1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
203. ülés - 204. ülés
204-rtVA ÜLÉS. 2. Junius. 233 szólló Követ ékképp: Az Országos Napló Könyvnek csak e’ négy fő czélja lehet: a) hogy az Olvasó, es kivált a’ Maradék, a’ Törvény Históriáját kitanulva, az ezen, vagy más törvényhozásra szolgáló indító okok erejét, e's helyességet ineghirálhassa. b) Hogy a’ távol levők az itteni történetekről, es előadásokról annak idejébe tudósítatván; — ekképp mind a’tanátskozásba levő tárgyakról, mind a’ tanátskozókról köz vélekedés formálhassa magát az Ország lakossoi közt. c) Hogy a’ Magyar Jus Publicumra, a’ mellynek úgy sintenek egészlen meghatározott, e's bizonyos alapjai, adatokat lehessen meríteni, d) Végtére: hogy a ’ Küldők megbírálhassák, ki hogy teliyesíti utasítását? — A’ szólló Követ azt állítja , hogy a’ mostani Országos Napló Könyv egynek se felel meg ezen czéíok közzül. — Nem az elsőnek; mert a’ mostani szerentse'tlen dialogális formája a* Napló Könyvnek lehetetlenné teszi, hogy az ideáknak, és Argumentumoknak valami systhema, vagy logicus rend adasson, a’ mi nélkül haszonnal olvasni nem lehet, ezen dialogalis forma oka annak is, hogy az olvasás azon fő érdeke, mellyet szereznek az elmés czáfolások, és visszatorlások, egészlen elvész ugyan is az állítás, és elmés czáfolás közt közbe szólanak néha tizenöten is, a’ mi négy, öt árkust is foglal magában, addig tcbdt, még a’ czáfolásra jön az Olvasó, régen elfelejtette azon állítást, a’ melly megczáfoltatik, a* sűrű vissza olvasás pedig odáig fárasztó, és untató, hogy ezt valóba senkitől kívánni nem lehet. —A’ voksok tellyes szabadságához tartozik az is, hogy kiki a’ tanátskozás alá vett tárgyakhoz nem tartozókról is határ nélkül elmélkedhetik, a’mit szinte be kell venni a’ Napló Könyvbe; az illy beteroganea digressiókból, hogy lehetne a’ Tör. vény Históriáját tanülni? hogy ne zavarnák meg ezek az olvasót? A’mondottakból nagy részént bizonyos az is, hogy a’ második czél se érődhetik utói, de bizonyos ez még azért is , mert a’ Napló Könyvek szerfeletti halmosodásokon fogva, tsak igen későn nyomtattatnak, és terjesztetnek a’ távollévő Hazafiak közt, annyira, hogy Párisba, vagy Londonba is hamarább meglehet tudni a’ Posonyi’ Ország Gyűlésbe történteket, mint a’szomszéd Vármegyébe a’Napló Könyv által. A’ mostan divatozni kezdő szokás, hogy t. i. a’ legérdekesebb tárgyak is a Kerületi Llésekbe vitattatnak meg, és fejtetnek ki, — az Országos Elésbe pedig a’ Kerületi Szerkeztetés igen gyakran tsak egy hangos maradjemnal döntetik el, kétségen kivűlinek teszi , hogy a’ harmadik czélnak se felel meg a’ Napló Könyv, mert hogy a’ Maradjonból a’ Jus-Publicumra nem sok adatokat lehet meríteni, kiki általlátja. — Továbbá azon közönséges panasz , hogy a’ mostani Napló Könyv igen sokat veszt hitelességéből, szolgál a’ szólló Követnek argumentuxnül, azon állítására, hogy a’ Küldők se bírálhatják meg, ki hogy tellvesíti utasítását, a’ mostani praxis szerint minden legkissebb előadás Írásba küldetik be a’ Redactornak, annyira, hogy bátran ellehet mondani, hogy minekutánna más jegyzések most nem is igen történnek, a’ Napló Könyv nem arról lesz bizonyságot, ki mit mondott az Ország Gyűlés teremébe, de arról, ki mit irt bővebb megfontolással a’ szobába a’ papirosra. Ezen praxisnak a’ következése az is, hogy ha valami helytelen , vagy Constitutionalis elvekbe ütköző állítás tsiíszik ki a’ szólló szájából, és az az utánna szólló által megczáfoltatik , a’ helytelen állítást Jegyző Könyv Vili-dili Darab. 50
