1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
300 237. ÜLÉS. 17. Oct. Földes Úr mind a’ köz telek’ bírásával öszve kötött telkeknek viselésé alól magát elvonhatja, mind azután járó colonicalis földeket curialis birtokával öszve zavarván, úgy sajátjává teheti, hogy idővel qualítását elvesztvén, a’Köz adó’ tárgya kissebbedne, és a’ Földes Úr az adózók’ kárával tulajdon földjeit azokkal szaporí/ tana. Ezen fő tekéntet a’ Köz birtokosra nézve úgy áll, mint a’ Földes Urra nézve; mert a’ Köz birtokos azon Helységbe, mellybe bír, hathatós befolyása által, a' köz terhek’ repartitiójánál ő reá esendő terheket másra kötheti, és a’ Jobbágyi földeket majorsági birtokához csatolván, idővel azoknak colonicalis természetét bátran eltagadhatja; gyakran is lesznek ollyan esetek, mint Trencsén Vármegye’ Követje igen jól megjegyezte, a’ hói két, vagy több Köz birtokos eggyet értvén, egyik a’másiknak colonicalis telkeit megvenné, köz egyetértéssel az illető dátiákat elengedni, és a’ nélkül, hogy a’ Helység észre vegye, Curialis birtokához kapcsolni fogják. A’ Szólló azt tartja, hogy a’ jelen Izenet az illy elusiókra igen bő alkalmat szolgáltatna. — A’ nemesi szabadságnak e’ részbe felhozott korlátozása többet mutat, mint bizonyít, mert, minekutánna a’ KK. és Rendek a’Földes Urakat korlátozták, és a’ Törvények az ősi jószágoknak eladását is több kifogásokhoz szorították, át nem láthatni, miért itten nyomosabb politikai tekénteteknél fogva szorosabb korlátokat húzni ne lehetne, mert az, hogy a’ vevők’ megszorítása által az eladó vesztene, csak első tekéntetre áll, a’ mint arról bizonyos a’ Szólló, hogy egy Köz birtokos’ befolyása által, a’ többi Jobbágyokat a’ teleknek licitatiójátúl elijesztvén , legalább tulajdon Jobbágyi Urával licitatióba lépni nem fognak, és így ezen rendelés által éppen az ellenkező czél, tudniillik, a’ vevőknek, kikhez a’ Helységbe lakozó Jobbágyok leginkább tartoznak, száma’ nagyobb megszoríttása elérettetne; — mind ezeknél fogva, mind azért, hogy a’ Földes Urat arra, hogy egy ellenséges Köz birtokost Jobbágyának fogadjon, kénszerítni nem akarja, a’ Köz birtokost a’köz telkeknek vevésétől, úgymint a’ Földes Urat eltiltani kívánja. Liptó Vármegye’ 1-ső Követe azt véli, hogy a’ birtoktalan nemeseknek Jobbágy telkek haszonvétele megvásárólhatása leginkább a’ megszállás, és közveletlen mivelés végett engedődött meg; de valamint azokkal a’ Köz birtokosokat parificálni nem lehet, úgy a’ Contributionalis fundusnak biztosíttása, és a’ Jobbágyságnak egyéb Köz terhekkel aránytalani megteriieltetésnek, ’s többféle súrlódásoknak kikerülése megkívánja: hogy a’Köz birtokosok a’ telkek’ vételétől zát rattassanak ki, nem is lehet mondani, hogy ezekre nézve az Úri jóváhagyással való visszaélés nem fordulhat elő, mert itt nem csak a’ kedvezésnek leginkább lehetne helye, de a’ mint már Trencsényi Követ bővebben elő adta, a’ kijátszásnak, és így a’ Contributionalis fundus csorbításának is újra egy igen tágas kaput nyitnánk, melly tekéntetnél fogva, mind meggyőződése mind utasítása következésében a’ K. Királyi Resolutiót a’ részben elfogadta. Nyitra Vármegye’ 2-ik Követe: az Izenetben előhozott Argumentumoknak valóságát megösméri; mert tagadhatatlan az, hogy mentül nagyobb a Concurrentia, annál hasznosabb azon adófizetőkre, kik jobbágyi telkeket eladni kívánják, vagy kénteleníttetnek, és ezen okból örömöst pártolná a’ Kerületi szerkeztetést; de mint Törvényhozó köteles figyelmét a’ Contributionalis fundusnak fentartására fordítani; már pedig, minekutánna az Allodialitás és az Urbarialitás közt eddig semmi elválasztó linea nincsen, melly könnyen történhetne, hogy, ha a’ Köz birtokos Jobbágyi telket kivált szomszédságába venne, az Allodialitás az
