1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
288 236. ÜLÉS. 16. Oct. Czikkelybe pedig már ezen megengedés a' Fejedelem’ részéről fejeztetik ki; azért a’ Felírásban alkalmatosabban használtaik a’ meg engedni kifejezés. — Csongrád Vármegye’ Követe Klauzál: az Elölülő által fel hozott Törvényekben is nem ,,meg engedés“, hanem jóvá hagyás, és elfogadás ki kérését találván, a Bars Vármegyei Követ által javallott módosítást, mint a’ Fejedelem eránt tartozó tisztelettel leg kevesebbé sem ellenkezőt, el fogadja. Erre Az Előlülő meg jegyzetté, hogy azon kifejezést: hogy O Felsége Kegyel* mesen meg engedni méltóztatoft, a’ Törvény Czikkely ekben is lehet olvasni. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe: Ha ezen Tárgyban a’ Törvényeink ál* tál el fogadott kifejezésekkel élni kívánunk, akkor ezen kérdésbe vett kifejezést: Kegyelmesen meg engedni a’ már törvényesen hé vett kifejezéssel: clementer acceptare, vagy is: Kegyelmesen el fogadni szükséges lenne inkább fel cserélni. Egyébbaránt, ha csak a’ Barsi, és ezen Izenetbe foglalt kifejezések között fen marad a’ választás, a’ Kerületit szokatlannak találván, pártolja a’ Barsi indítványt. Szabolcs Vármegye’ 1-ső Követe: Tiszteletbe tartva a’ Fejedelem’ Jussait és Kiváltságait, a’ Nemzetét fen tartani kötelesség; ’s éppen ezen oknál fogvást a’ Magyar Országi Törvényhozás’ hatóságánál fogva, melly a’ Fejedelem és Nemzet közt fel van osztva, a’ nélkül, hogy a’ Fejedelem’ méltósága csonkíttassék, czélirányosnak látja a’ Barsi indítványt, ’s így a’ meg engedni szó helyett meg egyezni tételét kívánja. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követének az ellen, hogy a’ hegyelmessen meg engedni méltóztassék szavak mással cseréltessenek fel, semmi kifogása nem lett volna, ha akkor, midőn az első Felírás tevődött, az eránt kérdés támasztatott volna; de más karban állunk most, mert tagadni nem lehet, hogy a’ Fejedelemnek jussa van meg engedni, vagy meg nem engedni, hogy kívánságunk a’ Törvény’ Tábláiban írattasson; most tehát a’ kifejezést változtatni jónak nem tartja, bátor a’ meg engedni, és meg egyezni szavak között kevés külömbséget lát: mert meg egyezés nélkül a’ meg engedés nem lehet; miután tehát a’ meg engedni kifejezés már az Izenetbe bent van , azon fel akadni nem kell. Somogy Vármegye’ 1-ső Követe: Két érdeme lévén a jelen tanácskozásoknak, egyik, hogy a’Törvények magyar nyelven írattassanak e’?, másik a’Barsi indítvány; — az elsőre egyedül azt mondja, hogyr Nemzetet nyelv nélkül képzelni nem tudja; azért az érintett kívánságot fel terjesztetni óhajtja. A’ másikra pedig azt mondja: hogy a’ Törvényhozásnál csak egyességre, nem pedig engedelemre van szükség, és azért a’ Barsi indítványt pártolja. Az Előlülő igen is meg ösmérte, hogy mikor Törvény Czikkely készíttetik, akkor csak a’ meg egy ezés szükséges; de itt nem arról van még szó, hanem arról, hogy engedje meg a’kívánságot a’ Törvény’ Tábláiba bevenni; és így, minthogy, ha meg nem engedi, a’kívánság Törvénybe soha bé nem jön, úgy vélekedett: hogy a 'meg engedni szó a’ dolgot jobban kifejezi; de külömben sem látja által, hogy a’ meg egyezni szóba több rejtezne, mint a’ meg engedni kifejezésbe. — Csanád Vármegye’ Követe a’ Barsi indítványt annál inkább pártolja, mivel Küldői azon szavakat is annuente Sua Majestate ki akarják hagyatni a’ Törvény Czikkelyek’ szerkeztetéséből. \as Vármegye’ 2-ik Követje a’ Barsi indítványt szinte pártolván.