1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

pedig ezt el nem érhetné, akkor redigáltasson következőképpen: institutae, ita et in f uturum instituendae. Szabolts Vármegye 1-sö Követe azt vélte, hogy itt sem az institutae, sem az instituendae szó magánosán nem magyarázza ki tökélletcsen a5 törvény* lelkét; mind a’ kettonok bent kell maradni a’ szerkeztetésben; mert azt csak nem lehet tagadni; hogy eddig is ne tiltattak volna a’ telki járandóság zálo­gosításai; hogy pedig ezután azokat éppen meg kellessék gátolni, az a’ KK. és RR. akaratjok is; ennél fogva így kell lenni a3 szerkeztetésnek : hucusque institutae, et deinceps instituendae. Sáros Vármegye’ 2-dik Követe: égy vélekedett, hogy a3 jelen törvény czikkely’ 11-dik §-ra a’Királyi Válasz szerént ezen szónak institutae instituen­dae szóval való felcseréltetése által csak a’ jövendő elzálogosításokat tiltani látszatik, pedig miután illyetén elzálogosítások eddig is tiltva voltak, alkalma­­tosabbnak látják Küldői ezen szóval: institutae kifejeztetni a3 törvény czik­­kelyt, és így ö az országos redactióra voksolt — többnyire arra is reá áll, ha mind a* két szó institutae, et instituendae fogna törvénybe tétetni. •— Thurócz Vármegye 1-ső Követe: Miután bizonyos volna, hogy minden urbarialis földeknek és réteknek, de akármelly az úrbéri állományhoz tarto­zandó használatoknak eladása, vagy elzálogosítása eddig is tiltva volt, hozzá járul Szabolcs Vármegye Követének előadásához, hogy tudni illik a3 felolva­sott §-ban érintett határozás nem csak jövendőre történhető ollyatén elzálogosí­tásokra , hanem az elébbeniekre is, a’ mennyire azok kinyomoztatnának , ki­terjedjen, és az instituendae szó eleibe ezen szavak: institutae,et: — iktattassanak ; mert máskép’ könnyen következtető volna azon bal értelem, mintha ez előtt történt illyetén elzálogosítások megengedve lettek volna Beregh Vármegye3 2-ik Követe : A’ Királyi Resolutióba kicserélt institutae szót az instituendae -vei, el nem fogadhatta, hanem vagy csak az institutae, vagy institutae, et instituendae-t kívánta bététetni. Ezt megeggyezni látta az igaz­sággal; mert eddig is el volt-tiltva a3 colonicalis telken lakónak a’ telke után való járandóságból valamit elidegeníteni, a’ pénz3 elvesztése3 terhe alatt. — Már ha az instituendae szó fogadtatna el; úgy azon elidegenítések, foellyek ezen törvényhozása előtt tétettek, ide nem értetődőknek is magyárázlatódhatnának , és ezen törvény mintegy jóvá hagyni látzana az eddigi bár törvény elleni elidegenítéseket, és így a3 törvénynek Visszaható ereje lenne, a3 minek so­ha helye nem lehet, — ezeknél fogva a’ Királyi Resolutio által tett változ­tatást el nem fogadhatta. — Horváth ország’ második Követe úgy vélekedett, hogy, ha az institutae szó törvénybe marad, a’ jobbágyságnak minden tiltott kezellései törvényesít­­tetnek , és a’ földes Uraknak nemiészen módjok, hogy az elidegenített telke­ket visszaszerezhessék, 3s azért az instituendae szónak megállapítására szavazott. Sopron Vármegye’ 2-dik Követe azon értelembe volt, hogy ha institu­tae, et instituendae tétetődik, a’ jön ki belőle, hogy, a’ hol a3 földes úr híre nélkül történt az elzálogosítás, ott az így elzálogosított telkeket egy krajtzár nélkül vissza veheti, —- az pedig sok helyekre, de legalább a’ Megyéjebeli jobbágyságra, a’ bol illyes elzálogosítások eddig is divatoztak, káros lenne,— azért legalább azt kívánta hozzá adatni illegali modo. 3ß6 240. ÜLÉS. — 20. Oct. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom