1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

3tK KÉTSZÁZ NEGYVENEDIK ORSZÁGOS ÜLÉS. October 21-dik napján. A.Z ülés kezdetével Platliy Mihály Nádori ítélő Mester az 1-ső törvény czik­­kely 10-dik §-sát tárgyazó felírás’ deák szerkeztetésének javallatját a’ tegnapi na­­pon tett változásokhoz alkalmaztatván, annak módosítását felolvasta* melly sze­rént azon szakaszba, melly kezdődik: ad §-i 8-ri sectionem ej azon szó helyett arbitrio tétetett: incertitudini. Azon §-ba pedig, mellynek első szavai: ad §-um 10-um benigne proposi­tae ’s a’ t. ezen szavak után: duarum sessionum comparandarum capax: ezek csalogattak: non absimiliter accedimus ad id, ut rejlexe ad comitatus Temes, To­rontót etc. egész azon szavakig: benigne desideratam illum provisionem, a’inel- 1}éktől kezdve az egész szakasz így módosíttatott: benigne desiderata illa clau­sula quatenus ibi praerigens usus porro etiam permaneat, Itac ratione §-o ultir tno inseratur: eg t/e bar ónt az eddig szerzett úrbéri telkek, úgy szinte Temes, To­rontói, és Krassó Vármegyék, az országnak más helyei, és községei, mellyck­­ben az úrbéri telkeknek szabad adósok verések eddig korlátlanul divatozott, e törvény rendelése edd nem tartoznak. JUis caeteroquin sessionibus urbarialibus, quae hucusque jam comparatae sunt, prout et comitatibus Temes, Torontói, et Krassó, aliisque regni locis, et communitatibus, in quibus urbarialiuni sessionum libera emptio venditio hucduni irrest riete viguit, neutiquam sub ictum provisio­nis hujus recidentibus. Olvastatott ezek után az 1-sÖ czikkely3 11-dik § sa eránt készített Ize­­net, az annak megfeleld törvény’ magyar, és deák szerkeztelésével. Nyitra Vármegye’ 2-dik Követe: Küldői institutae szót nem kívánják felcseréltetni instituendae szóval, mivel olly értelem adódna a’ szerkeztetés­­nek, mint ha a5 mostani rendelkezéssel tiltatna az, a’ mi eddig meg volt en­gedve; annyi pedig bizonyos, hogy az illy elidegenítések eddig is tiltattak, — czélerányosabbnak tartja tehát, ha hucdum etiam institutae tevődne; ha Or. Gy. ISapló-Könyv. VIII. Darab. 92 A’ jobbágy tel­kek zálogba a­­dúsának eltil­tásáról. 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom