1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
236. ÜLÉS. 16. Oct. 287 Szepes Vármegye’ 2-ik Követe el nem halgathatja Borsod Vármegye’ Kö- Vetjének azon előadását, — mintha Szepes Vármegye akkor, a’ midőn a’ Felírásoknak, es Válaszoknak két nyelven való szerkeztetését sürgeti, a’ Magyar nyelvnek meg tanulására való utat el hibázta volna, és kérdi Borsodnak Követjét: ha vallyon el hibázta e’ az utat, azt kívánván, hogy fijai elébb az oskolákban a’ magyar nyelvet tanulják, a’ mellynek meg értésére bizonyosan több kedvek van, mint egy holt nyelvnek meg tanulására, és a’ nyelvnek tökélletes esméretével az illy fontos tárgyaknak, mint a’ szóba lévő Felírásoknak, és Válaszoknak bírálásában ereszkedjenek; — hibásnak tartja a’ Szólló azon utat, a’ mellynél fogva, a’ priori tudni illik, a’ nevelésnél, egyeb a’ magyar nyelvnek meg tantilására semmi mód nem szolgáltaik; de a’ Státus’ polgárja vén korában a' Törvénynek azon nyelven való meg értésére kénszeríttetik, a’ mellyet zsenge ifjúságába meg nem tanulhatott, holott Küldői a’Magyar nyelv mellett igen sokat tettek, Tisztviselőitől, a’ kiktől telik, magyar jelentéseket kívánnak, a Megyékkel magyarul leveleznek, sőtt tanácskozásiban is hazai nyelvel többször élnek; hanem arra, hogy az Ország Gyűlési Felírásokat, mellyekben egy szó is igen sokat nyom, csak azon a’ nyelven tökélJetesen meg bírálhassák, minden iparkodások mellett is még nem mehettek, és így szabadságokkal vissza nem élnek, a’ midőn azt kérik: hogy még mostan a’ két nyelvű Felírásokat, és Válaszokat meg tartsák. — Békés Vármegye’ 2-ik Követe a’jelen Izenetbe foglalt kívánságot, melly már az 1830-ki sőtt előbbi Ország Gyűléseken is fel terjesztetett, olly igazságosnak tartja, hogy nem is remélheti, hogy O Felsége erre nézve a’ KK, és Rendeket kedvező válasszal meg ne vigasztalja, és éppen azért, mivel illy igazsá• gosnak taitja ezen kívánságot, méltán fájlalja, hogy az e’ tárgyba tett Felírásra ez ideig Válasz nem érkezett. — A’ mi pedig Bars Vármegye’ Követének javallatát illeti: meg valja, hogy azt nem pártolni lehetetlen, ha meg fontolja azon viszonyokat, mellyekben a’ Törvényhozó Test, és a’ Kormány egy mással állanak, és ha meg gondolja, hogy a’ Barsi Követ által fel fogott Izeneti kifejezés a’ Törvényhozó Testnek nem csak kissebbségére szolgál, sőtt üdővel jussait is csonkíthatja. — Az Elölülő az Izenetnek Bars Vármegye’ Követe által fel fogott kifejezését továbbá is meg tartandónak vélte, mivel azt látja, hogy az Izenetbe foglalt kifejezés mind az eddig bé vett szokással, mind pedig a’ Koronázási Diplomák’ foglalatjával tökélletesen meg egyez; mert a’ Diplomákban is mindenütt azon kifejezést lehet olvasni: supplicaverunt Majestati Nostrae humillime > et rogare* runt; és így, ha a’ Diplomáknak ezen stvlussát tekénti, nem látja hogyan lehet az Izenet foglalatja ellen nehézséget támasztani; még kevesebbé azt, hogy abból akár mikor is a’ Törvényhozás’ jussaira mi kár következhetne; annál fogva a’ Izenet’ kifejezését továbbá is meg hagyandónak vélte. — Arad Vármegye’ 2-ik Követe: minthogy a’ Törvény Czikkelyekben azon szó indulgente sehol elő nem fordul, és Törvényeink rendesen ezen szóval annuente élnek; ezt pedig a’ meg egyezni szó tökélletesen kifejezi, azért a’ meg egyezni kifejezés* el fogadására hajlott. Az Elölülő azt állította: hogy más tekéntetbe jön a' Törvény Czikkely* és másban a’ Felírás; mert a’ Felírásba még csak azt kérjük, hogy engedje meg: hogy ez, vagy amaz kívánságunk a’ Törvény Tábláiba be jöhessen; a’ Törvény 72 *
