1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
200. ülés
221 200-dik ULKS. 26. Majus. Ungfi Vármegye Követe: Bernáth is örömmel megtartotta volna az „observare“ szót +- mert czélirányossabb, ele a’ Szabolcsi Javallatot is elfogadja, mert meg van győződve, bogy az által becseben az Izenct igen nagyot nyerne. A’ Karoknak, Felolvasta ennek utánna Szerentsy István Szemelnöki Ítélő Mester f. e. és Rendeknek Januarius 5-kán költ Királyi válasz tárgyában készült 6-ik Izenetet. f. e. Januarius f i i / "i t-tin költ k. k. Az Elölülő: miután mar a többi szakaszokra megleven az egyesseg, csak Levél tárgya- a’ 7-dik eránt van kérdés, mind azon okoknak, mcllyeket már más ízben bőven Lenetérül. " eladott, ismétlésével felhagyván; csupán arra szállította fel a’ Karokat, es Rendeket, hogy mivel az egyesseg csak ügy érettethetik el, lia mind a’ két rész egymásnak enged, és a’Fő Rendek ezen 7-ik §. első részét is már elfogadván, engedtek, engedjenek a’ Karok és Rendek is, és hajoljanak a Fő Rendek kívánságára. De a’ KK. és RR. a’ felolvasott Izenetet köz akarattal megállapították. A* Karok, és Végh Ignácz Ország Bírói ítélő Mester: „az Országosan egy be gyűlt kerüteöleg^ké- ^en(^e^ által gyakorlati dó Biró s ágró I“ szólló Törvény Czikkelyt először maszkéit Törvény gyár, azután pedig deák nyelven felolvasván. Czikkely java- Az Előlülő: valamint a múlt alkalmatossággal, midőn a’hiteszegett Ta-Jatárul az or- , , , , , , „ . ,, , , , .. szagosán egy- nacsosoknak az Ország Gyűlése áltál leendő megítélésé erant Indítvány tetetett, begyült Ken- és határozásba ment, a’ Karok, és Rendek vélekedésében részént. azért, mert az Clck íjltcll 2" v 2 — korlandó Biró- *2-ik Czikkelyt a’ Constitutio Riztositására elégnek tartotta — részént pedig «ág eránt, azért, hogy az érintett végzés az 152Ö., 1. 2. — 1556. 25. — lo59. Q. — 1565. 79---- 1625. 4.__174I. 15. — és 1790. 14-dik Törvény Czikkelyeknek ellenére vagyon, és az illy forma ítéletek az elébbi Ország Gyűlési végzésekkel is megütköznek, meg nem egyezhetett — annyival inkább, mert meg volt győződve, hogy miután az Ország Gyűlésének elrendelése a Publico Politicumhoz tartózó , és onnan el sem vpnathatik, ezen javallat is ha már annak kérdésbe jönni kellene, csak ott kerülhet elő; — ügy most, a’többségnek hódolni kívánván, ezen kérdést többé fel nem veszi — hanem egyedül a mondott határozáson épített, 'smost felolvasott Törvény Czikkelyről szóll — ’s kijelenti: hogy annak úgy a mint szerkeztetve vagyon, megállapütásaban meg nem egyezhet. Egjan is ezen szérkeztetés mind a’ múlt alkalommal tett elhatározásnál, mind pedig a Fororum Coordinatio körénél tovább terjeszkedik, de annak teljesítése a Dicasteriumok mostani elrendeltetésénél lehetetlen is. Hogy ezen szerkeztetes tovább megy a határozásnál, bizonyos, mert a’ KK. és RR. végzése csak abban határozódott, hogy itt egyedül az Ország Gyűlési biráskodhatás elve mondassék ki a többi pedig a’ maga helyére halasztassék — ezen Czikkelyben pedig mar nem csak az elv, de a’ hitszegés hun esetei is kimondatnak, és éppen ezért a Foioium Coordinatiónak körén is tűi megy— mert ugyan is, mit tettünk? a Iöi\ény Székek elrendelésében meghatároztuk a’ Bíróságot, és annak szerkeztei ésél az eseteket pedig elől nem számláltuk, mert ezt tettleg egyébbként véghez sem vihettük volna, ha csak az égész Codex Civilist, és Criminalist ezen Coordinatióba bé nem szerkeztettük volna; — ezen Czikkelyben azonban a bűn esetei is, mellt ek csak a Codex Criminalisnak lehetnek tárgyai, bent foglaltatnak. De a mint
