény Czikkely fenyítéke alá számíthatók, azok részszerint fenyíték
