1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
23G. ÜLÉS. IG. OcU 289 Szatliniár Vármegye’ 1-ső Követe a’ magyar nyelvről neinszóll, mert meg adta az Isten azt az üdőt érmink, hogy a’ deák nyelv’ pártolása el hangzik, mint a’ vox clamantis in deserto; hanem a’Barsi indítványhoz szóll, ’s azt mondja: hogy Magyar Országban indítványt tesz a’ Nemzet, elő adást tenni a Fejedelem’ jussa, ha az indítványba meg nem egyez a’Fejedelem, nem válik Törvénnyé, ha az elő adást a’ Nemzet el nem fogadja, a’ sem lészen Törvény, az az alapja a’ Constitutiónak, ezt pedig másként nem lehet kifejezni, mint a' megegyezni szóval. Hogy a‘ Diplomákban, és régibb Törvényekben az van: supplicaverunt, rogaverunt, tagadni nem lehet; de az nem a' Magyar Constitutio’ leikéből, hanem az Európai szokásból eredett, mert Európa’Nemzeteinek nem volt Constitutiója, a' mi szabadságok volt, azt a’Fejedelemnek ajándékozták, később pedig ezek ajándékozták a’ Nemzeteknek a’ Constitutiót; de a’ Magyar Nemzet’ Constitutiója az Isten’ ajándéka, mert a’ Magyar Nemzetet teremtette, és az maga magának adott Constitutiót. O O Az Előlülő továbbá is úgy vélekedett: hogy, mivel az Izenetbe foglalt kifejezés mind az 1830. esztendei, mind pedig az elébbi Diplomákba bent van, azt változtatni nem lehet, mivel az a’ Diplomának változását maga után húzná, a’ mi bizonnyára az Országnak hasznára nem volna; ha azonban az Izenet' kifejezését meg tartani egy átallyán nem akarják, azt, hogy a’ Trencsényi módosítás fogadódjon el, nem ellenzi. Ebben a’ KK. és HR. is meg egyezvén, azon szavak: Kegyel/nessen meg engedni méltóztassék : következendőkkel cseréltettek fel: Kegyelmessen el Jogadni méltóztassék. Az Elölülő javallottá, hogy, miután a’ Felírás javallat is hé vagyon mutatva, a’ tanácskozások’ siettetése’ fekéntetébül, annak deák szerkeztetése pontonként nyomb* tanácskozás alá vétessen. A’ Nádori ítélő Mester a’Felírás javallat’ deák szerkeztetésének 1,2,3, 4, és 5-ik szakaszait fel olvasván. Az Elölülő ki jelentette, hogy a’ Felírás javallat iránt észrevétele nincs * a’ magyart is a’hoz kívánja alkalmaztatni — Ezt a’ KK. és RR. köz meg egyezéssel elfogadván Ugyan azon ítélő Mester által az I-ső Törvény Czikkely 1, 2, 3, 4, és 5 §-ra készített Izenet, úgy a’ javallott Úrbéri Törvények’ 1-ső Czikkelyeinek 1, 2, 3, 4, és 5-ik §-ai elsőbben magyarul, azután pedig deákul fel olvastatván. Nyitra Vármegye’ 2-ik Követe: Az első Törvény Czikkelynek első, második, és ötödik § ait a’ mint a’ Kerületi szerkeztetés tartja, el fogadja — azonban a’ mi a’ 3-ik §-szt illeti, Küldői a’ superrevisionis szót a’ revisionis szóval fel cseréltettni kívánják, mert meg győzödésök az, hogy > a’ hol az Al-Ispány, mint első procedens foglalatoskodik, az ő tettét nem lehet super revideálni, hanem csak revideálni, minekutánna kétségtelen az, hogy a’ superrevisiónak csak ott lehet helye, a' hol a’ revisio már meg történt; de egyébbaránt jobban biztosítja a’ Jobbágyot is, ha a’ fellyebb viteli út nem lészen el zárva. Végsőképpen a’ l-ik §-nak tartalmait el fogadván, köteles ki nyilatkoztatni: az igazsággal egyedül azt véli meg egyezőnek, hogy, minekutánna a’ 200 fi ti bűn díjnak fele a’ Földes Úr által le tartóztatott Jobbágynak ítélve vagyon, viszont azon Földes Lrnak, kinek Jobbágyát az ő, vagy Al-Ispány’ bizonyítvánnyá nélkül valaki be fogadta, ez ellen a’ Jobbágy’ Földes Urának mindenuémü kár’ pótlására kereset keletkezhes.Jegyző Könyv VIIl-ik Darab. 73 Az Úrbéri 1-ső TörvényCzikkclynek a'jobbágyok költözéséről szólió öt első szakaszairól.
