1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
188 lOS. ÜLÉS. 21. Május. roztatoü , hogy minden dolognak három Bírája legyen, bátor ezen 5-dik szakaszt hí hagyni nem akarja, kívánja még is, hogy addig az ennek következésében hozott itelet execuüóba ne vétethessen, meddig a’ Felsőbb Bíróság által helyben nem hagyatik. Buda Városa 1-ső Követe: a’ büntetés mindenkor az elkövetett hibához, vagy vétekhez hogy mérsékeltessen, szükséges. A’ polgári életben nagyobb büntetést, főképpen Tudománya által élő Férjíiú nem esmer, mintha élelmétől következés szerént polgári 1 ételétől, elinozdíttatik. Ezen §. szinte ezen halálos’büntetést mondja ki, az ügyvédekre, a’ midőn hivatalának folytatásától kirekeszti a’ nélkül, hogy a kérdés alatt lévő hibájáért, vagy elkövetett sértésekért var y makacsságáért védelméhez nyúlni szabad lenne — sőtt a’ nélkül, hogy birtokon belől a’ Feliyebbvitel neki megengedődne, a’ midőn szinte a’ Bíró a’ szerént mint más polgári Tag is emberi gyarlóságnak ki van téve. Ma tehát ezen §. ki nem marad, legalább az előadatíak szerént e’ fust módosíttani javasolia. Goinor Vármegye 1-so Követe: ezen fust ugyan megtartani kívánta __ de mivel valamint a’ 7-dik is de poena silentii beszél, ott pedig a’ Fellyebbvitelt megengedve látja, azért itt sem kívánja, hogy a’Fellyebbvitel elzárattasson. Szala Vármegye 1-ső Követe: noha az 5-dik szakasz csak azt foglalja magában , hogy ugyan azon Itélő-Szék előtt fosztasson meg a’ Prókátor” Ü yvédi hatóságától, meliy előtt vétkezik, és e’ szerént a’ 7-dik fsai, melly a’ felTvebbi visgálatról szóll, nem ellenkezik, még sem nyugodhat meg ennek szeikeztetésében, mert az itt kirendelt büntetést a’ Prókátorra súlyosnak, a’ Felekre nézve pedig károsnak találja — az Ügyészekre azért, mert azokat a* Prokátorságtúl megfosztani gyakorta annyit tesz, mint a’ kenyerektől megfosztani — a’ Felekre nézve pedig káros azért, mert ugyan abban a’ Perben rendeltetik reá az Ítélet hozás, a’ mellyben vétkezett — már pedig mi köze a’ Félnek ahoz, hogy vétett a’ Prókátor abban a’ Perben, melljet ő el akar végezni, és így ha a’ Fél nem vétkes, hogy szenvedje a’ hátramaradást, hogy kéntessen addig várakozni, méakár a Prókátor azon perben vétke eránt kihalgatíatik, akár pedig addig’, meg azon Per az appellata utján elhatároztatok? — ennél fogva a’ Szólló úgy vélekedik, hogy a’ Prókátor vétségéért egy másik Perbe fogasson, ott meghaüattatván Ítéltessen meg — de mind addig, még a’ Felsőbb Bíróság által a’ most érintett Ítélet helyben nem hagyatik, az Executiónak helye ne legyen. Somogy Vármegye Követe: megmondattak már a’ 2-dik szakasznál azon okok, mellyeknél fogva meghalgatás nélkül kenyerétől megfosztani senkit sem lehet — csupán azon egyet említi még meg, hogy a’ Status még a’ legnagyobb rabnak is, mikor azt büntetvén javítni akarja, kenj eret ád, itt pedig a’ Prókátorok csekélyebb hibáért is meghalgatás nélkül kenyerektől inegfosztatni rendelteinek — minthogy pedig ezen rendelés a’ Status maximájával nem egyez, a’ Szólló ezen f kihagyására szavaz. Torontál Vármegy 2-dik Követe ha nézi, mennyi rosszat tesznek a’ kötelességüknek meg nem felelő Prókátorok, szükségesnek isméri, hogy a’ Törvényhozó gondoskodjon olly Törvényekről, mellyek a’ jó Prókátorokat fedezzék, a’ rosszakat pedig büntetés nélkül soha se hagyják — ’s ez okból szükség, hogy az első Bíróság ítéletétől a’ fellyebbvitel engedtessen meg — a’ mennyire tehát
