1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
237. L LÉS. J 7. Oct. 2ÍM) Id jószággal bír, es jövedelmeitől semmit sem fizet, a’ kinek interesséje, érdeke azt iiozzá magával, hogy a’ legelő’ tekéntetéből használatot szerezzen a’ Jobbágy telkekből. De vannak politicus tekéntetek is, mellyek a’ Köz birtokost a’ Jobbágy telek’ megvételétől elzárni parancsollyák, azoknak egyike azon szomorú tapasztalás , hogy ritkán vau egy eset, hogy azon Helységbe, hol Compossessoratus van, békesség volna, mi lesz hát még akkor, ha a’ Köz birtokos Jobbágy is lészen, — mind ezen tekéntetekből tehát, mind végre azért, mivel ezen rendelés által az Armalista Nemesek’sorsa is annyibúi romlik, mert a’vásárlásban ezek sem állhatják ki a’ concnrrentiát a’ Földes Urakkal, a’ Jobbágy telkek’ megvételét a’ Köz birtokosoknak megengedtetni nem kívánván, a’Királyi Válasz’ elfogadására szavaz. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követe az Elölülő által kimerített okokat ismételni nem akarván, rövideden a* Királyi Válasz’ elfogadására szavazott. Ungh Vármegye’ Követe Petrovay : mind azon okokat, mellyek az Tzenet ellen, és a’ Királyi Resolutio mellett előhozattattak, tökélletessen magáévá tette, és azt állította, hogy nem csak a’ Depopulation, de a’ Uepauperatiójára fog szolgálni az adózóknak ezen Törvény, ha így marad; mert azon föld egyedül az, mellyet mivel, melly ennek jobb létét eszközli, és azért hozódott ezen Articulus I2-ik§-sza melly rendeli: hogy az 1-mae 40-két kivévén, a’föld tőle einem vétethetik, már ha ez így marad, akkor minden Urbarialis birtok a’boldogabb alföldön Földes Úri kézre jut, a’mennyiben, a’ hol az ember lakik, csak ex pretio allectionis is, valamivel többet ád, és nem sokára azon Urbarialis földek, mellyek általok míveltetnek, más tulajdonává válnak, a’mostani adózók pedig birtoktalan Olasz parasztá válnának. — De a’ Földes Úrra való nézve is terhes ezen Törvény; mert történhetik, ha valamellyik egyedül Curialis helyet, minden korcsmállaíás nélkül bír, akkor megvesz a’ helybéli Földes Ur Jobbágy’ telkei közziil egyet, használja az Urbarialis korcsmáltatást, és c’ szín alatt idegen borokat behoz, vagy ha Curialis birtoka lévén, erdeje nem lenne, ez esetben is megvesz egy Jobbágyi telket, és az adózónak csekély tehetsége tekéntetéből hozott kis Urbarialis büntetés mellett annak erdejét, majd Urbarialis fajzás, majd pálinka főzéssel alattomba tetemessen pusztíthatja — így ezen állításoknál fogva a’ Királyi Resolutiót átallyán fogva elfogadta. Horváth Ország’2-ik Követe: az Elölülő által felhozott okokon felül még azt állította, hogy éppen azon tekéntetek, mellveknél fogva a’Jobbágyi telkek’ / megvételétől a’ Földes Ur tilalmaztatik, javalják azt is, hogy azok’ megvásárlása a’ Köz birtokosnak sem engedtessék meg; mert mi lesz , mi történik, ha egymás mellett két ollyan Helység fekszik, mellyek között határ villongás van, és az egyik Helységbeli Köz birtokos, a’ más Helységbe Jobbágy telkeket vásárol? mi akkor, ha a’ Köz birtokos megvásárolván a’ Jobbágy telkeket, azokat nem Úrbéri, hanem már, mint megvásárlóit tulajdonát valamelly adózónak kiadván, azt önkényes, és csuppán akaratjától függő tractamentum alá veti? az illyes tekéntetekből származható nehézségeknek elejét venni kívánván, a’ Királyi Választ elfogadta. Szepes Vármegye’ 2-ik Követe: e’ jelen ízenetnek azon okát, hogy a’ Földes Urak magok Jobbágyi’ telkeit azért meg nem vehetik, mert azon jóváhagyással vissza élhetnek, melly a’ Földes Úr’ részéről a telek’ megvételére kívántatik, sarkalatosnak nem tartja; de azt azon lehetősségbe szemléli, mellyel a’ 75 *
