1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
237. ÜLÉS. 17. Oct. 301 Urbarialitással öszve keveredne, és így egy részről a’ Contributionalis fundus csonkulna, más részről pedig a’ Földes Úr is ön tulajdonát elveszthetné; következésképpen ezen szempontból indulván, és azon okokra nézve is, mellyek az Elölülő, és több Kötetek által elmondattak, a' Királyi Válasznak elfogadására szavaz; mivel azonban a’ Contributionalis fundust mindenkor ügyelet alatt tartani, és [azt minden oldaliul biztosítani kívánják Küldői, a* Királyi Válaszba foglalt provisional meg nem elégszik, hanem a’ fellyebb elő hordott okoknál fogva kívánja a’ Törvénybe világosan kitétetni, hogy, ha egy vidéki nemes jobbágyi telket venne, és idő’ jártával ugyan ott a’ nemesi telekhez vagy successio, vagy Testamentom, vagy vevés, és akár mi módon jutna, köteleztessen akkor a’ jobbágyi telket elhagyni. Fejér Vármegye’ Követe értelmét a’ Királyi Válasz’ elfogadására jelentette. Pest Vármegye’ 1-ső Követe: Fontosak az okok, mellvek miatt a' Földes Urak eltiltatnak a’jobbágyi telkek’ megvételétől, mert, ha egyebet nem teként is, mint azt, hogy a’ Földes Úr’ a’ maga tulajdonátvenné meg, és azon politicus tekintetet, hogy a’ Földes Úri birtok a’ Jobbágyi birtokkal öszve zavartatna, c’ pedig az adófundusára veszedelmes volna, elég ezen tilalomnak megállapítására ’s igazolására: de külömbség van a’ Földes Úr, és többi köz birtokos között, mert a’ köz birtokos nem a’ maga tulajdonát veszi meg, a’ köz birtokos a’ más Uraság Jobbágyától megvett telket, a' maga allodiaturájával öszve nem kevérheti, és így azon okok, mellyek arra szolgáltak, hogy a’jobbágy telkek’ megvételétől a’ Földes Úr eltiltassék, nem állanak a’ többi köz birtokosokra nézve. — Több ellenvetéseket hallott, azok között főbb ellenvetés az, hogy miként lehet tekénteni azon köz birtokost, a’ ki Jobbágy telket bír? erre csak az a’ felelet, hogy a’ maga allodiatúrájára nézve mint Földes Urat, a’ vett Jobbágy telekre nézve pedig, mint Jobbágyot > — ellen vetteték az is, hogy így a’ Job- Láervsásr’ hasznára a’ legelő’ elkülönözése nem eszközöltethetik ; de ezt a’ Szólít» nem látja meg állhatónak, mert, ha megengedi a helybéli környülállás, minden Jobbágy elkülönözteti a’ maga legelőjét; ha pedig ez meg nem történhetik, marha számra fogják elhatározni, ki mennyit legeltethet. — Legnagyobb ellenvetés volna azon politicus tekintet, hogy ez által a’ Jobbágy telkek kinépesíttetnek; de ez sem meggyőző argumentum , mert a’ birtoktalan Nemesség elzárva nincs a’ Jobbágy telkek’ vételétől, a’ minthogy el sem is tiltathatik, mert valamint a’ nemtelen, úgy a’ szegény Jobbágy telket bíró nemes lakosokra is tekintettel kelletik lenni, és mivel a' Szálló a’ köz Nemesség sorsát a’ szívén hordozza, Nyitra Vármegye’ Követjének abbéli javallatára, hogy, ha a’ Jobbágy telken lakó Nemes végrendelés, örökösödés, vagy adás vevés’ útján nemesi birtokot szerez, a’ Jobbágyi telket azonnal adja el, és meg ne tarthassa, — annál kevesebbé állhat, mivel ezen javallat az igazsággal ellenkezik, ’s a’szorgalmat rontja. — Nem meggyőző Ungli Vármegyének a’ fajzástól vett argumentuma sem, mert az ollyatén köz birtokosnak sem köteles több fát adni a’ Földes Úr, mint a' más Jobbágynak; ha pedig kárba tapasztaltatná, mint nemes ember, nem a’ Jobbágyra mért büntetéssel, hanem a’ kissebb hatalmaskodás’ büntetésével lakolna; a’Szállót tehát a felhozott, ’s általa eként megczáfolt okok meg nem győzhetvén, az Izenetre szavaz. Felelte erre Jegyző Könyv VIII.ik Darab. 70
