1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
187 haladás szerént nem fs következhetett egyébb mint az, hogy ba a’ inegfeddés végett idéztetett Ügyvéd megjelenni elmulasztana, akkor már aMegkeményebb büntetés, melly o reá nézve politikai halálnak neveztethetik, háromoljon reá. Ilylyen büntetés, melly a hibázó embert nem csak becsületétől, hanem éleiméiül is egy csapással megfosztja, mit húzhat maga után, az Evangéliumban olvashatni,— hol a' kenyerét rögtön elvesztő tiszt azon okból, hogy a’ mint mondá: i3 fodere non didid, mendicare erubesco‘s — csak csempeskedés által tudott magán segíteni: Hasonló következés származand bizonyossan abból is, hogy ha az Ügyvédek az egyes Bírák, avagy az egész Bíróságok önkénye szerint csekélyebb vétek miatt is az Ügyészi kereset módjától olly könnyen, a’ mint e’ jelen rendeléshez képpest lehet, ültethetnek el. — Mivel pedig nem okosság azért, hogy a Prókátor nyakas volt, őtet olly büntetéssel illetni, niellynek következésében még sokkal nagyobb, és veszedelmesebb rosszaságokra mintegy kénszeríttetik, újonnan azt kívánja a Szólló, hogy ezen §. egészen töröltessen ki — ha pedig ezen javallata nem sikerülne, legalább oda kéri módosíttatni, hogy illy kemény büntetésnek kimondása okáért azon Törvényhatóságnak, ki előtt vétkezik az Ügyvéd, 1 iszti Ügyésze különös Pert ellene támasztani köteleztessék , hogy abban mind a’ bűnösnek telles kilialgatása, mind a’ Fellyebbviteli Törvény- Székek vi’sgálása lehetséges légyen. Csanád \ ármegye 1-ső Követe jelen Czikkely 2-dik és 3dik szakaszai eránt tett előadása következésében a már bőven felhozott okoknál fogva ezen szakaszt is kihagyatni kívánta. Szathmár Vármegye 1-ső Követe azon oknál fogva, mellyet Komárom Vármegye Követe felhozott óhajtja ezen szakasz kimaradását— de még azért is, mert itta' van mondva, hogy: a ki koz megfeddetés végett az ítélő szék eleibe rendeltetvén, meg nem jelen, vagy a' ki a’ fentebbi esetekben rendelt köz megfeddésre nem ügyelvén, harmad Ízben is hasonló vétekbe keveredik, ugyan azon Itélö-Szék előtt ügyvédi tehetőségétől megfoszt atik; — vagy is, hogy a' ki a’ Bíró ellen vét, az veszítse el Ügyészi tehetőségét — de kérdi a’ Szólló, van-ó ez életben olly helyheztetés, a' mellyben azért, hogy valaki a’ Bírót megsérti, kenyerét vesztené? mit mondanának az olly törvényről, melly azt rendelné, hogy a' szabó, ki a' Bírónak vét, tegye le a’ tőt? — de büntetjük itt a' Feleket is, mert váljon nem történhetik-é meg, hogy az olly Félnek Prókátorát, kire haragszik.a’ Bíró, csak azért, hogy azt jó Ügyvédjétől megfossza, e’ Törvény alá veti — a’ Szólló tehát ezen szakaszt inkább a' Fenyítő Törvények közé valónak vélvén, itt annyival is inkább, minthogy a’ 2-dik és 7-dik §. ellenkezésben van, kihagyatni kéri. Honth Vármegye 1-ső Követe valamint a’ szóban lévő szakaszban nem látott semmi képtelenséget, úgy a’ Szabó és Prókátor között nem látta azt a' hasonlatosságot, mellyet Szathmár Vármegye húzott — ’s azt tartja, hogy a’ ki mágára valamelly kötelességet válal, annak vesse alá magát a’ legszigorúbban, — és így a’ Sanctiót szükségesnek véli. Nem áll meg az sem, a’ mit Komárom Vármegye mondott, hogy ezen szakasz a’ 7. §-al ellenkezésben van, mert e’ két §. között nagy a’ kiilömbség, minthogy ezen szakasz azokról rendelkezik, kik a’ Bíróság előtt magokat illetlenül viselik, a’ 7-dik pedig szóll mindenekről átallyában, kik a’ Prokátorságra méltatlanoknak Ítéltetnek — miután azomban már meghatá-47 * ]‘J3. I LES. 21. Május.
