1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

akarván, röviden kijelentette azon kívánságát: hogy a' felolvasott szakasz maradjon el.

Csongrád Vármegye 1-ső Követe nem ellenzi azt, hogy a’Nyelvváltás, vagy Széksértés büntetésében háromszor marasztalt Ügyészek az Ügyvédi tehetőségtől is megfosztassanak, de csak úgy, hogy az illető Ügyészek kellőképpen kihalgattassanak, ’s magokat elegendőképp védelmezhessék, ’s ennél fogva nem akarván az Ügj-észi Kart a’ Hazánkban immár minden embernek megengedett maga menthetése igazától, ’s módjától való megfosztása által a’ Bírói önkénynek kitenni, a’ szerkeztetést megváltoztatni kívánja, ógy hogy az említett büntetésben való marasztalás csak a’ szükséges kihalgalás után történhessen meg, ’s a’ fellyebbvitel minden esetben megengedtessen. Egyébberánt nehogy a’ fentebbi szakaszokban foglalt esetekre való hivatkozás által még azokra is kiterjesztessen az Ügyvédi tehetőségtől való megfosztás büntetése, kiknek minden hibájok csak abban állott, hogy harmadszori megintés után újonnan az ismételés hibájába estek, a’ fellyebbi szakaszokra való hivatkozás helyett egyedül a’ 4-dik szakaszban foglalt esetekre kívánja a’ hivatkozást tétetni— a’ mit ha el nem érhetne, legalább azt óhajtja, hogy a’ Bírói feddés meghalgatására meg nem jelenők, csak ógy fosztassanak meg az ügyészi tehetőségtől, ha a’ feddés határ ideje nekiek kellőképpen, és annak idejében tudtokra adatott, ’s ha nem valamelly megváltozhatatlan akadály végett, hanem megátalkodoltságbúl mulasztották el a’ megjelenést.

180 1S9. ÜLÉS. 21. Május.

Torna Vármegye 1-ső Követe ezen szakaszra nézve legnagyobb figyelemre méltónak látta azt, hogy ez által a’ Prókátor az 1-ső Bíróság önkényének, így annak, hogy az őtet kenyerétől is megfoszthassa, a’ nélkül, hogy abba a’ felsőbb Bíró bele szólhasson, ki vagyon téve, a’ midőn más legkissebb bűnre is van Appellata ■— de figyelmet érdemel az is: hogy ezen rendelés a’ jó Prókátorok számának kissebbítésére vezet, mert azt hiszi, hogy a’ Prókátorokat, és talán éppen azokat, a’ kikre eddig a’ Pereket leginkább bízni lehetett, elijeszti a’ Prokálorságtó!— ezek a’ Prokátorságot elhagyják, sott állítani meri, hogy azoktól, a’ kik e’ Törvény rendelése mellett is prókátoroskodna, jó védelmet nem vár — ugyan azért arra, hogy az első Bíróság ügyvédi tehetőségétűi a’ Prókátorokat akármelly esetben is megfoszthassa, reá nem álhat, ’s azt kívánja, hogy azon Ítélő Bíró, ki az illyetén Sententiát kimondja, executióba ne vehesse addig, még az a’ felsőbb Bíróság által is meg nem vi’sgáltatik ’s helyben nem hagyatik.

Komarom Vármegye 1-ső Követe ellenkezésben látta lenni ezen §-ust a’ 7-dik szakasszal, mert a’ 7-dik §. azt mondván: ,,sententiae contra munere hoc indignos, de imposita silentii poena 'ferendae postquam in foro superrevisorio approbatae fuerint, medio Consilii Regii Locumtenentialis regnotenus publicabuntur ;ee— nyilván következik, hogy a’Prókátort a’Prokátorságtól csak ítélet által lehet megfosztani — Ítéletet hozni pedig csak via processuali lehet — miután tehát a’ 7-dik §-ban e’ részben elegendő provisio van téve, e’ jelen szakaszra semmi szükség nincs, azért elmaradhat.

Pest Városa első Követe ezen Czikkelynek első szakaszát kivéve, a’ többi valóságos Codex Criminalist képezvén az Ügyvédekre nézve, miután a’ 2-dik §-ban a’ legkissebb hibája az Ügyvédnek már igen érzékeny büntetéssel t. i. a’ Bírói, vagy az egész Törvény-Széki megfeddéssel bűntettetni rendeltetett, lépcsőnkénti