1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
220-dik Cl LS í. Julius. 547 azon elvet, hogy a' Jobbágy Telkek használását adás vevés utján meg szerzendó minden Rendű ’s Rangú Hazafiak ’s tehát a’ Nemesek is minden az illyes jobbágy Telkekkel járó ’s majdan elhatározandó köz terheket viselni, ’s tellyesiteni kötelesek legyenek, hívja vissza a’ Szálló a’Karok és Rendek emlékezetekbe. — Tizenhat Törvényhatóságok voltak, kik ezen elvet a’ .Nemesi szabadságok, 's kiváltságokra nézve sérelmesnek, — a’ Hármas Törvény 1-ső Rész O-ik, az 1741. 8-dik, és 1805-dik 1-ső Czikkelyekkel homlok egyenessen öszve ütközőnek jelenték ki, ’s ezen Törvényhatóságok közé tartozik azon Nemes Hegye is, mellynek képét szerentséje van viselni, — ’s egy volt azon Követek közzül, ki ezen elvet Küldői helyheztetésénél fogva is törvényesíteni akadályoztatni törekedvén, abba meg nem egyezését mindenkor kijelentette. — Azomban ez a’ többség által el döntetvén. megváltoztatni a’ Szállónak nints többé hatalmában. — Egy volt azon Törvényhatóságok közzül Beregit Vármegye is, ki a’ Szollá Követ 3Iegyéjévcl együtt ellentmondásait jelentették ki,— ’s ez az, mi a’Szálló Küldőinek figyelmeket felébresztvén, e’jelei, indítvány megtételére bírta. — Elő adja a’ Szálló ugyan is, hogy Beregit Vármegye Rendéi látván azt, hogy a fent említett elv Törvény Czikkelybe iktatódik, látván azt, hogy Küvetjei ellentmondások a’ KK. és RR. által el nem fogadódik, az el múlt Esztendő Karátsony Hava 9-dik napjáról Felséges koronás Királyunkhoz egy felírást tettek, mellyben az Országosan egybegyült Rendeket valamelly, a’ mostani kor nem annyira ujjitó, mint minden dolgokot fel forgatni tzélzó szellemétől, és mindenre kész zabolátlan szabadság veszélyes dagályától hajtatva, az Ország Polgári alkotmánya szentségének, szentség törő kezekkel való veszedelmeztetésével vádolják, kérvén a’ koronás Fejedelmet, hogy polgári alkotmányunkat, a’ Törvényhozó Test egyik alkotó részének meg támadásai ellen védni, 's a' veszélyt, uielly a’ Hazát fenyegeti, édes Atyailag el hárítani méltóztassék, felszóllitván a’ több Törvényhatóságok közt, a’ Szolló Küldőit is, hogy ezen lépésben segéd kezeket nyújtanának. — Noha a’Szólló Küldői a’ fennt eiulitctt elvre nézve esv értelemben voltak Beregi Vármegyével, — noha a’szegényebb, ’s más földje nélkül nem élhető Jobbágy Nemességnek, adó alá vetését Bercgh Rendéivel szinte sérelmesnek ’s az egész Nemességre nézve szomorú következésü lépésnek esmerték, — mindazáltal a’ jelen felírásban foglalt sértő kifejezéseket, sem magokévá, sem annyival inkább azokat a’ jelen Ország Gyűlésére alkahnaztathatóknak a’ Szálló Küldői lenni nem találják — ’s ugyan azért szoros kötelessége lévén a’ Szállónak, hogy ezen fent előhozott sértő ki fejezések eile: c tmondását a’ Karok és Rendek előtt kijelentvén, az a’ napló könyvbe bé ikía liaison , ’s továbbá, hogy ezen törvénytelen lépésért Beregit Vármegye ellen büntetés határoztásson el — ’s jövendőre nézve az illy lépések gátlására büntető Törvény hozattasson. Alit a’ Szollá a’ Karok és Rendek pártolásába ajánlva, ezt a’ napló könyvbe bé iktattatni kéri. — Az Elülüló erre meg jegyzetté, hogy a’ mi illeti eggyes Törvényhatóságoknak az Ország Gyűlési Conclusum ellen való menetelét, azt már más Ízben, hasonló esetekben kimondotta, hogy az a’ Conclusumra nézve minden erő nélkül való , és eránta lévő ellentmondást el nem fogadja, a’ mi pedig a’ másik részét illeti Szabolts Vármegye Követje elő adásának, hogy büntetődjenek az ollyan Törvényhatóságok , mellvek az Ország Gyűlése ellen Felírást tesznek, az előtte annyival 65 *
