1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
200. ülés
200-dik ÜLÉS. 2Ő. Majus. 525 mondá, ezen Czikkely nem is egyeztethető a’ Dicasteriumok mostani helyezetével, következve ennek tellyesitése lehetetlen — mert a’ Dicasteriumok az 1723.97, — 102. rendelete szerént Collegialisok lévén, pluralitate votorum decidálnak — a. többség határozata szerént tétetik a’ repraesentatio, a’ szerént tétetnek a’rendelések is — mar pedig a’ Dicasteriumok minden Tagjait büntetés alávetni, nem látja practicabilisnak — de igazságosnak sem, annyival inkább, mivel az Elölülő, és a’ Referens, a’ kik a’ Rendeléseket alá írják, gyakorta más vélekedésben lehetnek, mint a’mit az általok alá irtt rendelet tart — és így az illyes rendelésekről az igazság szerént nem is felelhetnek. Ide járul még az, hogy a’ javallott Czikkely hátulsó része olly tágas értelmű és kiterjedésű, hogy az a’ rendelések végrehajtását a’Ministertől kezdve, egész a falusi Bíróig minden Tisztviselőnek ítéletére bízza, s így ezen Czikkely általlyános megállapíttása mellett a’ Kormány machinája mozdulhatni nem fog — annak megszűnése pedig anarchiát szül — ehez járul még az is, hogy rendes Kormányozást gondolni sem lehet olly Statusban, hol minden eífectuans a’ Parantsolatok végre hajtását megtagadhattya: mellyre még is ezen Törvény által implicite minden effectuans meg hatalmaztatik; váljon mi történnék, ha földes Uraságok ’s Vármegyék parancsolatait ezen sors érné ? mind ezeknél fogva tehát, ne*hogy a’ köz administratioban zavarok, és a’ legkárossabb következések történnyenek, fel szóllította a’ Karokat és Rendeket, hogy ki hagyván a bűn eseteknek lé írását, a’ felolvasott Czikkelyt a’ volt Conclusum szerént állapítsák meg. Ezt maradjonfelkiáltás követvén. Lőcse Városa Követe is ügy vélekedett, hogy ezen Törvény Czikkely úgy a’ mint fekszik egy átallyán fogva meg nem álhat — ’s arra nézve két észre vétele volt: — mondatik ugyan is, hogy az abban kijelelt személyek az országossal» egybegyült Rendek Bírósága alá tartozzanak, — már miután minden törvénynek világosnak kell lenni, tudva volna pedig, hogy az országossal» egybegyűlt Rendeknek egy része ezen, a’ más része pedig a’ Fő Rendek Tábláját foglalja el, el kell határozni, hogy ezen, vagy a’ más Tábla által, vagy elegyes V lésben mondasson ki az ítélet. E’ részben más Országokban külömbféle szokások divatoznak — jelessen Angol Országban a' kihágó Ministereket, Status Tiszteket, sőtt magokat a’ Had vezéreket az alsó Ház szokta, a’ felső Ház előtt vádolni, és mind ezeknek törvényes Birája a’ felső Ház — nálunk is el kell tehát határozni, hogy e’jelen Czikkelyben érdeklett személyek melly Tábla által, és mi formalitással Ítéltessenek meg. De még nagyobb a’ dolog érdemére nézve fent forgó nehézség — mert az mondatik: ,,a ki az Ország alkotmányafelforgatására vagy megsértésére vezető Tanácsokat ad Ö Felségének•* — annyit beszélünk az Ország Constitutiójárul, de mi legyen, és miben állyon az? sehol meghatározva nincs, Mindenek előtt tehát, mivel a’ büntető Törvénynek, a miilyen a’ jelen való is, legvilágossabbnak kell lenni — szükség elhatározni: miben áll a’ mi Constitutiónk, ’s mellyek azon Constitutionalis elvek, a mellyek ellen vétő Tisztviselő meg ítéltethetik — mert a’mi egy Constitutióvnl megegyez, az a’ más Constitutióval éppen ellenkezik. A’ szólló tehát további véleményének előadását akkorra tartja fel, midőn mind ezek el lesznek határozva. Jegyző Könyv VIII-dik Darab. ■r»7
